Nem megy a nyelvtanulás!
- Dátum: 2016.03.06., 14:50
- idegen nyelv, kommunikáció, nyelvtanulás, nyelvtudás, oktatás, Tanulás
A nyelvtanulás nem ördöngösség, ennek ellenére a statisztika és a szimpla tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy ebből a szempontból igazi kudarcország vagyunk. Mi ennek az oka?
Az egyik biztosan az, hogy szélesebb körben egyelőre nincs hagyománya az idegen nyelvek beszélésének, elsajátításának. Az iskolákban évtizedekig az oroszt erőltették, ez pedig százezreknek adott negatív tapasztalatot. Nem tanultak meg oroszul, ráadásul elidegenedtek magától a nyelvtanulástól is.
A másik, hogy Magyarországon ettől függetlenül is elég rossz az általános hozzáállás az idegen nyelvekhez. Elterjedt nézet, hogy csak az tud megtanulni németül, angolul, stb, akinek nyelvérzéke van. Ennek az állításnak az igazságtartalmát már többszörösen megcáfolták, igazából bárki képes megtanulni valamilyen idegen nyelvet, csak a megfelelő hozzáállás és módszerek kellenek hozzá. Ha már negatívumok, tisztelet a kivételnek, a legtöbb iskolában, oktatási intézményben hosszú ideig rossz módszerekkel „tanították” az idegen nyelvet. A könnyedebb kommunikációs, gyakorlati feladatok helyett az unalmasabb, szigorú nyelvtani tudást megszerzését erőltették. Persze nem azt mondjuk, hogy utóbbi a szavak tanulásával együtt nem fontos - dehogynem, csak valahogy eltolódott a hangsúly.
A szakértők éppen azt mondják, a gyerekek elsősorban azért eredményesebb idegennyelv-tanulók, mert lazábban, kreatívabban, játékosabban képesek tanulni. Ezt kell felnőtt korban is a figyelem központjába állítani, az elhatározás és a szorgalom mellett.
A jövőben talán változik a hazai helyzet, hiszen rengeteg magyar utazik külföldre rövidebb, vagy hosszabb időre. A legtöbb helyen nyelvtudás nélkül nem lehet boldogulni. A kényszerrel párhuzamosan talán a gondolkodás is megváltozik, ez pedig szélesebb társadalmi szinten is megteremti a nyelvtanulás hagyományát.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.