Tragédia utáni felépülés kutyákkal – miért jó?
Az Orlandóban történt tömeglövöldözést követő hétfőn 12 speciálisan képzett golden retriever érkezett Floridába, hogy azt tegyék, amihez a legjobban értenek: nyugalmat biztosítsanak. A kutyák a K-9 csoport tagjai, melyet a Lutheránus Egyházközösség működtet, és ami napjainkban csak az USA-ban 23 államban 130 kutyával van jelen. Minden kutyát kölyökként választottak ki a csendes magatartásuk alapján, és mindegyiküket szelídnek, nyugodtnak és gyengédnek nevelték. Nem ugatnak, nem ugrálnak, és nem zavarják őket a külvilág eseményei és zajai sem.
Orlandóban a kutyák virrasztásokon és megemlékezéseken is felvonultak, és találkoztak a szórakozóhely dolgozóival, ahol a lövöldözés történt. De korábban voltak már Bostonban a maratoni bombatámadás után, és jártak Sandy Hook-ban is egy általános iskolai lövöldözést követően. Amikor nincs nemzeti krízishelyzet, a kutyák heti 6 napot dolgoznak, iskolákat, kórházakat és szanatóriumokat látogatnak.
De hogyan segítenek?
Számos tanulmány jelent már meg arról, hogy a kutyák különleges képességgel megáldott lények, mellyel hatást gyakorolnak az emberi érzelmekre, hangulatra és a stresszre. A kutatások azt is sugallják, hogy konkrét biológiai hatásuk is van ránk azáltal, hogy megemelik az oxitocin nevű hormon – közismertebben a szeretethormon – szintjét. Dr. Brian Hare, a Duke Egyetem professzora a következőket nyilatkozta ezzel kapcsolatban: „A kutyáknak hihetetlen köteléke van az emberekkel. Csak azzal a ténnyel, hogy szemkontaktust teremtünk egy kutyával, már megemelkedik az oxitocin szintünk. Ez a kutyát az ember számára elképzelhetetlenül értékessé teszi bármilyen stresszhelyzet vagy trauma utáni felépülés esetén.”
Más kutatások azt is kimutatták, hogy a kutyák dédelgetése segíthet a pulzusszám, valamint az idegesség csökkentésében. Ezen felül a depressziós érzések, valamint a trauma után kialakuló stressz csökkentésében is szerepük lehet, például veteránoknál vagy gyerekkori bántalmazást átélteknél.
Tim Hetzner, a Lutheránus Egyházközösség tagjának nyilatkozata: „Ezek a különleges kutyák segítenek az embereknek megnyílni, hogy így könnyebben tudjanak beszélni az élményeikről. Mivel az emberek a kutyákat egyfajta biztonságforrásnak is tekintik, könnyebben megosztják velük a problémáikat is. Nem utolsó sorban pedig a kutyák nagyon jó hallgatóságnak bizonyulnak. A viszony bizalmas köztük, nem tartják számon a jót és a rosszat, és nem ítélkeznek. Megölelhetik őket, sírhatnak rajtuk.” Tim Hetzner és lelkes csapata pedig azt is tapasztalták, hogy ha 2-3 ember együtt dédelget egy kutyát, egy idő után egymással is kapcsolatot teremtenek, és beszélgetni kezdenek.
Forrás: www.businessinsider.com, fotó: sxc.hu
Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata
A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.
A humor gyógyító ereje
A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.
Diszfunkcionális család árnyékában
A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.
A belső béke nem luxus, hanem tudatos döntés
Sokáig azt hisszük, hogy akkor vagyunk jó emberek, ha mindig mindenki rendelkezésére állunk. Azonnal válaszolunk az üzenetekre, megpróbálunk minden konfliktust elsimítani, újabb és újabb esélyeket adunk azoknak, akik korábban már csalódást okoztak, és gyakran saját igényeinket tesszük az utolsó helyre.
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.