Egyre korábban válnak szexuálisan aktívvá a gyerekek
- Dátum: 2016.11.04., 11:57
- biológiai érettség, felvilágosítás, fiatalok, idegrendszer, középiskolás, nem kívánt terhesség, szexuális aktivitás, szexuális felvilágosítás, szexualitás
Iskoláskorúak között végzett vizsgálatok szerint a 15-17 évesek 45%-a már egy ideje szexuálisan aktív. Miközben a terhességek fele nem kívánt állapot.
Persze a nem kívánt terhességek hátterében csak egyik okozati tényező a sok közül, hogy egyre korábbra tevődik a szexuális élet kezdete. Ezzel részben összefüggő a tudatlanság szerepe, ebben látják még mindig a legnagyobb problémát a szakemberek.

A szexuális felvilágosítás fontosságát már unalomig ismételtük, de a megközelítés még mindig hatástalan. Amerikai kutatások szerint közel 10 évvel korábra tevődött a szexuális élet kezdete, mellyel összefüggésben egy felgyorsult biológiai érés is megfigyelhető. Ugyanakkor mindezt nem kíséri szociológiai és lelki érettség. Vagyis a fő probléma az, hogy hiába egyre korábban érnek testileg a gyerekek (és ezáltal egyre korábban kezdik a szexuális életet) még agyban és persze lelkileg nincsenek felkészülve rá. Konkrétabban: ebben a korban még nincs meg az az idegrendszeri struktúra, ami képessé tenné őket a mérlegelésre, a következmények felmérésére.
Vagyis a szexuális felvilágosítás önmagában szinte teljesen hatástalan, nem nagyon éri el célját a veszélyek feltárása sem, és nem kedvez az az általános társadalmi környezet sem, melyben egyszerre van jelen a szexuális szabadosság, az információk dömpingje, miközben van egy szemérmes tabusítás.
Szülőként ne csak arra fektessünk hangsúly, hogy szóban informáljuk a gyerekeket szexuális kérdésekben, hanem inkább az a cél vezéreljen minket, hogy szexuálisan magabiztos, a szexualitáshoz pozitívan viszonyuló felnőttek váljanak belőlük. Ehhez persze az is kell, hogy a saját mintánk is ehhez igazodjon, erről nyíltan beszéljünk, és ezekben a kérdésekben ne elkerülő magatartást mutassunk.
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.
Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?
Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?
Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz
A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.
Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez
Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.
Miért félünk a pókoktól? – Tippek a rettegés legyőzéséhez
A pókoktól való szorongás az egyik leggyakoribb fóbiának számít a világon. Sokan még az apró teremtmények látványától is pánikba esnek, miközben racionálisan tudják, hogy az állat ártalmatlan. Honnan ered azonban ez a zsigeri reakció, és mit tehet az, aki nem akar minden sarokban potenciális veszélyt látni?