Hatékonyak-e az antidepresszáns gyógyszerek gyermekek és tinédzserek esetében?
- Dátum: 2016.07.13., 18:35
- antidepresszáns, depresszió, gyermek, gyógyszer, orvostudomány, tinédzser
Új kutatási eredmények hatására ismét előtérbe került az antidepresszáns gyógyszerek hatékonyságának megkérdőjelezése. Gyermekek és tinédzserek esetében legjobb esetben is szinte hatástalanok.
Nem kérdés, hogy a depresszió egy közismerten trükkös állapot a maga biológiai, pszichológiai és társadalmi jellegzetességeivel. Most egy neves tudományos folyóiratban megjelent cikk megpróbálja kiegészíteni a témakört.
14 antidepresszáns gyógyszert vizsgáltak meg, melyek közül mindössze egyet találtak hatásosnak gyermekek és tinédzserek esetében. Volt egy gyógyszer, mely jelentősen megemelte az öngyilkossági gondolatok és kísérletek rizikófaktorát, összevetve más antidepresszánsokkal és a placebo-ban (hatóanyag nélküli gyógyszer) részesült csoport eredményeivel.
Peng Xie professzor – a cikk társszerzője – szerint gyermekek és tinédzserek esetében a rizikó-előny viszonyok nem mutatják egyértelműen, hogy a kezelés hatásos lenne az említett csoportok esetében. „Az orvosok rendszerint azt javasolják – mondja Peng Xie professzor -, hogy nagyon figyelmesen kell követni a gyermekek antidepresszáns kezelésének hatékonyságát, különösen a terápia elején, és függetlenül attól, hogy milyen szerrel történik a kezelés.
Ez nagyon fontos, hiszen a depresszió formái váltakoznak a korral és a népesség összetételével is. A 6 és 12 év közötti gyermekek közül durván 3%-ot diagnosztizálnak depresszióval. A 13 és 18 év közötti korcsoportban azonban ez a szám már 5%-ig emelkedik.
Az ismertetett tanulmány 34 korábbi vizsgálat újbóli átnézését ölelte fel, ez több mint 5000 résztvevőt jelentett. Bizonyos hatóanyagokról bebizonyosodott, hogy sok esetben inkább veszélyesek, semmint hatásosak, mint ahogyan azt korábban gondolták.
Összességében a tanulmány felhívja a figyelmet, hogy további széleskörű kutatások szükségesek az antidepresszáns gyógyszerelés hatékonyságának javítására.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!
Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.