Szabad-e veszekedni a gyerekek előtt?
- Dátum: 2016.10.13., 17:01
- gyerekek, gyereknevelés, játszma, kommunikáció, konfliktus, párkapcsolat, veszekedés, vita
Köztudott, hogy a gyerekek számára nem az az elsődleges, hogy mit mondunk, hanem hogy hogyan cselekszünk. A konfliktusok mindig feszültséggel teli környezetet teremtenek, ezt a gyerekek mindenképpen megérzik, titkolni tehát nem érdemes. Hogy mennyire káros ez a gyerekekre nézve, az attól függ, hogy a veszekedések mögött nézeteltérésből fakadó konfliktusok vagy pedig káros játszma-folyamatok húzódnak.
A játszmák nem teszik láthatóvá az igazi problémákat, mert az általánosítások, a másik minősítése és a visszatámadás nem árul el semmit az egyéni igényekről, nem ad kapaszkodót a megoldáshoz, és ellehetetleníti a kommunikációt.
Ezzel szemben a konfliktusok arról szólnak, hogy bár két ember szereti egymást, elkerülhetetlen, hogy nézeteltérések alakuljanak ki, melyek vitákká is fajulhatnak. Fontos, hogy kifejezzük az egyéni igényeinket, miközben a másik szükségleteit sem nyomjuk el. Nem az a lényeg, hogy a másik azt tegye, amit én akarok, hanem hogy mindkét fél igényei kielégüljenek.

A viták, veszekedések nyilván feszültséget szülnek a gyerekekben is, de ha a megoldás, megértés nem marad el, akkor ez hosszútávon pozitívan hat a gyerekek fejlődésére. Ellenkező esetben, amikor a gyerekek a szülők között zajló feloldhatatlan játszmák állandó szemtanúi, kifejezetten negatív hatásról beszélhetünk: romlik az iskolai teljesítmény, nehézkes lesz a koncentráció és így tovább.
A másik fél becsmérlése, az áldozatszerep, az általánosítás mind-mind olyan zsákutca egy párkapcsolati kommunikációban, mely ellenséges, feszültségekkel teli légkört teremt, miközben a valódi igények rejtve maradnak.
Egy egészséges párkapcsolatnak természetes része a konfliktus, időnként igenis lehetünk dühösek a másikra és ezeket ki is fejezhetjük. Ha a kiindulópont a másik szeretete és tisztelete, akkor a viták erősítik a párkapcsolatot, és közelebb visznek a teljesebb, boldogabb mindennapokhoz.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.