Rend a lelke mindennek?
- Dátum: 2016.02.17., 13:07
- elvárások, káosz, kreativitás, rend, rendetlenség
Még azok sem nagyon szeretik a rendetlenséget, akik egyébként hajlamosak arra, hogy hanyagolják a rendrakást. Azt gondolnánk, hogy a rend egyértelműen pozitívan hat viselkedésünkre, a rendetlenség pedig pont ellenkező befolyással van ránk.
Nyilván a kevésbé rendszerető emberek kevésbé hajlamosak arra, hogy rendet tegyenek maguk körül. A hatás viszont oda-vissza érvényes, a külső környezet hatással van ránk. Egy káosz közepén valószínűleg nehezebben rendezzük gondolatainkat, és a kikapcsolódást sem feltétlenül segíti, ha kupi van körülöttünk. Vagyis ha életünkben rendre vágyunk, ha lelkünk túl zavaros, érdemes először rendet tenni magunk körül, ugyanis a külső környezet elősegítheti a pozitív változást is.
De vajon a rendetlenség minden esetben elítélendő? És vajon a „rend a lelke mindennek” szabály minden esetben érvényes? Érdekes összefüggést állapítottak meg ezzel kapcsolatban a kutatók. Először is a rendezett környezet hajlamosít minket a szabálykövető viselkedésre. A rendetlen környezetben az emberek kevésbé viselkednek az elvártnak megfelelően, ugyanakkor a kísérletek szerint kreatívabbak. Vagyis a "zseni átlát a káoszon"?
Nos, nyilván arról van szó, hogy ha a környezetünkben rend uralkodik, ehhez igazítjuk viselkedésünket is, és megpróbálunk „rendesen” viselkedni. Azonban az elvárások köztudottan csökkentik a kreativitást, gátolják az ötletelést. Így lehet az, hogy a rendetlen környezetből jövők ugyan kevésbé viselkednek az elvártak szerint, de kreatívabb ötletekkel állnak elő egy megoldandó feladat esetén.
Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret
Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.