Menü

Szabad-e veszekedni a gyerekek előtt?

Köztudott, hogy a gyerekek számára nem az az elsődleges, hogy mit mondunk, hanem hogy hogyan cselekszünk. A konfliktusok mindig feszültséggel teli környezetet teremtenek, ezt a gyerekek mindenképpen megérzik, titkolni tehát nem érdemes. Hogy mennyire káros ez a gyerekekre nézve, az attól függ, hogy a veszekedések mögött nézeteltérésből fakadó konfliktusok vagy pedig káros játszma-folyamatok húzódnak.

A játszmák nem teszik láthatóvá az igazi problémákat, mert az általánosítások, a másik minősítése és a visszatámadás nem árul el semmit az egyéni igényekről, nem ad kapaszkodót a megoldáshoz, és ellehetetleníti a kommunikációt.

Ezzel szemben a konfliktusok arról szólnak, hogy bár két ember szereti egymást, elkerülhetetlen, hogy nézeteltérések alakuljanak ki, melyek vitákká is fajulhatnak. Fontos, hogy kifejezzük az egyéni igényeinket, miközben a másik szükségleteit sem nyomjuk el. Nem az a lényeg, hogy a másik azt tegye, amit én akarok, hanem hogy mindkét fél igényei kielégüljenek.

A viták, veszekedések nyilván feszültséget szülnek a gyerekekben is, de ha a megoldás, megértés nem marad el, akkor ez hosszútávon pozitívan hat a gyerekek fejlődésére. Ellenkező esetben, amikor a gyerekek a szülők között zajló feloldhatatlan játszmák állandó szemtanúi, kifejezetten negatív hatásról beszélhetünk: romlik az iskolai teljesítmény, nehézkes lesz a koncentráció és így tovább.

A másik fél becsmérlése, az áldozatszerep, az általánosítás mind-mind olyan zsákutca egy párkapcsolati kommunikációban, mely ellenséges, feszültségekkel teli légkört teremt, miközben a valódi igények rejtve maradnak.

Egy egészséges párkapcsolatnak természetes része a konfliktus, időnként igenis lehetünk dühösek a másikra és ezeket ki is fejezhetjük. Ha a kiindulópont a másik szeretete és tisztelete, akkor a viták erősítik a párkapcsolatot, és közelebb visznek a teljesebb, boldogabb mindennapokhoz.

Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.

Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.

A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.

Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?