Menü

Egyre korábban válnak szexuálisan aktívvá a gyerekek

Iskoláskorúak között végzett vizsgálatok szerint a 15-17 évesek 45%-a már egy ideje szexuálisan aktív. Miközben a terhességek fele nem kívánt állapot.

Persze a nem kívánt terhességek hátterében csak egyik okozati tényező a sok közül, hogy egyre korábbra tevődik a szexuális élet kezdete. Ezzel részben összefüggő a tudatlanság szerepe, ebben látják még mindig a legnagyobb problémát a szakemberek.

A szexuális felvilágosítás fontosságát már unalomig ismételtük, de a megközelítés még mindig hatástalan. Amerikai kutatások szerint közel 10 évvel korábra tevődött a szexuális élet kezdete, mellyel összefüggésben egy felgyorsult biológiai érés is megfigyelhető. Ugyanakkor mindezt nem kíséri szociológiai és lelki érettség. Vagyis a fő probléma az, hogy hiába egyre korábban érnek testileg a gyerekek (és ezáltal egyre korábban kezdik a szexuális életet) még agyban és persze lelkileg nincsenek felkészülve rá. Konkrétabban: ebben a korban még nincs meg az az idegrendszeri struktúra, ami képessé tenné őket a mérlegelésre, a következmények felmérésére.

Vagyis a szexuális felvilágosítás önmagában szinte teljesen hatástalan, nem nagyon éri el célját a veszélyek feltárása sem, és nem kedvez az az általános társadalmi környezet sem, melyben egyszerre van jelen a szexuális szabadosság, az információk dömpingje, miközben van egy szemérmes tabusítás.

Szülőként ne csak arra fektessünk hangsúly, hogy szóban informáljuk a gyerekeket szexuális kérdésekben, hanem inkább az a cél vezéreljen minket, hogy szexuálisan magabiztos, a szexualitáshoz pozitívan viszonyuló felnőttek váljanak belőlük. Ehhez persze az is kell, hogy a saját mintánk is ehhez igazodjon, erről nyíltan beszéljünk, és ezekben a kérdésekben ne elkerülő magatartást mutassunk.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.