Egyre korábban válnak szexuálisan aktívvá a gyerekek
- Dátum: 2016.11.04., 11:57
- biológiai érettség, felvilágosítás, fiatalok, idegrendszer, középiskolás, nem kívánt terhesség, szexuális aktivitás, szexuális felvilágosítás, szexualitás
Iskoláskorúak között végzett vizsgálatok szerint a 15-17 évesek 45%-a már egy ideje szexuálisan aktív. Miközben a terhességek fele nem kívánt állapot.
Persze a nem kívánt terhességek hátterében csak egyik okozati tényező a sok közül, hogy egyre korábbra tevődik a szexuális élet kezdete. Ezzel részben összefüggő a tudatlanság szerepe, ebben látják még mindig a legnagyobb problémát a szakemberek.

A szexuális felvilágosítás fontosságát már unalomig ismételtük, de a megközelítés még mindig hatástalan. Amerikai kutatások szerint közel 10 évvel korábra tevődött a szexuális élet kezdete, mellyel összefüggésben egy felgyorsult biológiai érés is megfigyelhető. Ugyanakkor mindezt nem kíséri szociológiai és lelki érettség. Vagyis a fő probléma az, hogy hiába egyre korábban érnek testileg a gyerekek (és ezáltal egyre korábban kezdik a szexuális életet) még agyban és persze lelkileg nincsenek felkészülve rá. Konkrétabban: ebben a korban még nincs meg az az idegrendszeri struktúra, ami képessé tenné őket a mérlegelésre, a következmények felmérésére.
Vagyis a szexuális felvilágosítás önmagában szinte teljesen hatástalan, nem nagyon éri el célját a veszélyek feltárása sem, és nem kedvez az az általános társadalmi környezet sem, melyben egyszerre van jelen a szexuális szabadosság, az információk dömpingje, miközben van egy szemérmes tabusítás.
Szülőként ne csak arra fektessünk hangsúly, hogy szóban informáljuk a gyerekeket szexuális kérdésekben, hanem inkább az a cél vezéreljen minket, hogy szexuálisan magabiztos, a szexualitáshoz pozitívan viszonyuló felnőttek váljanak belőlük. Ehhez persze az is kell, hogy a saját mintánk is ehhez igazodjon, erről nyíltan beszéljünk, és ezekben a kérdésekben ne elkerülő magatartást mutassunk.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.