Menü

Nem tudok sportolni, mi legyen?

A rendszeres mozgás jótékony hatásai közismertek. Manapság szinte mindenütt találkozhatunk ezzel az ajánlással; a mindennapi, vagy a közel mindennapi sportolás fontossága az életmódváltással kapcsolatban is hangsúlyos. Igen ám, de mit tegyen az, akinek erre nem alkalmas a szervezete?

Az életmódváltás napjaink közkedvelt témája, nem csoda, hiszen komoly harcban állunk az elhízással, a cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, valamint más krónikus népegészségügyi bajokkal. Az életmódváltás egyik fontos alappillére – a megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása mellett – a rendszeres testmozgás.

Igen ám, de a sportolásra sokan éppen azok közül nem képesek, akiknek mindenképpen szükségük lenne arra a bizonyos életmódváltozásra. Nem képesek, vagy nem úgy képesek. Máshogy fogalmazva, rosszul teszik, ha olyan mozgásformába vágnak bele, amelyet szervezetük nem tolerál.

Kevesen tudják, vagy tudatosítják magukban, hogy a futás, az úszás, vagy a kerékpározás nem mindenkinek való. Egész egyszerűen sokan vannak olyan állapotban, hogy ezek a mozgásformák kifejezetten ártalmasak mondjuk az ízületeiknek. Nem beszélve arról, hogy a rosszul megválasztott terhelés számos negatív következménnyel járhat. Az úszásról az terjedt el, hogy a rosszabb fizikai állapotban lévők is bátran űzhetik, azonban ez csak akkor igaz, ha szabályosan tudjuk végezni.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy a rossz fizikai és/vagy egészségügyi állapotban lévő illető ne mozogjon semmit, inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nem mindegy, mit és hogyan teszünk. A konditeremben, vagy a futással, kerékpározással kapcsolatban érdemes meghallgatni (az orvos mellett) egy szakértő tanácsát: milyen mennyiséget, hogyan, milyen gyakran, stb.

Amit pedig bátran ajánlunk, az a gyaloglás, kirándulás. Nem kell sokat, csak rendszeresen. Ha heti mondjuk 4-5 napon gyalogolunk fél-egy órát, azzal sokat tehetünk egészségünk, megfelelő életmódunk érdekében.

Lézeres arcmaszkok – szike helyett: az esztétikai megújulás új generációja

Az esztétikai orvoslás és a kozmetológia az elmúlt évtizedben látványos irányváltáson ment keresztül. A páciensek egyre inkább a nem invazív, fájdalommentes, gyors regenerációt kínáló megoldásokat keresik, amelyekkel elkerülhető a szike, az altatás és a hosszú gyógyulási idő.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.