Menü

Pénzügyi helyzet idős korban

Az idősekkel foglalkozó cikksorozatunk újabb részében ezúttal az idős korosztály pénzügyi helyzetéről lesz szó. Nem könnyű témakör, ugyanis a helyzet cseppet sem vidító kis hazánkban. Hogy is állunk tulajdonképpen?

Nézzük meg először, hogy mi a felállás annál a korosztálynál, akik pár évvel a nyugdíj előtt vannak, és még dolgoznak. Milyen a helyzetük a munkaerőpiacon? Alkalmazottként igen nehéz. Legtöbben a biztonságot keresik, hiszen már nem akarnak változásokat, szeretnék nyugalomban és kockázatmentesen eltölteni a nyugdíjig rájuk váró éveket. Az okuk nem csak korosztályi jellegzetesség: ha valaki ezekben az években elveszíti a munkáját, akkor nehezen talál újabb állást, és a helyzet még a nyugdíjra is hatással van. Noha vannak olyan programok már hosszú évek óta, amely ennek a rétegnek az elhelyezkedését segíti és támogatja, a cégek, szervezeket legtöbbje mégsem él a lehetőséggel.

A fő indokuk ugyanis, hogy hosszú távon gondolkodnak, és nem szeretnének olyan embert betanítani, aki borítékolhatóan pár éven belül elmegy. Azt az összefüggést kevesen látják meg, hogy az általános tendencia szerint a munkavállalók nagyobb többsége egyébként is munkahelyet vált 5-7 év után, főleg akkor, ha nincs karrierlétra, és stagnáló státuszban vannak a munkahelyükön.

Magyarországon sajnos nincs kultúrája annak, hogy igenis sok szempontból megéri alkalmazni az említett korosztály tagjait, hiszen nyugodtabbak, tapasztaltabbak, és rengeteg olyan ismerettel rendelkeznek, amikkel fiatalabb társaik nem. Lehetséges, hogy kevésbé rugalmasak, vagy technikai tudásuk elavult, viszont azok a cégek a legsikeresebbek, ahol a munkavállalói csapat széles spektrumot fed le, mert így nagyobb objektívvel tudja szemlélni a piacot. A hátrányok oka viszont az is, hogy az idősebb generáció egyszerűen "nincs a látóhatáron", például a médián keresztül, amiről már írtunk is korábban.

De vajon miért van más helyzetben sok külföldi idős ember? Miért nem ennyire láthatatlanok ők a társadalomban, mint a magyar éltes korúak? Mert több lehetőségük van kikapcsolódni, jobb pénzügyi helyzetük révén könnyebben megengedhetik maguknak, hogy ők is részt vegyenek a különböző eseményeken. Persze tévedés lenne azt hinni, hogy ez csak a pénzről szól, dehogy! Fontos összetevő még az ítélkezés, ami sajnos a hazai kultúra szerves része. Aki pedig nem fitt és üde, azt hamar megbélyegzik, ahelyett, hogy kellő tiszteletet tanúsítanának. A negativitás, a pesszizmus zárja be leginkább az idős generációt.

S aztán ott van ugye az a réteg, aki már nyugdíjas. Elég kevesen vannak, akik jó nyugdíjjal rendelkeznek, amiből megfelelő életszínvonal biztosítható, és sokkal többen, akik a becsülettel végigdolgozott élet ellenére szűkös anyagi keretekkel rendelkeznek. A most nyugdíjas korosztálynak viszont van egy olyan előnye, amit a mostani fiatalok időssé válásukkor már kevésbé fognak birtokolni: ügyesen gazdálkodnak és jól tudnak spórolni. A történelmi és gazdasági helyzet volt az, ami nemhogy megtanította, de rákényszerítette őket erre. De talán ugyanebből eredeztethető az, ami gátolja is a mostani öregebb korosztályt: az általános kockázat- és cselekvésvállalás hiánya. A világszintű felmérések szerint ugyanis a pozitív változás nem a pénzügyi helyzetük konkrét javulásában, hanem a gondolkodásuk, tetteik frissítésében és aktiválásában rejtőzik.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.