Egyre rémisztőbb az új függőség
Járt mostanában parkban, vagy kávézóban? No, és körülnézett alaposan? Ha igen, bizonyára észrevette, hogy a fiatalok jelentős része a telefonjába bújik. Még társaságban is. Facebook-ozik, fényképeket néz, csetel (lehet épp azzal, aki szemben ül vele), játszik, vagy valami mást csinál az ezerféle lehetőség közül.
Az okostelefon bizony képes függőséget okozni, és ez egyáltalán nem csak a fiatalokat érinti. A technológia az élet egyre nagyobb területére teszi rá a képzeletbeli kezét, hatékonyan terjeszkedik egy olyan eszközön, amely az esetek többségében a nap 24 órájában nálunk van.
Ezzel már együtt kell élnünk és ahogyan a helyzet áll, egyre tudatosabban kell(ene) együtt élnünk. Ez azt jelenti, hogy oda kell figyelnünk szokásainkra, elsősorban arra, hogy az okostelefonunkkal együtt töltött idő vajon minden perce értékes-e, vagy pedig csak megszokásból nyomkodjuk a kijelzőt...
Van a jelenségnek másik oldala. Sokakat nagyon is idegesít ez a fajta magatartás (akár a sajátjuké is) és ez bizony feszültséget kelt a közösségekben és tágabb szinten magában a társadalomban.
A tendencia rossz, sőt egyenesen rémisztőnek mondható. A fiatalok körében meredeken emelkedik a telefonnal töltött napi időtartam. A kérdés ma már a gyereknevelés egyik kardinális pontja: mit tegyen a szülő, hogyan viselkedjen, vélekedjen a technológia fejlődésével kapcsolatban? Nyilván ez egy messze mutató, bonyolult kérdés, de felvetése is jól példázza a téma súlyosságát.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.