Menü

Nem tudok sportolni, mi legyen?

A rendszeres mozgás jótékony hatásai közismertek. Manapság szinte mindenütt találkozhatunk ezzel az ajánlással; a mindennapi, vagy a közel mindennapi sportolás fontossága az életmódváltással kapcsolatban is hangsúlyos. Igen ám, de mit tegyen az, akinek erre nem alkalmas a szervezete?

Az életmódváltás napjaink közkedvelt témája, nem csoda, hiszen komoly harcban állunk az elhízással, a cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, valamint más krónikus népegészségügyi bajokkal. Az életmódváltás egyik fontos alappillére – a megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása mellett – a rendszeres testmozgás.

Igen ám, de a sportolásra sokan éppen azok közül nem képesek, akiknek mindenképpen szükségük lenne arra a bizonyos életmódváltozásra. Nem képesek, vagy nem úgy képesek. Máshogy fogalmazva, rosszul teszik, ha olyan mozgásformába vágnak bele, amelyet szervezetük nem tolerál.

Kevesen tudják, vagy tudatosítják magukban, hogy a futás, az úszás, vagy a kerékpározás nem mindenkinek való. Egész egyszerűen sokan vannak olyan állapotban, hogy ezek a mozgásformák kifejezetten ártalmasak mondjuk az ízületeiknek. Nem beszélve arról, hogy a rosszul megválasztott terhelés számos negatív következménnyel járhat. Az úszásról az terjedt el, hogy a rosszabb fizikai állapotban lévők is bátran űzhetik, azonban ez csak akkor igaz, ha szabályosan tudjuk végezni.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy a rossz fizikai és/vagy egészségügyi állapotban lévő illető ne mozogjon semmit, inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nem mindegy, mit és hogyan teszünk. A konditeremben, vagy a futással, kerékpározással kapcsolatban érdemes meghallgatni (az orvos mellett) egy szakértő tanácsát: milyen mennyiséget, hogyan, milyen gyakran, stb.

Amit pedig bátran ajánlunk, az a gyaloglás, kirándulás. Nem kell sokat, csak rendszeresen. Ha heti mondjuk 4-5 napon gyalogolunk fél-egy órát, azzal sokat tehetünk egészségünk, megfelelő életmódunk érdekében.

Mit tegyünk villámláskor?

Földünkön naponta nagyjából 45 ezer zivatar és 8 millió villám fordul elő. Az évi hárommilliárd villámcsapás nagyjából háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel, és erdőtüzeket okoz. Mit tegyünk, ha villámlik? Ez a fő kérdés és téma mai cikkünkben.

Természetes gyomornyugtatók

Sokszor hangsúlyozzuk a természetes gyógymódok előnyeit, de van néhány kifejezetten egyszerű és elérhető alternatíva is, egészen pontosan a kertünkben.

Tippek a vizsgadrukk leküzdéséhez

A vizsgadrukk az az érzés, amivel előbb-utóbb mindenki találkozik az élete során. Legyen az egy KRESZ-vizsga vagy egy matematika érettségi. Különbözőek vagyunk abban, hogy mennyire izgulunk a vizsgák során. A vizsgadrukk azonban leküzdhető.

Strandolás – Hol, hogyan és mennyiért?

A jó idő eljövetelével egyre többen mehetnek strandolni és napozni akár fürdőkbe, akár a Balatonhoz, vagy éppen más hazai vizekhez is. Ilyenkor minden korosztály kedvelt kikapcsolódása a strandolás, a napozás, sportolás. Ezzel pedig együtt járnak az olyan problémák, mint a hova is menjünk kérdéskör, leégés, hol mit lehet az “úszkáláson” kívül csinálni, drága élelmiszerek a vízparton. Ebben a cikkben azt próbálom megnézni, hogy hol lehet érdemes strandolni, másrészt milyen alapvető problémákkal kell szembenéznünk, mikor strandolásra adjuk a fejünket.

Dióhéjban a lézeres szemműtétről

Ha szemüveges vagy, nyilvánvalóan hallottál már a különböző műtéti lehetőségekről. Ennek egyik leggyakoribb típusa a lézeres szemműtét. Másik lehetőség lehet a lencseimplantátum, ami rövidlátók esetében még jobb megoldásnak bizonyulhat. De ki az alkalmas jelölt egy szemműtétre?