Kockázatos „lábon kihordani”
- Dátum: 2015.11.30., 10:20
- Betegség, influenza, kezelés, szövődmény, tüdőgyulladás
Korábbi írásainkban többször is foglalkoztunk a megelőzés fontosságával, de arról is érdemes szót ejteni, hogy mi a helyes cselekvés akkor, ha elkaptuk a betegséget.
A gyógyulás. Nyilván, pofonegyszerű a válasz, ez azonban mégsem olyan egyértelmű, ahogyan azt elsőre gondolnánk. Nem ám, hiszen nagyon sokan gondolják úgy, hogy „nincs bajuk”, „jól vannak”, „mindjárt elmúlik”, azaz nem vesznek tudomást a betegségről, illetve háttérbe helyezik a problémát. Tudni kell: az ilyen magatartásnak akár súlyos következményei is lehetnek.
Erősnek látszani nem rossz, a betegség kezelésében is jól jöhet némi egészséges nagyképűség, azonban túlzásba vitt fitogtatással, vagy a nemtörődömséggel semmire sem megyünk. Sőt, inkább ártunk magunknak.

Mindenki halott már a szövődményekről, ezek egy része – mondjuk akár egy sima influenzánál - könnyedén kórházba (és van úgy, hogy még az a jobbik verzió) juttathat minket. De ha ez a tény nem rémiszt meg minket, akkor gondoljunk arra, mennyire rossz érzés, illetve több szempontból is hátrányos dolog visszaesni egy betegségben, és kiesni egy jó időre az egészséges családi, munkahelyi hétköznapokból.
Ha mondjuk van egy alapbetegségünk, például cukorbetegek, asztmások, vagy allergiásak vagyunk, még inkább kell ügyelnünk arra, hogy kikezeljük az influenzát, mert nagyobb eséllyel kapunk komoly szövődményt, mondjuk tüdőgyulladást.
Ugyanakkor egy teljesen egészséges szervezet is kerülhet rossz helyzetbe, senki sincs védve, így ha úgy is tűnik, lábon simán kihordjuk, gondoljunk arra, milyen áron, illetve kockázati alapon tesszük.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.