Nem megy a nyelvtanulás!
- Dátum: 2016.03.06., 14:50
- idegen nyelv, kommunikáció, nyelvtanulás, nyelvtudás, oktatás, Tanulás
A nyelvtanulás nem ördöngösség, ennek ellenére a statisztika és a szimpla tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy ebből a szempontból igazi kudarcország vagyunk. Mi ennek az oka?
Az egyik biztosan az, hogy szélesebb körben egyelőre nincs hagyománya az idegen nyelvek beszélésének, elsajátításának. Az iskolákban évtizedekig az oroszt erőltették, ez pedig százezreknek adott negatív tapasztalatot. Nem tanultak meg oroszul, ráadásul elidegenedtek magától a nyelvtanulástól is.
A másik, hogy Magyarországon ettől függetlenül is elég rossz az általános hozzáállás az idegen nyelvekhez. Elterjedt nézet, hogy csak az tud megtanulni németül, angolul, stb, akinek nyelvérzéke van. Ennek az állításnak az igazságtartalmát már többszörösen megcáfolták, igazából bárki képes megtanulni valamilyen idegen nyelvet, csak a megfelelő hozzáállás és módszerek kellenek hozzá. Ha már negatívumok, tisztelet a kivételnek, a legtöbb iskolában, oktatási intézményben hosszú ideig rossz módszerekkel „tanították” az idegen nyelvet. A könnyedebb kommunikációs, gyakorlati feladatok helyett az unalmasabb, szigorú nyelvtani tudást megszerzését erőltették. Persze nem azt mondjuk, hogy utóbbi a szavak tanulásával együtt nem fontos - dehogynem, csak valahogy eltolódott a hangsúly.
A szakértők éppen azt mondják, a gyerekek elsősorban azért eredményesebb idegennyelv-tanulók, mert lazábban, kreatívabban, játékosabban képesek tanulni. Ezt kell felnőtt korban is a figyelem központjába állítani, az elhatározás és a szorgalom mellett.
A jövőben talán változik a hazai helyzet, hiszen rengeteg magyar utazik külföldre rövidebb, vagy hosszabb időre. A legtöbb helyen nyelvtudás nélkül nem lehet boldogulni. A kényszerrel párhuzamosan talán a gondolkodás is megváltozik, ez pedig szélesebb társadalmi szinten is megteremti a nyelvtanulás hagyományát.
A tavasz egyik hírnöke, az ibolya
A hideg, zord idő után a hóvirágot az ibolya követi a kertünk ékesítésében. Ám, az ibolya nem csak szép, hanem egészséges is.
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.
A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon
A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.
A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai
Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.