Mi az a köszvény?
Mindenki hallott már köszvényes emberről, ha máshol nem, történelmi, vagy irodalmi tanulmányai során. A köszvény akkor kínozta a leginkább az embereket, amikor még az orvostudomány nem tudta pontosan, hogy miről van szó. Köszvényes volt többek között Nagy Sándor, VIII. Henrik és Charles Darwin is. Csak a 19. század második felében ismerték fel a betegség kiváló okát, s ekkortól kezdték el kutatni igazi hátterét.
„A köszvény (Arthritis urica) a purin (egyfajta szerves vegyület) lebontásának túlterheltségéből eredő betegség. A megbetegedés az ízületeket érinti, mely először főként a láb öregujj ízületén jelentkezik, ennek neve podagra. A köszvény lefolyása egymást követő hullámokban történik és a húgysavkristályok lerakódásához vezet különféle végtagok ízületeiben és szöveteiben. Az urátkicsapódás az ízületek közelében zajlik, főként hideg és pH-változás hatására. A lerakódás az ízület egészét érinti, az ízületi porcokat, az ízületi tokot és az ízülethez tartozó csontvégeket egyaránt, valamint hosszú távon veseelégtelenséget okozhat.” - írja a Wikipédia.
A köszvény tehát igen súlyos, komoly fájdalmat okozó, és komoly potenciális következményekkel járó betegség, szerencsére megvan a gyógyításának, kordában tartásának a módja. Gyógyszeres terápiával lehet a húgysav szintjét kezelni, emellett diétával is remek eredmények érhetőek el az állapot romlásának megelőzésében. Mit szabad, illetve ajánlott fogyasztani?
Például sok folyadékot, de jók a tejtermékek (kivéve a sajt), a mandula, a gesztenye, a kókusz, illetve a legtöbb, zöldség és gyümölcs. (Utóbbiak esetében is érdemes utánanézni a kivételeknek!). Az alkoholt mellőzni kell, ahogyan a kávé és teafogyasztás is ellenjavallt, továbbá egy sor élelmiszer a füstölt húsoktól kezdve a földimogyoróig.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.