Csúcsélményeink
- Dátum: 2016.01.23., 18:04
- csúcsélmény, élmény, öröm, tapasztalat
Egy átlagos őszi nap. Fogom a kisfiam kezét és sétálunk a ház körül. Semmi különös dolog nem történik. Amit érzek: öröm, béke, harmónia, pont jó így, ahogy van. Nincs tegnap, nincs holnap, csak most van.
Ritka pillanat, de felismertem. Igen, ez egy csúcsélmény. Bár pszichológiai szakkifejezésről van szó, nagyon találó és kifejező fogalom. Nem a külső körülmények a lényegesek, hanem az, hogy bennünk történik valami, valami nagyon jó, és azt nem akarjuk birtokolni, csak átélni szeretnénk és élvezni. Ezt úgy szokták mondani, hogy átadjuk magunkat a pillanatnak, az élménynek. Nincs tudatosság, nincs erőfeszítés. Nem zavarják észlelésünket félelmeink, gátlásaink, korlátaink.
Egy ilyen élmény önmagában nagyszerű, de hosszú távon is pozitív hatással van életünkre. Mivel nyitottabbá tesz minket, előrevisz a világ és önmagunk megismerésében is. A jó hír pedig az, hogy a csúcsélmények megélése nem bizonyos személyek kiváltsága csak. A szakemberek szerint az emberi természetben gyökerezik a csúcsélmények megélésének képessége.
Nem kell különleges helyszín, vagy időpont. Hiába minden akaratlagosság, tudatossággal ezekben a helyzetekben nem megyünk semmire. Egyesek ritkán tapasztalnak meg ilyen élményt, míg mások gyakrabban. Az biztos, hogy a csúcsélmények különlegesek és nagyon fontosak életünkben.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.