Nem voltunk elhízott gyerekek - a facebook bizonyít
- Dátum: 2016.02.11., 11:48
- életmód, elhízás, facebook, genetika, közösségi oldal, táplálkozási szokás, túlsúly
"A kövérség a családunkban genetikai eredetű. Nálunk senki sem volt vékony!" - hallhatjuk az egyik leggyakoribb kifogást a túlsúlyra. A facebook-on most futó kezdeményezés mégis az ellenkezőjét bizonyítja.
Aki tagja a leghíresebb közösségi oldalnak, a facebook-nak, az bizonyára már találkozott a most futó játékkal: öt napon keresztül tegyél fel magadról egy-egy 15 évnél régebbi fotót. Jönnek is sorra a gyerekkori képek, és ismerőseink olyan oldalával találkozhatunk, amivel eddig soha. Nyilván nem mindenkit ismertünk gyerekkorában, vagy ennyire régről, így egy korábbi világába kapunk izgalmas bepillantási lehetőséget. Igen ám, de ez a játék valami másról is árulkodik.
Arról, hogy a leggyakrabban használt kifogás, miszerint az elhízás genetikai eredetű, nem állja meg a helyét. Sokan nem tudják megkülönböztetni ugyanis a gének adta alkatot attól, hogy egy családban hosszú idő óta rossz evési mintázat alakult ki: bőségesen fogyasztanak egészségtelen ételeket, és ettől mindenki elhízik. A kettő viszont nem ugyanaz! A kettőt könnyedén meg lehet különböztetni ezekből a gyermekkori fényképekből.
A fotókon ugyanis látszik, hogy nagyon kevesen vannak azok, akik már gyermekkorban is komolyabbnak nevezhető túlsúllyal küzködtek. A legtöbben teljesen átlagos testalkatú gyermekek voltak, a kövérség pedig később alakult ki, amit akár már az öt fotóból is könnyen le lehet követni.
Mindez arról mesél nekünk, hogy ne álltassuk magunkat, és ne vitassuk el a felelősségünket az elhízás tekintetében. Sok mindent lehet a genetikára fogni, csakhogy a legtöbb esetben ez nem állja meg a helyét. Inkább nézzünk szembe önmagunkkal és a saját táplálkozási, mozgási szokásainkkal. Sőt, akár a családi mintázatokkal is. Ugyanis nagy az esélye annak, hogy a hiba nem a génszerkezetünkben van, hanem az életmódunkban.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.