Tanulj meg egy nagyon egyszerű módszert, mellyel könnyen javíthatod a hangulatodat és az egészségedet!
Most, hogy benne vagyunk a nyárban, nincs is jobb dolog, mint sok időt a szabadban tölteni. Ha mégis extra motivációra lenne szükségünk a kimozduláshoz, fontoljuk meg a következőt: mindössze heti 30 perc természetben töltött idő csökkenti a magas vérnyomás és a depresszió kialakulásának kockázatát. Az adatot egy ausztrál tanulmányban közölték. A kutatók egy város lakóit kérdezték a heti szokásaikról: mikor mennek ki a szabadba, mennyire aktívak fizikailag. Ezután pedig felmérték a mentális és fizikai egészségüket. Az eredmények azt mutatják, hogy azok, akik sokat sétáltak zöldterületeken – például városi parkokban – kisebb arányban szenvedtek depresszióban vagy volt magas vérnyomásuk. Azok, akik gyakran jártak ki a természetbe, nagyobb szociális vonzerőt tapasztaltak – tehát hajlandóbbak voltak másokkal együttműködni szociális helyzetekben.
A tanulmánynak vannak korlátai, különösen mivel a résztvevők saját magukról nyilatkoztak a szabadban töltött aktivitásukat illetően. Ennek ellenére, az eredmények összhangban vannak a hasonló témában készített korábbi kutatások eredményeivel. Neves folyóiratokban megjelent korábbi cikkek is számos pozitív eredményről számoltak be. Többek között arról, hogy még egy egyszerű séta egy fákkal szegélyezett utcán is csökkenti a stresszt. 2015-ben pedig megállapították, hogy azoknak az embereknek, akik 90 percet sétáltak a természetben, sokkal kevesebb negatív gondolatuk támadt, és egy bizonyos agyi régiójuk alacsonyabb aktivitást mutatott – ez a régió kulcsfontosságú szerepet játszik néhány hangulatbetegségben. Továbbá azt is kimutatták már, hogy a természetben való séta javítja a rövidtávú memóriát, csökkenti a gyulladást, és még a látásjavításban is szereppel bírhat.
Napjainkban, a világ népességének több mint a fele városokban él, és ez a szám a WHO kimutatásai szerint az elkövetkezendő évtizedekben még növekedni fog. Maga az urbanizáció növeli a mentális betegségek kialakulásának esélyét, azonban ennek oka még tisztázatlan. Tehát, ha városban élünk, bátran menjünk ki a parkba sétálni! Végülis, csak jót tehetünk vele, kárt biztosan nem fogunk okozni.
Forrás: www.businessinsider.com
Fotó: sxc.hu
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.