Menü

Mit kell tudni a cukorbetegségről?

Alattomos betegség, amelyet nagyon sokszor csak későn ismerünk fel. A magyar lakosság több mint hét százaléka szenved benne, ennél ráadásul jóval nagyobb a még nem diagnosztizált betegek száma.

Az inzulinhiány, és/vagy inzulinrezisztencia miatt kifejlődő cukorbetegség tényleg igazi népbetegség, nincs olyan ember, akinek valamely rokona, ismerőse ne szenvedne az alattomos kórban (a világon több mint 400 millióan betegek). Az alattomos jelző azért találó, mert a cukorbetegség viszonylag könnyedén rejtőzködik, miközben komoly károkat okoz szervezetünkben. A különböző szövődményeknek se szeri, se száma, azaz a diabétesz rengetegféle módon tudja rombolni egészségünket.

Mitől alakul ki? A 2-es típusú cukorbetegség (az 1-es típus a ritkább, de a megbetegedések száma itt is növekszik) kialakulásának alapja a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény, valamint a stresszes életmód. A felsoroltak maximális figyelembevétele mellett a kór időben felismerése nagyon fontos, ezért javasolt a legalább évi rendszerességű vérvizsgálat (vagy akár a rendszeres otthoni vércukorszintmérés). Ugyanakkor akadnak árulkodó jelek, amelyekre gyanakodhatunk. Ilyen a szokatlan és tartós fáradtságérzet, a gyakori éhségérzet, a fogyás, valamint a korábbinál erősebb szomjúság.

A cukorbetegek száma jelentős mértékben növekedett az elmúlt évtizedekben, az erősen negatív tendenciáért elsősorban a 2-es típusú megbetegedések a felelősek. Sajnos elmondható, hogy az utóbbi időben fiatalok és gyerekek körében is egyre többször diagnosztizálják a problémát.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.