Egyre rémisztőbb az új függőség
Járt mostanában parkban, vagy kávézóban? No, és körülnézett alaposan? Ha igen, bizonyára észrevette, hogy a fiatalok jelentős része a telefonjába bújik. Még társaságban is. Facebook-ozik, fényképeket néz, csetel (lehet épp azzal, aki szemben ül vele), játszik, vagy valami mást csinál az ezerféle lehetőség közül.
Az okostelefon bizony képes függőséget okozni, és ez egyáltalán nem csak a fiatalokat érinti. A technológia az élet egyre nagyobb területére teszi rá a képzeletbeli kezét, hatékonyan terjeszkedik egy olyan eszközön, amely az esetek többségében a nap 24 órájában nálunk van.
Ezzel már együtt kell élnünk és ahogyan a helyzet áll, egyre tudatosabban kell(ene) együtt élnünk. Ez azt jelenti, hogy oda kell figyelnünk szokásainkra, elsősorban arra, hogy az okostelefonunkkal együtt töltött idő vajon minden perce értékes-e, vagy pedig csak megszokásból nyomkodjuk a kijelzőt...
Van a jelenségnek másik oldala. Sokakat nagyon is idegesít ez a fajta magatartás (akár a sajátjuké is) és ez bizony feszültséget kelt a közösségekben és tágabb szinten magában a társadalomban.
A tendencia rossz, sőt egyenesen rémisztőnek mondható. A fiatalok körében meredeken emelkedik a telefonnal töltött napi időtartam. A kérdés ma már a gyereknevelés egyik kardinális pontja: mit tegyen a szülő, hogyan viselkedjen, vélekedjen a technológia fejlődésével kapcsolatban? Nyilván ez egy messze mutató, bonyolult kérdés, de felvetése is jól példázza a téma súlyosságát.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.