Tragédia utáni felépülés kutyákkal – miért jó?
Az Orlandóban történt tömeglövöldözést követő hétfőn 12 speciálisan képzett golden retriever érkezett Floridába, hogy azt tegyék, amihez a legjobban értenek: nyugalmat biztosítsanak. A kutyák a K-9 csoport tagjai, melyet a Lutheránus Egyházközösség működtet, és ami napjainkban csak az USA-ban 23 államban 130 kutyával van jelen. Minden kutyát kölyökként választottak ki a csendes magatartásuk alapján, és mindegyiküket szelídnek, nyugodtnak és gyengédnek nevelték. Nem ugatnak, nem ugrálnak, és nem zavarják őket a külvilág eseményei és zajai sem.
Orlandóban a kutyák virrasztásokon és megemlékezéseken is felvonultak, és találkoztak a szórakozóhely dolgozóival, ahol a lövöldözés történt. De korábban voltak már Bostonban a maratoni bombatámadás után, és jártak Sandy Hook-ban is egy általános iskolai lövöldözést követően. Amikor nincs nemzeti krízishelyzet, a kutyák heti 6 napot dolgoznak, iskolákat, kórházakat és szanatóriumokat látogatnak.
De hogyan segítenek?
Számos tanulmány jelent már meg arról, hogy a kutyák különleges képességgel megáldott lények, mellyel hatást gyakorolnak az emberi érzelmekre, hangulatra és a stresszre. A kutatások azt is sugallják, hogy konkrét biológiai hatásuk is van ránk azáltal, hogy megemelik az oxitocin nevű hormon – közismertebben a szeretethormon – szintjét. Dr. Brian Hare, a Duke Egyetem professzora a következőket nyilatkozta ezzel kapcsolatban: „A kutyáknak hihetetlen köteléke van az emberekkel. Csak azzal a ténnyel, hogy szemkontaktust teremtünk egy kutyával, már megemelkedik az oxitocin szintünk. Ez a kutyát az ember számára elképzelhetetlenül értékessé teszi bármilyen stresszhelyzet vagy trauma utáni felépülés esetén.”
Más kutatások azt is kimutatták, hogy a kutyák dédelgetése segíthet a pulzusszám, valamint az idegesség csökkentésében. Ezen felül a depressziós érzések, valamint a trauma után kialakuló stressz csökkentésében is szerepük lehet, például veteránoknál vagy gyerekkori bántalmazást átélteknél.
Tim Hetzner, a Lutheránus Egyházközösség tagjának nyilatkozata: „Ezek a különleges kutyák segítenek az embereknek megnyílni, hogy így könnyebben tudjanak beszélni az élményeikről. Mivel az emberek a kutyákat egyfajta biztonságforrásnak is tekintik, könnyebben megosztják velük a problémáikat is. Nem utolsó sorban pedig a kutyák nagyon jó hallgatóságnak bizonyulnak. A viszony bizalmas köztük, nem tartják számon a jót és a rosszat, és nem ítélkeznek. Megölelhetik őket, sírhatnak rajtuk.” Tim Hetzner és lelkes csapata pedig azt is tapasztalták, hogy ha 2-3 ember együtt dédelget egy kutyát, egy idő után egymással is kapcsolatot teremtenek, és beszélgetni kezdenek.
Forrás: www.businessinsider.com, fotó: sxc.hu
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.