Ki törődik az idősekkel?
- Dátum: 2016.06.11., 10:56
- aktív életmód, generáció, idős, időskor, mentális egészség, nyugdíj, öreg, öregkor
Az éltesebb korúakkal méltánytalanul keveset foglalkoznak. A médiában például mindössze csak gyógyszerfogyasztóként tekintenek rájuk, egyéb tekintetben viszont úgy érzik: a műsorok, a híradások, az olvasnivalók egyáltalán nem nekik szólnak - mintha elfelejtették volna, hogy nem csupán a fiatalabb korosztály létezik. Nem csoda, hogy az öregek azt vallják, szinte a társadalom "láthatatlan" részének érzik magukat.
Elég szomorú ez a helyzet, főleg hogy alapesetben azt gondolnánk, hogy ez a generáció az élettapasztalatai, a sok munkája, a megélt évei miatt megfelelő tiszteletet és kellő odafigyelést érdemelne. Vajon mi állhat annak a hátterében, hogy ennyire a figyelem perifériájára szorultak az öregek? Íme néhány ok:
- Kis hazánkban igen ritka, hogy az öregebb generáció jómódú, vagy komoly vásárlóerővel rendelkezne. A közszemlélet szerint a nyugdíjasok szegények (ennek ellenére ki segít nekik, hogy megélhetésük ne kerüljön veszélybe egy élet munkája után...?), valamint ha rendelkeznek is anyagi javakkal, azt már nem önmagukra, vagy önmaguk költik el. Ennek révén tehát nem tartják őket potenciális vásárlónak (kivéve persze az egészségügyi területet, ami szükségleti indíttatású). Márpedig a média a reklámok révén inkább arra fókuszál, ahonnan a profitot sejti.
- Magyarországon jellemző, hogy az idősek élettere beszűkül: a nyugdíjazás után kevesen utaznak és élnek aktív életet, így sokkal könnyebben válnak láthatatlanná. Ennek az oka persze egyrészt az anyagi oldalon van - pénzügyi helyzetük révén nem engedhetik meg maguknak az aktívabb életmódot. A másik problémaforrás a hazai szokásrendszer: itt az az általánosabb, szokványosabb, ha az idős személy az éltesebb korával egyenesen arányosan egyre inkább visszavonul.
- A magyar idősek mentális és egészségügyi állapota nemzetközi viszonylatban vizsgálva is elkeserítő. Ez gyakorlatilag egy ördögi kör: állapotuk révén is beszűkül az őket körülvevő tér, de ebben a helyzetben ragadva a helyzetük egyre romlik.
A változáshoz mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztály összefogására van szükség, de az biztos, hogy egy éltesebb korú embert már nehéz megváltoztatni. Úgy tűnik, hogy még fiatalabb korban kell felkészülnünk arra, ha a későbbi éveinkben aktívabb, úgymond láthatóbb életet szeretnénk élni. Természetesen ez a felkészülési nem csak és nem elsősorban a pénzügyi megtakarításokban rejlik, hanem az egészségi állapot, a mentális frissesség megőrzésére való törekvésben, valamint az előre tervezésben.
Induló cikksorozatunkban az idősebb generáció életének különböző területeivel foglalkozunk.
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?