Menü

Kockázatos „lábon kihordani”

Korábbi írásainkban többször is foglalkoztunk a megelőzés fontosságával, de arról is érdemes szót ejteni, hogy mi a helyes cselekvés akkor, ha elkaptuk a betegséget.

A gyógyulás. Nyilván, pofonegyszerű a válasz, ez azonban mégsem olyan egyértelmű, ahogyan azt elsőre gondolnánk. Nem ám, hiszen nagyon sokan gondolják úgy, hogy „nincs bajuk”, „jól vannak”, „mindjárt elmúlik”, azaz nem vesznek tudomást a betegségről, illetve háttérbe helyezik a problémát. Tudni kell: az ilyen magatartásnak akár súlyos következményei is lehetnek.

Erősnek látszani nem rossz, a betegség kezelésében is jól jöhet némi egészséges nagyképűség, azonban túlzásba vitt fitogtatással, vagy a nemtörődömséggel semmire sem megyünk. Sőt, inkább ártunk magunknak.

Mindenki halott már a szövődményekről, ezek egy része – mondjuk akár egy sima influenzánál - könnyedén kórházba (és van úgy, hogy még az a jobbik verzió) juttathat minket. De ha ez a tény nem rémiszt meg minket, akkor gondoljunk arra, mennyire rossz érzés, illetve több szempontból is hátrányos dolog visszaesni egy betegségben, és kiesni egy jó időre az egészséges családi, munkahelyi hétköznapokból.

Ha mondjuk van egy alapbetegségünk, például cukorbetegek, asztmások, vagy allergiásak vagyunk, még inkább kell ügyelnünk arra, hogy kikezeljük az influenzát, mert nagyobb eséllyel kapunk komoly szövődményt, mondjuk tüdőgyulladást.

Ugyanakkor egy teljesen egészséges szervezet is kerülhet rossz helyzetbe, senki sincs védve, így ha úgy is tűnik, lábon simán kihordjuk, gondoljunk arra, milyen áron, illetve kockázati alapon tesszük.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.