Menü

Egyre korábban válnak szexuálisan aktívvá a gyerekek

Iskoláskorúak között végzett vizsgálatok szerint a 15-17 évesek 45%-a már egy ideje szexuálisan aktív. Miközben a terhességek fele nem kívánt állapot.

Persze a nem kívánt terhességek hátterében csak egyik okozati tényező a sok közül, hogy egyre korábbra tevődik a szexuális élet kezdete. Ezzel részben összefüggő a tudatlanság szerepe, ebben látják még mindig a legnagyobb problémát a szakemberek.

A szexuális felvilágosítás fontosságát már unalomig ismételtük, de a megközelítés még mindig hatástalan. Amerikai kutatások szerint közel 10 évvel korábra tevődött a szexuális élet kezdete, mellyel összefüggésben egy felgyorsult biológiai érés is megfigyelhető. Ugyanakkor mindezt nem kíséri szociológiai és lelki érettség. Vagyis a fő probléma az, hogy hiába egyre korábban érnek testileg a gyerekek (és ezáltal egyre korábban kezdik a szexuális életet) még agyban és persze lelkileg nincsenek felkészülve rá. Konkrétabban: ebben a korban még nincs meg az az idegrendszeri struktúra, ami képessé tenné őket a mérlegelésre, a következmények felmérésére.

Vagyis a szexuális felvilágosítás önmagában szinte teljesen hatástalan, nem nagyon éri el célját a veszélyek feltárása sem, és nem kedvez az az általános társadalmi környezet sem, melyben egyszerre van jelen a szexuális szabadosság, az információk dömpingje, miközben van egy szemérmes tabusítás.

Szülőként ne csak arra fektessünk hangsúly, hogy szóban informáljuk a gyerekeket szexuális kérdésekben, hanem inkább az a cél vezéreljen minket, hogy szexuálisan magabiztos, a szexualitáshoz pozitívan viszonyuló felnőttek váljanak belőlük. Ehhez persze az is kell, hogy a saját mintánk is ehhez igazodjon, erről nyíltan beszéljünk, és ezekben a kérdésekben ne elkerülő magatartást mutassunk.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?

Gyakran beszélsz magadhoz?

A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.