Menü

Gondozzuk okosan a szobanövényeinket!

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy a rohanó hétköznapok során felocsúdva egyszer csak körbenéztünk a lakásban, és azt vettük észre, hogy a kedvenc növényeink levele lefelé konyul, vagy éppen már ki is múltak. Ilyenkor elgondolkodunk: miért történhetett? Hiszen mindig öntöztük. Igaz, nem olyan gyakran vagy nem éppen rendszeresen, de igyekeztünk. Ennek elkerüléséhez biztosítunk most néhány könnyen betartható, hasznos információt!

Hasznos tanácsok a szobanövények gondozásához:

- Egyiküknek sem jelent problémát, ha folyamatosan nyirkos a földje. Öntözés után rövidesen nézzünk rájuk megint, és ellenőrizzük, hogy a kaspóban vagy az alattuk lévő tálkában van-e felesleges víz! Ha van, öntsük ki! Azzal, hogy otthagyjuk, nem csúsztathatjuk el időben a következő öntözést, ugyanis a növények érzékelik, hogy a környezetükben túl sok víz van jelen, ezért az úgynevezett aquaporin csatornáikat bezárják. Ennek következtében nem tudnak több vizet felvenni, és kiszáradnak. Ugye mindenki látott már nagy árvíz vagy belvíz idején a víz közepén álló, kiszáradt fákat? A jelenség ugyanennek a mechanizmusnak köszönhető.

- A kaktuszféléket és a pozsgás növényeket célszerű homokba vagy kaktuszföldbe ültetni, ezek szimulálják a természetes környezetüket. Ez a fajta föld kevésbé tartja a nedvességet, így ha véletlenül túlöntözzük őket, a hatás kevésbé fog érvényesülni.

- Figyeljünk arra, hogy az orchideáinkat is speciális földbe ültessük! Gondozásuknak a legjobb módja, ha egy nagyobb kaspóba vizet öntünk, és ebbe állítjuk bele a cserepes növényt 10-20 percre.

- Figyeljünk az öntözés rendszerességére! A szobanövények általában heti 1-2 öntözést igényelnek, de ez időszakfüggő is. Azonban gondosan figyeljünk oda télen is, hiszen ez az időszak csalóka lehet. A fűtés miatt a levegő nagyon kiszáradhat, így a lakásban keringő levegő sokszor még szárazabb is lehet, mint egy átlagos nyári estén.

- Öntözéskor előnyös, ha állott vizet, például esővizet vagy az akvárium vizét használjuk. Ez utóbbiban már nincs klór, viszont tartalmaz némi szerves anyagot és oldott nitrátot, nitritet, ami tápanyagot biztosít a növényeknek.

- A tápoldatok alkalmazásának hatására rohamos fejlődést és növekedést láthatunk. Tavasztól őszig körülbelül kéthetente alkalmazzuk a tápoldatot a dobozon feltüntetett hígításban. A téli időszakban ne használjuk!

Fordítsunk több figyelmet szobanövényeinkre, és meglátjuk, úgy meg fogják hálálni, hogy nem győzünk majd csodálkozni szépségükben!

Elsősegélymódszerek, amiket érdemes megtanítani a gyerekeknek

Az elsősegélymódszerek elsajátítását nem lehet elég korán kezdeni, vannak módszerek, amiket érdemes megtanítani a kicsiknek is. Mely elsősegélynyújtási módszerek megtanulása fontos már gyerekkorban is?

Fecskementés

Sajnos nagy bajban vannak a fecskék, országos szinten. Az utóbbi napokban hazánk számos pontján tapasztalható volt a fecskék tömeges megjelenése, ennek oka, hogy szinte egyik napról a másikra 35 fok helyett 10 fok vagy azalatti hőmérséklet köszöntött be, ez pedig nehéz próba elé állítja a természetben élő állatokat, madarakat, köztük a fecskéket is.

Allergia ősszel

Az allergiás tünetek jó néhány ember számára ősszel sem múlnak el. Bár a legtöbb allergén növény már nem virágzik ilyenkor, a nedves idő hatására megjelennek a poratkák és a penészgombák. Ezek olyan tünetek hátterében állhatnak, amikről nem is hinnénk, hogy ez az oka, így érdemes odafigyelni rájuk!

Csótányinvázió

A csótányok a természetben hasznos rovarok, ám az otthonainkban azonban nem látjuk szívesen.

Parlagfű és társai, avagy mit jelent a keresztallergia

A parlagfű ártatlannak tűnő növénykénk, ám amikor virágba borul, több ezer ember életét keseríti majd meg. A parlagfű veszély alapján Magyarország Európa legfertőzöttebb országának tekinthető, nálunk több millió ember érzékeny a parlagfűre.