Menü

Ágyi poloska előfordulhat a legtisztább szobában is

Tévhit, hogy bizonyos élősködők, mint például a fejtetű, vagy az ágyi poloska inkább az igénytelen otthonokban fordulnak elő. Sajnos sok kellemetlen élősködő a legtisztább házakba és lakásokba, a legigényesebb környezetbe is beférkőzik - akár télen is. Az ágyi poloskákat a szobában sajnos nem zavarják az odakint tomboló mínuszok - remekül érzik magukat a fűtött szobákban, amíg nem teszünk valamit ellenük.

Az ágyi poloskát a kevésbé gyakorlott ember elsőre nehezen ismerheti fel. Csípése összekeverhető sok mással, és igen ritkán lehet látni a váratlan "vendégeket". Ügyesen elbújnak az apró résekben a szoba bármely pontján, és csupán éjszaka, főleg hajnali 2 óra körül merészkednek elő, amikor a legtöbb ember az igazak álmát alussza. Ezt használják ki, és igen kellemetlen csípéseket ejtenek. A szúnyogcsípéshez hasonló, legtöbb esetben egymás mellett több csípést is eszközölnek akár a ruha alatt is, ami igencsak viszket, fájhat és gennyesedhet is. Onnan már biztosan fel lehet ismerni, ha a kellemetlenség nem múlik el pár nap alatt, csak 5-10 nap múlva enyhül, és a csípések helye igen hosszú ideig megmarad. Érdekesség, hogy az ágyi poloska leginkább az AB pozitív vércsoportú embereket kedveli, ők a legveszélyeztetebbek. A nőket pedig többször csípi meg, mint a férfiakat, mert őket a testszőrzet, erősebb bőr miatt kevésbé kedvelik.

Sajnálatos módon az ágyi poloskák kiűzése a - számukra - paradicsomból nem egyszerű feladat. Az elterjedésük napjainkban azért is jellemzőbb a rovarírtók szerint, mert az új EU-s szabványok értelmében már finomabb, barátságosabb írtószereket kell használni, ez azonban kedvez bizonyos élősködők szaporodásának. Mindenesetre készüljünk fel, hogy igen nagy feladat vár ránk, akár szakember segítségét vesszük igénybe, akár saját magunk próbálkozunk.

Az ágyi poloska ugyanis bármelyik apró résben, nyílásban megél: képek hátuljában, parkettában, ágymatrac, vagy ágykeret réseiben, és még sorolhatnánk. Ha tehát ki akarjuk írtani őket, akkor mindent ki kell pakolni és fertőtleníteni. A gazdaboltokban kaphatunk ehhez szükséges szereket, a kezelést pedig érdemes megismételni, valamint minden ágyneműt, pizsamát és egyéb textíliát alaposan kimosni. Ha szakembert hívunk, akkor ugyanígy mindent fel kell bolygatnunk a szobában. Nem éppen örömteli eljárás, de ez a fajta élősködő okoz annyi kellemetlenséget, hogy az ember bármit megtesz, hogy szabaduljon tőlük.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.