Egyre rémisztőbb az új függőség
Járt mostanában parkban, vagy kávézóban? No, és körülnézett alaposan? Ha igen, bizonyára észrevette, hogy a fiatalok jelentős része a telefonjába bújik. Még társaságban is. Facebook-ozik, fényképeket néz, csetel (lehet épp azzal, aki szemben ül vele), játszik, vagy valami mást csinál az ezerféle lehetőség közül.
Az okostelefon bizony képes függőséget okozni, és ez egyáltalán nem csak a fiatalokat érinti. A technológia az élet egyre nagyobb területére teszi rá a képzeletbeli kezét, hatékonyan terjeszkedik egy olyan eszközön, amely az esetek többségében a nap 24 órájában nálunk van.
Ezzel már együtt kell élnünk és ahogyan a helyzet áll, egyre tudatosabban kell(ene) együtt élnünk. Ez azt jelenti, hogy oda kell figyelnünk szokásainkra, elsősorban arra, hogy az okostelefonunkkal együtt töltött idő vajon minden perce értékes-e, vagy pedig csak megszokásból nyomkodjuk a kijelzőt...
Van a jelenségnek másik oldala. Sokakat nagyon is idegesít ez a fajta magatartás (akár a sajátjuké is) és ez bizony feszültséget kelt a közösségekben és tágabb szinten magában a társadalomban.
A tendencia rossz, sőt egyenesen rémisztőnek mondható. A fiatalok körében meredeken emelkedik a telefonnal töltött napi időtartam. A kérdés ma már a gyereknevelés egyik kardinális pontja: mit tegyen a szülő, hogyan viselkedjen, vélekedjen a technológia fejlődésével kapcsolatban? Nyilván ez egy messze mutató, bonyolult kérdés, de felvetése is jól példázza a téma súlyosságát.
Watson-coaching
A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet
A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.
Művészetterápia, a felszabadító alkotás
Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.
Nem csak a problémás kutyáknak való: ezért hasznos a kutyaiskola
Sokan még mindig úgy gondolnak a kutyaiskolára, mint egyfajta „javítóintézetre”: ha a kutya húzza a pórázt, nem hallgat a gazdájára, ugrál a vendégekre, elszökik, vagy éppen fél más állatoktól, akkor ideje szakember segítségét kérni. Pedig a kutyaiskola ennél jóval többről szól. A tanulás nem feltétlenül azért fontos, mert valamilyen problémát kell megszüntetni, hanem azért is, hogy a kutya és gazdája könnyebben megértsék egymást.