Gondozzuk okosan a szobanövényeinket!
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy a rohanó hétköznapok során felocsúdva egyszer csak körbenéztünk a lakásban, és azt vettük észre, hogy a kedvenc növényeink levele lefelé konyul, vagy éppen már ki is múltak. Ilyenkor elgondolkodunk: miért történhetett? Hiszen mindig öntöztük. Igaz, nem olyan gyakran vagy nem éppen rendszeresen, de igyekeztünk. Ennek elkerüléséhez biztosítunk most néhány könnyen betartható, hasznos információt!
Hasznos tanácsok a szobanövények gondozásához:
- Egyiküknek sem jelent problémát, ha folyamatosan nyirkos a földje. Öntözés után rövidesen nézzünk rájuk megint, és ellenőrizzük, hogy a kaspóban vagy az alattuk lévő tálkában van-e felesleges víz! Ha van, öntsük ki! Azzal, hogy otthagyjuk, nem csúsztathatjuk el időben a következő öntözést, ugyanis a növények érzékelik, hogy a környezetükben túl sok víz van jelen, ezért az úgynevezett aquaporin csatornáikat bezárják. Ennek következtében nem tudnak több vizet felvenni, és kiszáradnak. Ugye mindenki látott már nagy árvíz vagy belvíz idején a víz közepén álló, kiszáradt fákat? A jelenség ugyanennek a mechanizmusnak köszönhető.
- A kaktuszféléket és a pozsgás növényeket célszerű homokba vagy kaktuszföldbe ültetni, ezek szimulálják a természetes környezetüket. Ez a fajta föld kevésbé tartja a nedvességet, így ha véletlenül túlöntözzük őket, a hatás kevésbé fog érvényesülni.
- Figyeljünk arra, hogy az orchideáinkat is speciális földbe ültessük! Gondozásuknak a legjobb módja, ha egy nagyobb kaspóba vizet öntünk, és ebbe állítjuk bele a cserepes növényt 10-20 percre.
- Figyeljünk az öntözés rendszerességére! A szobanövények általában heti 1-2 öntözést igényelnek, de ez időszakfüggő is. Azonban gondosan figyeljünk oda télen is, hiszen ez az időszak csalóka lehet. A fűtés miatt a levegő nagyon kiszáradhat, így a lakásban keringő levegő sokszor még szárazabb is lehet, mint egy átlagos nyári estén.
- Öntözéskor előnyös, ha állott vizet, például esővizet vagy az akvárium vizét használjuk. Ez utóbbiban már nincs klór, viszont tartalmaz némi szerves anyagot és oldott nitrátot, nitritet, ami tápanyagot biztosít a növényeknek.
- A tápoldatok alkalmazásának hatására rohamos fejlődést és növekedést láthatunk. Tavasztól őszig körülbelül kéthetente alkalmazzuk a tápoldatot a dobozon feltüntetett hígításban. A téli időszakban ne használjuk!
Fordítsunk több figyelmet szobanövényeinkre, és meglátjuk, úgy meg fogják hálálni, hogy nem győzünk majd csodálkozni szépségükben!
A mikulásvirág varázsa – gondozás, érdekességek és tippek az ünnepi kedvencről
A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) a karácsony egyik legnépszerűbb szobanövénye, amely a tél ünnepi hangulatát szinte bármilyen otthonba képes becsempészni.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.
Így lesz pompás a karácsonyi kaktusz – gondozás, elhelyezés és virágoztatás egyszerűen
A karácsonyi kaktusz az ünnepi időszak egyik legkedveltebb szobanövénye, amely csodaszép, színes virágaival decemberben hozza a hangulatot otthonunkba. Kis odafigyeléssel évről évre virágba borul az ünnepek idején.
Téli madáretetés szabályai – így segíthetünk a madaraknak biztonságosan
A tél beköszöntével a természet megváltozik, az élelemforrások pedig egyre szűkösebbé válnak a madarak számára. Ilyenkor sokan szeretnénk segíteni a kertünk, erkélyünk környékén élő kis szárnyasokat, de fontos tudni: a madáretetés felelősséggel jár.
A természet takarója
Ahogy beköszönt az ősz, a természet lassan álomba merül: a fák levelei megsárgulnak, lehullanak, és vastag avarszőnyeggel borítják a földet. Sokan ilyenkor lapátot ragadnak, hogy eltüntessék a „rendetlenséget”, pedig az avar nem szemét, hanem a természet egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet, tápanyagot és védelmet nyújt – nemcsak a talajnak, hanem számos élőlénynek is.