Ki törődik az idősekkel?
- Dátum: 2016.06.11., 10:56
- aktív életmód, generáció, idős, időskor, mentális egészség, nyugdíj, öreg, öregkor
Az éltesebb korúakkal méltánytalanul keveset foglalkoznak. A médiában például mindössze csak gyógyszerfogyasztóként tekintenek rájuk, egyéb tekintetben viszont úgy érzik: a műsorok, a híradások, az olvasnivalók egyáltalán nem nekik szólnak - mintha elfelejtették volna, hogy nem csupán a fiatalabb korosztály létezik. Nem csoda, hogy az öregek azt vallják, szinte a társadalom "láthatatlan" részének érzik magukat.
Elég szomorú ez a helyzet, főleg hogy alapesetben azt gondolnánk, hogy ez a generáció az élettapasztalatai, a sok munkája, a megélt évei miatt megfelelő tiszteletet és kellő odafigyelést érdemelne. Vajon mi állhat annak a hátterében, hogy ennyire a figyelem perifériájára szorultak az öregek? Íme néhány ok:
- Kis hazánkban igen ritka, hogy az öregebb generáció jómódú, vagy komoly vásárlóerővel rendelkezne. A közszemlélet szerint a nyugdíjasok szegények (ennek ellenére ki segít nekik, hogy megélhetésük ne kerüljön veszélybe egy élet munkája után...?), valamint ha rendelkeznek is anyagi javakkal, azt már nem önmagukra, vagy önmaguk költik el. Ennek révén tehát nem tartják őket potenciális vásárlónak (kivéve persze az egészségügyi területet, ami szükségleti indíttatású). Márpedig a média a reklámok révén inkább arra fókuszál, ahonnan a profitot sejti.
- Magyarországon jellemző, hogy az idősek élettere beszűkül: a nyugdíjazás után kevesen utaznak és élnek aktív életet, így sokkal könnyebben válnak láthatatlanná. Ennek az oka persze egyrészt az anyagi oldalon van - pénzügyi helyzetük révén nem engedhetik meg maguknak az aktívabb életmódot. A másik problémaforrás a hazai szokásrendszer: itt az az általánosabb, szokványosabb, ha az idős személy az éltesebb korával egyenesen arányosan egyre inkább visszavonul.
- A magyar idősek mentális és egészségügyi állapota nemzetközi viszonylatban vizsgálva is elkeserítő. Ez gyakorlatilag egy ördögi kör: állapotuk révén is beszűkül az őket körülvevő tér, de ebben a helyzetben ragadva a helyzetük egyre romlik.
A változáshoz mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztály összefogására van szükség, de az biztos, hogy egy éltesebb korú embert már nehéz megváltoztatni. Úgy tűnik, hogy még fiatalabb korban kell felkészülnünk arra, ha a későbbi éveinkben aktívabb, úgymond láthatóbb életet szeretnénk élni. Természetesen ez a felkészülési nem csak és nem elsősorban a pénzügyi megtakarításokban rejlik, hanem az egészségi állapot, a mentális frissesség megőrzésére való törekvésben, valamint az előre tervezésben.
Induló cikksorozatunkban az idősebb generáció életének különböző területeivel foglalkozunk.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.