Menü

Pihenéssel a hosszú életért

"A lustaság fél egészség" - ismerjük a mondást, s bizony van igazságtartalma. Így, szó szerint. Ugyanis a lustálkodás csak félig elégséges az egészséghez, más összetevők is szükségesek hozzá, másrészt nyilvánvalóan csak mértékkel érvényes. Az azonban tény, hogy a túlhajszoltsággal éveket vehetünk el az életünkből.

A civilizált ember jellemzője, hogy örökké versenyzik az idővel, és vég nélkül különböző célokat kerget. Mindig egyre magasabbra akar jutni - még azelőtt, hogy kiélvezte volna azt, amit már eddig elért. Csakhogy a folyamatos növekedés és gyarapodás nehezen tartható (maximum a testsúlyban lehetséges, ami kisebb öröm...), ráadásul fárasztó is a hajszoló életmód.

A hosszú távon is sikeres emberek jellemzője az, amit a csodálóik kevésé ismernek velük kapcsolatban, hogy képesek a pihenésre, és a célorientált életstílus mellett teret engednek a rekreáló időtöltéseknek is. Természetesen enélkül is lehet kiemelkedő eredményeket elérni, ami csak rövid távon célravezető, idővel azonban megbosszulja magát.

Ne legyen hát lelkiismeret-furdalásunk, és mondjuk ki bátran, ha pihenésre, feltöltődésre van szükségünk, valamint tegyünk is érte! Nincs könnyű dolgunk, a látszólag tökéletességre törekvő társadalom elvárásai ugyanis egyre magasabbak. Ne engedjük magunkat "bedarálni", és ne feledjük: nem azzal érünk el eredményt, ha nem szentelünk időt a pihenésre, hiszen így hamar "lemerülnek az akkumulátoraink".

Azt viszont érdemes tudatosítani, hogy a képernyővel töltött idő nem valódi pihenés: a szem, az agy számára igencsak fárasztó és dolgos tevékenység, ha tévét nézünk, vagy a számítógépet, okostelefont, tabletet bújjuk. Ha tartalmas kikapcsolódásra vágyunk, akkor aludjunk, olvassunk az ágyban, igyunk meg egy finom teát, meditáljunk, vegyünk forró fürdőt, vagy kényeztessük magunkat masszázzsal. Ami látszólag lustálkodásnak tűnik, az valójában olyan a szervezetünk számára, mintha töltőre raknánk a telefont.

Természetesen az sem mindegy, hogy a pihenésen túli időben hogy bánunk a testünkkel: a helytelen táplálkozás, a mozgás- és ingerszegény életmód, az alacsony folyadékbevitel, a káros szenvedélyek és függőségek, a stressz, a szorongás mind olyan tényezők, amelyek a meglévő energiát sokkal hamarabb fogyasztják el, és a hosszú távú negatív hatásuk elkerülhetetlen.

Mi történik a szállodai büfé megmaradt ételeivel?

Az all inclusive nyaralás egyik legnagyobb vonzereje kétségtelenül a bőség. Reggelitől vacsoráig hatalmas választék várja a vendégeket: friss saláták, húsételek, köretek, gyümölcsök, sütemények és különféle desszertek sorakoznak a pultokon. De vajon mi történik azzal az étellel, amely a büfé zárásakor megmarad?

Nem kell vagyonokat költeni: így lesz a gyerekszobából tökéletes tanulósarok

Az iskolakezdés közeledtével nemcsak a tanszerek és az új ruhák beszerzésére érdemes gondolni. A gyerekszobának is új szerepet kell betöltenie: a játék, a pihenés és az alvás mellett helyet kell adnia a tanulásnak, a könyveknek, a füzeteknek és sok esetben a számítógépnek is. Jó hír, hogy ehhez nem szükséges teljes szobafelújítás. Néhány praktikus, pénztárcabarát változtatással kényelmes és jól használható tanulósarok alakítható ki.

A napirend fontossága – miért segít a rendszeresség a mindennapokban?

A mindennapi élet könnyen kaotikussá válhat, ha nincs egy kialakult rendszerünk. Munka, háztartás, család, ügyintézés, pihenés és saját céljaink gyakran egyszerre követelnek figyelmet. Ilyenkor sokan azt érzik, hogy egész nap elfoglaltak, mégsem haladnak igazán. Egy jól kialakított napirend azonban segíthet abban, hogy átláthatóbbá, nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá váljanak a hétköznapok.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.