Ki törődik az idősekkel?
- Dátum: 2016.06.11., 10:56
- aktív életmód, generáció, idős, időskor, mentális egészség, nyugdíj, öreg, öregkor
Az éltesebb korúakkal méltánytalanul keveset foglalkoznak. A médiában például mindössze csak gyógyszerfogyasztóként tekintenek rájuk, egyéb tekintetben viszont úgy érzik: a műsorok, a híradások, az olvasnivalók egyáltalán nem nekik szólnak - mintha elfelejtették volna, hogy nem csupán a fiatalabb korosztály létezik. Nem csoda, hogy az öregek azt vallják, szinte a társadalom "láthatatlan" részének érzik magukat.
Elég szomorú ez a helyzet, főleg hogy alapesetben azt gondolnánk, hogy ez a generáció az élettapasztalatai, a sok munkája, a megélt évei miatt megfelelő tiszteletet és kellő odafigyelést érdemelne. Vajon mi állhat annak a hátterében, hogy ennyire a figyelem perifériájára szorultak az öregek? Íme néhány ok:
- Kis hazánkban igen ritka, hogy az öregebb generáció jómódú, vagy komoly vásárlóerővel rendelkezne. A közszemlélet szerint a nyugdíjasok szegények (ennek ellenére ki segít nekik, hogy megélhetésük ne kerüljön veszélybe egy élet munkája után...?), valamint ha rendelkeznek is anyagi javakkal, azt már nem önmagukra, vagy önmaguk költik el. Ennek révén tehát nem tartják őket potenciális vásárlónak (kivéve persze az egészségügyi területet, ami szükségleti indíttatású). Márpedig a média a reklámok révén inkább arra fókuszál, ahonnan a profitot sejti.
- Magyarországon jellemző, hogy az idősek élettere beszűkül: a nyugdíjazás után kevesen utaznak és élnek aktív életet, így sokkal könnyebben válnak láthatatlanná. Ennek az oka persze egyrészt az anyagi oldalon van - pénzügyi helyzetük révén nem engedhetik meg maguknak az aktívabb életmódot. A másik problémaforrás a hazai szokásrendszer: itt az az általánosabb, szokványosabb, ha az idős személy az éltesebb korával egyenesen arányosan egyre inkább visszavonul.
- A magyar idősek mentális és egészségügyi állapota nemzetközi viszonylatban vizsgálva is elkeserítő. Ez gyakorlatilag egy ördögi kör: állapotuk révén is beszűkül az őket körülvevő tér, de ebben a helyzetben ragadva a helyzetük egyre romlik.
A változáshoz mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztály összefogására van szükség, de az biztos, hogy egy éltesebb korú embert már nehéz megváltoztatni. Úgy tűnik, hogy még fiatalabb korban kell felkészülnünk arra, ha a későbbi éveinkben aktívabb, úgymond láthatóbb életet szeretnénk élni. Természetesen ez a felkészülési nem csak és nem elsősorban a pénzügyi megtakarításokban rejlik, hanem az egészségi állapot, a mentális frissesség megőrzésére való törekvésben, valamint az előre tervezésben.
Induló cikksorozatunkban az idősebb generáció életének különböző területeivel foglalkozunk.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.