Menü

Bockor Gábor és a média elhízás-ellenessége

Bockor Gábor az egyik rádióműsorában igencsak elutasítóan nyilatkozott az elhízott emberekről. A beszélgetésben Pierce Brosnan feleségéről volt szó, aki jónéhány kilót felszedett az utóbbi időben. A hajdani James Bond rengeteg nő kedvence, és azzal is sok nő szívébe belopta magát, hogy azt nyilatkozta: ő így is - úgy is szereti a feleségét. Ennek ellenére a magyar rádiós egy hirdetőoszlophoz hasonlította a túlsúllyal küzdő, de csinos hölgyet, majd azt ecsetelte, hogy aki elhanyagolja magát a párkapcsolatban, az nem méltó arra, hogy szeressék. (Nagy szerencse, hogy az ő fiatal felesége ennyire csinos és vékony, de azért tegyük hozzá, hogy 12 évvel fiatalabb, mint a kritizált asszony...)

Mindebben az a szomorú, hogy nem tudhatjuk a hölgy hízásának hátterét, hiszen akár hormonális, vagy egyéb betegségek is állhatnak a háttérben. Noha tény, hogy a kövérségnél a legtöbb esetben nem ez az ok, ezt a lehetőséget sem szabad kizárni, mielőtt ilyen súlyos ítéleteket állítunk fel.


Súlyos kritika hangzott el a rádióban Bochkor Gábortól

Az mindenesetre biztos, hogy Bockor véleménye igen sarkallatos, de az is tény, hogy a média általában sem sokkal toleránsabb a sztárokkal szemben. Amint valakinek van egy kis súlyfeleslege, narancsbőre, és nem úgy néz ki, mint a címlapfotókon, máris pellengérre állítják. Ebben benne van a hétköznapi emberek egyébként érthető reakciója, miszerint lehetetlen úgy kinézni, mint a plakátokon. A média tehát túlzó elvárásokat közvetít, és Bochkor Gábor kimondta azt, amit sok helyen névtelenül jelent ki a bulvár.


A címlapfotókon mindenki jól néz ki...

Attól még a helyzet szomorú. A gyors ítéletek világában élünk, ahol az embereket csak a külsejük alapján határozzák meg, ez pedig a celebvilágban fokozottan igaz. A végletesség mindenesetre jellemző: vagy teljesen megalázzák azt, akinek a megjelenése nem mintaszerű, vagy a száz százalékos elfogadást propagálják, ami pedig magában rejti a túlsúly egészségügyi kockázatainak elodázását. Valahogy az arany középutat kellene megtalálni, de egy biztos: a média ebben ritkán van a segítségünkre...

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Miért érzi magát kimerültnek a huszonéves generáció?

Mai fiatalként furcsa kettősségben élünk, ugyanis egyszerre érezhetjük magunkat lendületesnek és megmagyarázhatatlanul fáradtnak. Mintha túl korán kellett volna felvennünk a „felnőtt” üzemmódot. Akár tetszik, akár nem, ez a hangulat nagyon is valós. A jelenség mögött pedig nem egyetlen ok áll, hanem egy egész korosztály társadalmi hangulata.