Mi az a köszvény?
Mindenki hallott már köszvényes emberről, ha máshol nem, történelmi, vagy irodalmi tanulmányai során. A köszvény akkor kínozta a leginkább az embereket, amikor még az orvostudomány nem tudta pontosan, hogy miről van szó. Köszvényes volt többek között Nagy Sándor, VIII. Henrik és Charles Darwin is. Csak a 19. század második felében ismerték fel a betegség kiváló okát, s ekkortól kezdték el kutatni igazi hátterét.
„A köszvény (Arthritis urica) a purin (egyfajta szerves vegyület) lebontásának túlterheltségéből eredő betegség. A megbetegedés az ízületeket érinti, mely először főként a láb öregujj ízületén jelentkezik, ennek neve podagra. A köszvény lefolyása egymást követő hullámokban történik és a húgysavkristályok lerakódásához vezet különféle végtagok ízületeiben és szöveteiben. Az urátkicsapódás az ízületek közelében zajlik, főként hideg és pH-változás hatására. A lerakódás az ízület egészét érinti, az ízületi porcokat, az ízületi tokot és az ízülethez tartozó csontvégeket egyaránt, valamint hosszú távon veseelégtelenséget okozhat.” - írja a Wikipédia.
A köszvény tehát igen súlyos, komoly fájdalmat okozó, és komoly potenciális következményekkel járó betegség, szerencsére megvan a gyógyításának, kordában tartásának a módja. Gyógyszeres terápiával lehet a húgysav szintjét kezelni, emellett diétával is remek eredmények érhetőek el az állapot romlásának megelőzésében. Mit szabad, illetve ajánlott fogyasztani?
Például sok folyadékot, de jók a tejtermékek (kivéve a sajt), a mandula, a gesztenye, a kókusz, illetve a legtöbb, zöldség és gyümölcs. (Utóbbiak esetében is érdemes utánanézni a kivételeknek!). Az alkoholt mellőzni kell, ahogyan a kávé és teafogyasztás is ellenjavallt, továbbá egy sor élelmiszer a füstölt húsoktól kezdve a földimogyoróig.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.