HIV és AIDS: Mit kell tudni róluk?
A HIV-vírus (a humán immunhiányt okozó vírust 1983-ban különítették el, akkor még nem ezen a néven) ma is komoly próba elé állítja az orvostudományt és az emberiséget, a fertőzés csökkentése iszonyatos, globális munkát igényel.
Ebben a helyzetben sajnos rengetegen vannak, akiknek fogalmuk sincs a betegségről, illetve olyanok, akik ismerete erősen hiányos a témában. Ez pedig csökkenti a visszaszorításra szánt óriási erőfeszítések hatékonyságát.
Nézzük a legalapvetőbb tudnivalókat! Az AIDS (magyarul: szerzett immunhiányos tünetegyüttes) nevű betegség kórokozója a HIV-vírus. A fertőzés szexuális úton, vagy fertőzött vérrel terjed. A HIV elleni harc legfontosabb bástyája a védekezés. A HIV bizonyos sejtek pusztításával legyengíti az immunrendszert, s ez a folyamat bizonyos idő után az AIDS betegség kialakulásához vezethet.
Az AIDS-beteget gyakorlatilag bármilyen fertőzés megtámadhatja és megfelelő védekező rendszer híján súlyos károkat is okozhat. Ekkor már visszafordíthatatlan az immunrendszer károsodása, a betegség halálos.
A HIV-fertőzést lehet kezelni, azaz gyógyszeresen kordában tartani, ugyanakkor ez sokszor komoly mellékhatásokkal jár. Az utóbbi időszakban sokat fejlődött a tudomány, így a különböző medicinák hatékonysága is. Ma már teljes életet lehet élni fertőzöttként is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg közel 40 millió HIV-fertőzött van a világon, nagy részük Afrikában él.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.