Menü

Mit mutatsz meg magadból? - a netes társkeresőkről

A mostani szüleink, nagyszüleink korában valamiféle ijesztő és rémisztő ciberfilmben lehetett csak ilyesmire gondolni, hogy a számítógépes "csodaeszközök" révén keresnek párt az emberek. Ellentétben ez manapság teljesen természetes, sőt a nem netes alapú ismerkedésekbe is jelentősen befurakodik ez a felület. Ha két ember megismeri, vagy még csak nézegeti egymást, máris lecsekkolják, mit lehet tudni a másikról, és sok esetben a facebook-on, vagy e-mailben folyik a kommunikáció a randevúk előtt, vagy közben.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy lehet-e az interneten párt találni, avagy sem. Többen állítják: zavaros az egész, sőt nehézkes, de tény az is, hogy rengeteg sikertörténet cáfol rá a kételkedőkre. Ha itt keresel társat, vagy beékelődik az ismerkedésedbe az internet, úgy rajtad is múlik a dolog kimenetele: fontos, hogy mit mutatsz meg önmagadból ebben az elektronika által leszűkített világban.

Először is kezdjük a fotókkal. Manapság már nem csak a nők jellemzője, hogy felturbózott és a lehető legelőnyösebbnek mutató képeket tesznek ki magukról. A törekvés persze teljesen érthető, hiszen ki szeretné rossz szögben feltüntetni magát? A jó marketing alapja a klassz fotó - tartják mindannyian. Ennek ellenére érdemes egy egészséges határt szabni, mert rengeteg internetről indított randevú sült már fel amiatt, mert a célszemély nem úgy nézett ki, mint a fényképeken. Nagyjából előnyösebb fotó még rendben van, de minőségében és tartalmában túlzó, sőt agyonfilterezett és photoshoppolt fotó már túlzás - mindezek után senki se csodálkozzon, ha a randevúpartnerének valami csoda folytán már öt perc múlva sürgős dolga akad a találkozást követően.

Miért említjük a tartalmat is? Mert sokan esnek e tekintetben is a maguk csapdájába, miszerint olyan dolgokat sugallnak a képekkel, csak hogy izgalmasabbnak tűnjenek, ami egyébként nem jellemző rájuk. Sokszor ezek a valótlanságok csak a kapcsolat későbbi szakaszában okoznak problémát, amikor már fájdalmasabb szembesülni vele. Tehát ne pózolj cuki kiscicákkal, ha allergiás vagy a macskaszőrre, ha pedig megosztod az ejtőernyős videókat, de egyébként súlyosan tériszonyos vagy, és még a repüléstől is rettegsz, legalább írd oda, hogy fantasztikus az egész, de te csak távolról csodálod őket. Kellemetlen lehet, ha a gyors egymásba habarodás után az újdonsült kedves repjeggyel lep meg - hisz látta az adatlapodon, hogy számodra ez vonzó (legalábbis távolról, csak ezt ő már nem tudja).

Fontos tehát, hogy mit mutatsz meg magadból, és mi az, amit sugallsz - lehet, hogy ebben az időszakban érdemes lehet körültekintőbben használnod a közösségi felületeket. Ettől függetlenül ez egy jó időszak lehet arra, hogy ennek kapcsán megtapasztald a VALÓDI önmagad. Nem azt, akit mások miatt mutatsz, hanem azt, ami valóban a szívedből, a személyiségedből fakad. Ezzel egyúttal elhagyhatod a teljességgel unalmas és milliószor olvasott adatlap sablonszövegeket is - ahol csodamód a világ 80%-a kerékpározni és tévét nézni szeret. Ha úgy érzed, futja belőled, légy bátran egyedi: azaz önmagad!

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.