Menü

Tényleg születnek új idegsejtek az agyban? Hogyan?

Az idegsejtjeink (neuronok) legnagyobb része már a születésünk előtt kialakul, és ha életünk során megsérülnek, nem regenerálódnak. Van azonban egy agyi terület – az úgynevezett „fogazott agytekervény”, mely a hippokampusz része, és főleg az emlékezőképességhez van köze – és amely életünk előrehaladtával is képes új idegsejtek termelésére.

Ezek a sejtek idegi őssejtekből jönnek létre, és képesek a kognitív képességeink fenntartására, eddig azonban a kutatók sem tudták megmagyarázni azt, hogyan fejlődnek ezek a sejtek funkcionáló neuronokká. A rejtélyt az jelentette, hogy ezek az őssejtek nincsenek előre programozva arra, hogy idegsejtek legyenek, inkább asztrocitákká vagy oligodendrocitákká kellene fejlődniük, melyek a neuronok körül elhelyezkedő védő, támogató sejtek.

Ezidáig széles körben elfogadták, hogy az őssejtek nem szabályozzák a saját sorsukat, hanem a külső környezetük által meghatározott módon specifikus sejttípusokká lesznek. Egy újonnan megjelent tanulmány azonban nagy meglepetést hozott! Kiderült ugyanis, hogy a hippokampuszban lévő idegi őssejtek nagyon is képesek a sejtsors szabályozására, mondhatni ennek mesterei, és belső mechanizmusaikkal képesek irányítani a folyamatot, hogy ne asztrociták vagy oligodendrociták, hanem inkább idegsejtek legyenek. A vizsgálatok során olyan egerekkel dolgoztak, amelyeknek a hippokampuszban lévő őssejtjeikből hiányzott a Drosha nevű enzim, és azt találták, hogy így inkább oligodendrociták fejlődtek az őssejtekből, nem pedig neuronok.

Az enzim feladata, hogy egy bizonyos faktort szabályozzon az agyban – ez az NFIB, amely meghatározza, hogy az idegi őssejtek milyen típusú sejtté alakuljanak a fejlődésük során. Ez ahhoz a felfedezéshez vezetett, hogy az NFIB főszerepet játszik annak meghatározásában, hogy az idegi őssejtek neuronok helyett inkább ilyen „támogató sejtekké” fejlődjenek, és a Drosha enzim ezt akadályozza meg azáltal, hogy gátolja az NFIB-t. A kísérleteket fordítva is megismételték, tehát olyan egereket tenyésztettek, melyekből hiányzott az NFIB, és arra jutottak, hogy ez visszaállította a képességet, miszerint az idegi őssejtek oligodendrociták helyett inkább funkcionáló neuronokká alakulnak. A neurogenezis – az idegi őssejtekből újonnan kialakuló neuronok – elengedhetetlen a kognitív funkció fenntartásához. A korral folyamatosan csökken ennek a mennyisége, ez valószínűleg összefügg a demencia kezdetével.

Ha megértjük hogyan működik a neuronok képződése, megtehetjük az első lépést afelé, hogy számos kognitív képességet érintő betegségre új kezelési módokat találjunk.

Forrás: www.iflscience.com

Természetes görcsoldás

Az erős menstruációs görcsök ellen sokan a legegyszerűbb megoldást választják, fájdalomcsillapítót vesznek be. Sokszor valóban ez a leggyorsabb módja a görcsoldásnak, de vannak alternatív módszerek is a fájdalom csökkentésére.

Koleszterin gyermekkorban

Magyarországon köztudottan szinte minden második felnőttnek magas a koleszterinszintje, ami szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet, azonban az megdöbbentő adat, hogy már az 1-3 éves magyar gyermekek fele is több koleszterint fogyaszt az ajánlottnál.

Kevés folyadék hatásai

Az emberi szervezet körülbelül 75 százalékát víz alkotja. Ez az életkor függvényében változhat, és szerveink is eltérő mértékben tartalmazzák az éltető nedűt. A tüdő 90%-a víz, az izmok 75%-a, az agy pedig 85%-ban tartalmazza azt.

A rostok elengedhetetlen fontossága

Noha a növényi rostot az emberi szervezet nem tudja megemészteni, nélkülözhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. Ha nem fogyasztunk belőle eleget, az élelmi rost hiánya számos egészségügyi problémát okozhat.

A terhességi cukorbetegség megelőzhető

A terhességi cukorbetegség egy közismert betegség, mely a terhesség során alakulhat ki. Előfordulása az anyai életkorral és az anyai testsúllyal együtt nő. A terhességi cukorbaj azonban megelőzhető, ha betartunk néhány nagyon fontos szabályt.