Menü

Szerencsejáték: szórakozás, nem életcél

Rendszeresen járunk a postára levelet feladni, és várakozás közben nézelődünk. Nincs olyan alkalom, hogy ne találkoznánk több, leginkább nyugdíjas, vagy fiatal, de persze más emberekkel is, akik a társasházból leugorva sorsjegyeznek, lottót vesznek. Sokukkal egymás után több alkalommal is összefutunk, látszik rajtuk, hogy kis pénzükből áldoznak a szerencsejátékra. A menetrend általában hasonló: megveszik a sorsjegyet, majd egy újabbat, addig, amíg nem nyer valamelyik. Ha megfordítjuk a sorjegyeket, láthatjuk rajta, hogy körülbelül minden harmadik-negyedik nyer, persze leginkább kis összegekkel. Ha végre nyernek 300-800 Ft-ot, azt azonnal visszaforgatják, általában kevesebb sikerrel.

De nem kell postára menni ahhoz, hogy körülnézve lássuk, rengeteg ember játszik szerencsejátékot. Ezzel nem lenne baj addig, ha - mint az a nevében is szerepel - ezt játéknak fognák fel. Csakhogy sokan valóban ettől várják sorsuk fordulópontját, valódi lépéseket azonban nem tesznek a változásért. A másik szomorú tény, hogy jócskán erőn felüli összeget költenek szerencsejátékra. Hol a határ?

A szerencsejáték alapvetően egy jó játék, kellemes szórakozás lehet. De mint a nevében is szerepel, játék - és semmi több. Erre bízni az életünkben való változásokat nagyon túlzó, és a felelősséget áthárító, kényelmes és csodaváró hozzáállás. Így hát nem érdemes rá ennél többet költeni. Érdemes csak azt összeszámolni, hogy ha az életünkben mindössze a heti lottó árát összerakjuk, akkor mennyi jön össze belőle? Aki heti 300 Ft-ot költ erre a játékra 30 éven át (legtöbben ugyanis egész életükben lottóznak), az majd 500 ezer forintot költ el erre. Elég szép kis összeg, és érdemes összevetni azzal a statisztikával, hogy mennyit nyernek ebből vissza az átlagos játékosok, mennyi az esélyünk akár egy ekkora nyereményre is.

No de hogy ne csak a levegőbe beszéljek, megfigyeltem kb. 7 esküvőn a sorsjegy-nyereményeket, a sajátunkat is belevéve, bár mondhatjuk, hogy ez kevésbé reprezentatív minta, ha egyszer nem igazán hiszek a szerencsében.... Mindegyik esetben belépőjegyként, az ajándék/nászajándékpénz mellé kérték a sorsjegyeket, és a legtöbb esetben többet is kaptak. Mi magunk sokszorosan, mert volt olyan barátunk, akitől önmagában 50 db-ot kaptunk ajándékba. 25-50 ezer forint körüli összegnél senki sem nyert többet, és nagyjából az összegek egyharmada térült vissza.

Hogy ismerek-e olyat, akinek volt komolyabb nyereménye? Igen, az egyik lottótípus mellékjátékán nyert 5-10 millió Ft körüli összeget. Tehát nem állítom, hogy a nyerés lehetetlen, mindössze azt, hogy ez nem lehet életcél.

Akik túl komolyan veszik ezt a kérdést, és a játéknál jobban hisznek benne, azoknak viszont többet árt, mint használ. Láthatóan ugyanis annál kevesebbet tesznek meg önmagukért és a saját sorsukért. Súlyosabb esetben pedig szerencsejáték-függők lesznek, aminek a pszichológiája, lelki és életeseményi háttere komoly dolog, amit mindenképpen kezelni kell.

Mi tesz minket egy munkahelyi közösség egyedi részévé?

A céges közösségek működését alapvetően az egyéni különbségek alakítják. Az igazi erőt az adja, amikor különböző szemléletek, energiák és háttérből hozott tapasztalatok állnak össze olyan hálózattá, amelyben mindenkinek megvan a helye. A kérdés mégis az, hogy mitől válunk valóban hasznossá és értékessé egy szakmai környezetben?

Illik pénzt adni karácsonyra?

A karácsony az ajándékozás, az összetartozás és a figyelmesség időszaka. Ebben az időszakban mindenki szeretné kifejezni szeretetét és megbecsülését szerettei felé, ám évről évre felmerül a kérdés: vajon illik-e pénzt adni karácsonyra, és ha igen, kinek, milyen formában és milyen összegben?

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.