Menü

Tényleg születnek új idegsejtek az agyban? Hogyan?

Az idegsejtjeink (neuronok) legnagyobb része már a születésünk előtt kialakul, és ha életünk során megsérülnek, nem regenerálódnak. Van azonban egy agyi terület – az úgynevezett „fogazott agytekervény”, mely a hippokampusz része, és főleg az emlékezőképességhez van köze – és amely életünk előrehaladtával is képes új idegsejtek termelésére.

Ezek a sejtek idegi őssejtekből jönnek létre, és képesek a kognitív képességeink fenntartására, eddig azonban a kutatók sem tudták megmagyarázni azt, hogyan fejlődnek ezek a sejtek funkcionáló neuronokká. A rejtélyt az jelentette, hogy ezek az őssejtek nincsenek előre programozva arra, hogy idegsejtek legyenek, inkább asztrocitákká vagy oligodendrocitákká kellene fejlődniük, melyek a neuronok körül elhelyezkedő védő, támogató sejtek.

Ezidáig széles körben elfogadták, hogy az őssejtek nem szabályozzák a saját sorsukat, hanem a külső környezetük által meghatározott módon specifikus sejttípusokká lesznek. Egy újonnan megjelent tanulmány azonban nagy meglepetést hozott! Kiderült ugyanis, hogy a hippokampuszban lévő idegi őssejtek nagyon is képesek a sejtsors szabályozására, mondhatni ennek mesterei, és belső mechanizmusaikkal képesek irányítani a folyamatot, hogy ne asztrociták vagy oligodendrociták, hanem inkább idegsejtek legyenek. A vizsgálatok során olyan egerekkel dolgoztak, amelyeknek a hippokampuszban lévő őssejtjeikből hiányzott a Drosha nevű enzim, és azt találták, hogy így inkább oligodendrociták fejlődtek az őssejtekből, nem pedig neuronok.

Az enzim feladata, hogy egy bizonyos faktort szabályozzon az agyban – ez az NFIB, amely meghatározza, hogy az idegi őssejtek milyen típusú sejtté alakuljanak a fejlődésük során. Ez ahhoz a felfedezéshez vezetett, hogy az NFIB főszerepet játszik annak meghatározásában, hogy az idegi őssejtek neuronok helyett inkább ilyen „támogató sejtekké” fejlődjenek, és a Drosha enzim ezt akadályozza meg azáltal, hogy gátolja az NFIB-t. A kísérleteket fordítva is megismételték, tehát olyan egereket tenyésztettek, melyekből hiányzott az NFIB, és arra jutottak, hogy ez visszaállította a képességet, miszerint az idegi őssejtek oligodendrociták helyett inkább funkcionáló neuronokká alakulnak. A neurogenezis – az idegi őssejtekből újonnan kialakuló neuronok – elengedhetetlen a kognitív funkció fenntartásához. A korral folyamatosan csökken ennek a mennyisége, ez valószínűleg összefügg a demencia kezdetével.

Ha megértjük hogyan működik a neuronok képződése, megtehetjük az első lépést afelé, hogy számos kognitív képességet érintő betegségre új kezelési módokat találjunk.

Forrás: www.iflscience.com

Fényvédők, smink, napsütés

A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?

Létezik krónikus napfényhiány

A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?

Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?

Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?

Lúgosításra fel

Jön a jó idő, nem csak a kedvünknek kell jobbnak lennie, hanem a testünknek is ideje kiadni magából a káros anyagokat. Irány a lúgosítás!

Mammográfia, ne hanyagold el

A szűrővizsgálatok nagyon fontosak egyészségünk megőrzésének érdekében, a nők körében nem csak a méhnyakrák szűrésének, hanem az emlőrák szűrésének is komoly jelentősége van.