Mit okozhat és jelezhet az alváshiány?
- Dátum: 2016.01.18., 11:10
- alvás, alvásbetegség, alváshiány, Alzheimer-kór, depresszió, egészségügyi probléma, stroke
Az alváshiány és a különböző alvászavarok nemcsak okozhatnak, hanem jelezhetnek is betegségeket, egészségügyi problémákat. Emiatt érdemes külön figyelmet fordítani rájuk.
Azzal mindenki tisztában van (ha másképp nem, tapasztalatból), hogy megfelelő mennyiségű alvás nélkül fáradtabbá, fásultabbá, dekoncentráltabbá, idegesebbé válik az ember. Mi a megfelelő mennyiség? Ezt nem lehet pontosan megmondani, hiszen egyénileg változó a szükséglet, de az egyszerűség kedvéért a napi nyolc órát szokták belőni a szakemberek. Azt mondják, a 7-8 óra alatti mennyiség általában kevés, legalábbis tartósan biztosan az. Egyúttal azt is hangsúlyozzák, hogy nem érdemes ezen az időszakon spórolni, más tevékenységnek időt nyerni, mert hosszabb távon nagy eséllyel visszaüthet ez a taktika.
Az alváshiány a mindennapi teljesítőképességünk hátráltatása mellett más, szerteágazóbb negatív következménnyel is járhat. Egyszerre jelezhet és okozhat is betegséget, különböző egészségügyi problémát. Mivel sok ember érint, mindenképpen érdemes ezzel foglalkozni, hiszen az alvásproblémán át (annak alapos kivizsgálásával) számos, szervezetünkben zajló dologra fény derülhet.
Észlelésével és gyógyításával csökkenthető például az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázata, többek között a cukorbetegség, vagy a stroke kialakulásának rizikója. Emellett az alvászavar lehet mondjuk a depresszió, a szorongás, vagy más, nem csak pszichiátriai betegség jele.
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.