Menü

Nem tudok sportolni, mi legyen?

A rendszeres mozgás jótékony hatásai közismertek. Manapság szinte mindenütt találkozhatunk ezzel az ajánlással; a mindennapi, vagy a közel mindennapi sportolás fontossága az életmódváltással kapcsolatban is hangsúlyos. Igen ám, de mit tegyen az, akinek erre nem alkalmas a szervezete?

Az életmódváltás napjaink közkedvelt témája, nem csoda, hiszen komoly harcban állunk az elhízással, a cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, valamint más krónikus népegészségügyi bajokkal. Az életmódváltás egyik fontos alappillére – a megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása mellett – a rendszeres testmozgás.

Igen ám, de a sportolásra sokan éppen azok közül nem képesek, akiknek mindenképpen szükségük lenne arra a bizonyos életmódváltozásra. Nem képesek, vagy nem úgy képesek. Máshogy fogalmazva, rosszul teszik, ha olyan mozgásformába vágnak bele, amelyet szervezetük nem tolerál.

Kevesen tudják, vagy tudatosítják magukban, hogy a futás, az úszás, vagy a kerékpározás nem mindenkinek való. Egész egyszerűen sokan vannak olyan állapotban, hogy ezek a mozgásformák kifejezetten ártalmasak mondjuk az ízületeiknek. Nem beszélve arról, hogy a rosszul megválasztott terhelés számos negatív következménnyel járhat. Az úszásról az terjedt el, hogy a rosszabb fizikai állapotban lévők is bátran űzhetik, azonban ez csak akkor igaz, ha szabályosan tudjuk végezni.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy a rossz fizikai és/vagy egészségügyi állapotban lévő illető ne mozogjon semmit, inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nem mindegy, mit és hogyan teszünk. A konditeremben, vagy a futással, kerékpározással kapcsolatban érdemes meghallgatni (az orvos mellett) egy szakértő tanácsát: milyen mennyiséget, hogyan, milyen gyakran, stb.

Amit pedig bátran ajánlunk, az a gyaloglás, kirándulás. Nem kell sokat, csak rendszeresen. Ha heti mondjuk 4-5 napon gyalogolunk fél-egy órát, azzal sokat tehetünk egészségünk, megfelelő életmódunk érdekében.

Ganglion– dudor az ízületeken

Sokszor érezhetünk ízületeinknél fájdalmat, egy-egy mozdulat is nehezünkre eshet, de van úgy, hogy már nem csak fájdalom, hanem fizikai jel is látható, ez pedig utalhat ganglion cisztára.

Napégés – így kezeld

Már nem csak nyáron jelentenek gondot a napsugárzás okozta bőrproblémák, a napégés lehet enyhe, de lehet súlyos is. Adunk pár tippet, hogyan kezeld, ha bőrödnek túl sok volt a napból.

A torokfájás okai

A torokfájásnak számos, rendkívül szerteágazó oka lehet, és nem árt tudni, hogy a torokfájás nem önálló betegség, hanem egy tünet. A panaszt okozó betegségtől függően változhat a fájdalom jellege szerint: gombócérzés, viszketés jelentkezhet és lehet fájdalmas a nyelés is. Az intenzitását tekintve is változatos lehet, az egyszerű kellemetlenségtől a súlyos, alig elviselhetőig változhat.

Az ínhüvelygyulladásról

Az ínhüvelygyulladás (tenosynovitis) világszerte emberek millióit érintő fájdalmas és hátráltató mozgásszervi betegség, ami a test különböző részein jelentkezhet. Leggyakrabban a csuklók, az ujjak inai, valamint az Achilles-ín érintett.

A balkezességről

A balkezesség kialakulásának pontos okát még nem sikerült teljesen feltárni. Sokan az agyféltekék dominanciájával magyarázzák: a jobbkezeseknél a racionális gondolkodásért felelős bal agyfélteke, míg a balkezeseknél a „művészi” jobb agyfélteke domináns. Van, aki szerint ennek köszönhető, hogy a balkezesek között nagyobb a művészi tehetséggel megáldottak aránya.