A földimogyoró allergia nyomában

Világszerte egyre növekszik azon emberek száma, akik az allergia különféle típusaitól szenvednek, legyen az por-, penészgomba-, állat- vagy ételallergia. Vannak, akik enyhébb, illetve vannak, akik súlyosabb tüneteket produkálnak; mindenesetre az mindenkiben közös, hogy a dolgos hétköznapokat megkeseríti ez az állapot.

Érdekes lenne az allergia kialakulásának eredetén merengeni, és sorolhatnánk is ide néhány egyszerűbbnek tűnő okot - mint például az egészségtelen életmód, a „modern” gyógyszerek vagy a legyengült immunrendszer -, az igazság valószínűleg ezek összességében keresendő. Néhányan közülünk azonban kritikus állapotot is előidéző ételallergiától szenvednek, ilyen például a földimogyoró allergia.

Mindannyian olvastuk már az élelmiszerek csomagolásának hátulján a következő mondatokat: „Nyomokban glutént, szóját, tojást és dióféléket is tartalmazhat.” vagy „Földimogyorót is feldolgozó üzemben készült”. Számunkra, akik semmilyen tünetet nem mutatunk egy ilyen felirattal ellátott élelmiszer elfogyasztása után, ez semmit sem jelent. A környezetünkben azonban élnek olyan emberek, akik számára ezen mondatok elolvasása életmentő lehet. Nekik szinte kötelességük minden alkalommal átnézni az allergének listáját, hiszen bármikor történhet változás egy-egy termék készítési módjában, illetve előállítási helyében, ami módosíthatja az allergén jegyzéket. Még jobb lenne, ha nem kellene időt fordítaniuk erre. Ez most lassan, de biztosan megoldódni látszik!

Egy nagy kutatói együttműködés eredményeként számos új, hasznos információt tudhatunk meg a földimogyoróról. A kutatócsoport főként kínai és indiai szakemberekből állt össze, akik a „modern” földimogyoró (Arachis hypogaea L.) egyik elődjét, az Arachis duranensis teljes genetikai állományát vizsgálták. A genetikai állományt összevetették más földimogyoró fajták és egyéb, rokon termények genetikai állományával, többek között például a szójababéval. Az Arachis duranensis esetében 21 gént találtak, melyek allergéneket (ezek fehérjék) kódolhatnak. Ezek közül 9 génről állapították meg, hogy a mai modern kori földimogyoróban is megtalálható. A kutatók abban reménykednek, hogy ha a gének genetikai állományban elfoglalt pontos helyét meg tudják határozni, akkor az allergia mértéke is csökkenthető lesz. Ez azáltal válhat valóra, hogy az allergiát okozó fehérjéket kódoló géneket működésképtelenné teszik. Így olyan földimogyoró fajták is termeszthetőek lesznek, amelyek az allergiások esetében sem okoznak panaszokat. Ugyanígy azzal, hogy a földimogyoró elődjének teljes genetikai állománya ismertté vált, később olyan fajták előállítására is sor kerülhet, amelyek magasabb tápértékkel bírnak. Ez a létfenntartás szempontjából óriási segítséget nyújthatna azokban a térségekben, ahol kevés az élelmiszer, hiszen a földimogyoró tömegének 24-26 %-a fehérje, illetve rostban, folsavban, valamint rezveratrolban is gazdag. Ez utóbbiról tudományos kísérletekkel igazolták, hogy kiemelt szereppel bírhat a rákmegelőzésben, és védhet az ideg- és érrendszeri betegségekkel szemben is.