Sokan nem tudnak a cukorbetegségükről
- Dátum: 2016.11.30., 10:17
- cukorbetegség, életmód, étrend, inzulin, inzulinhiányos állapot, inzulinrezisztencia, megelőzés, tünetek, vércukorszint
Minden második ember nem tudja magáról, hogy cukorbeteg. A 2-es típusú cukorbetegség nagyon gyakori, és mivel alapvetően tünetmentes, fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel. Összeszedtük, mit érdemes tudni a cukorbetegségről, mire érdemes figyelni a betegség kapcsán, és melyek a megelőzés sarokpontjai.
Mi áll a betegség hátterében?
A vércukorszint legfőbb szabályozója az inzulin nevű hormon, melyet a hasnyálmirigyben lévő béta sejtek termelnek. Ha ezek a sejtek autoimmun folyamatok következtében elpusztulnak, akkor értelemszerűen egy inzulinhiányos állapot alakul ki. Ez a probléma áll fenn az 1-es típusú cukorbetegeknél, mely esetben leginkább a genetikai hajlamot, immunológiai fogékonyságot hangsúlyozzák a szakemberek a betegség kialakulásának hátterében.

A leggyakrabban azonban nem az inzulin hiánya a probléma, hanem az inzulinrezisztencia, vagyis hogy nem hat ez a hormon, nem szabályozza a vércukorszintünket. Ez leginkább helytelen életmódra visszavezethető probléma, melynek legfőbb kockázati tényezője az elhízás.
Melyek a legjellemzőbb tünetek?
Az 1-es típusú cukorbetegség esetében meglehetősen erős tünetek jelentkezhetnek (pl.: komoly rosszullétek). A 2-es típusú cukorbetegségre azonban nem jellemzőek látványos tünetek, ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen részt vegyünk szűrővizsgálatokon. Összességében pedig a következő tünetek utalhatnak leginkább magas vércukorszintre: kínzó szomjúságérzet, fokozott éhségérzet, fogyás, levertség, száraz bőr.
Mi tehetünk a megelőzés érdekében, illetve hogyan tarthatjuk kordában gyógyszer nélkül vércukorszintünket?
Az életmód szerepe kulcsfontosságú mind a megelőzés, mind a kialakult betegség kezelése tekintetében. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulása leginkább a helytelen, káros életmódhoz köthető, de éppen ezért sokszor egy megfelelő étrend betartása is elegendő, hogy kordában tartsuk a problémát.
Fontos látni, hogy egyébként az étrend ebben az esetben nem feltétlenül jelent komoly megvonásokkal járó táplálkozást. Szakemberek szerint a cukorbetegség kezeléséhez szükséges étrend, szinte megegyezik az (egészségünk megőrzése érdekében fontos) általában is követendőnek tekintett táplálkozási szokásokkal. Nyilván kulcsfontosságú, a szénhidrátbevitel időpontjainak szigorúbb nyomon követése, illetve mennyiségének szabályozása, korlátozása.
Megelőzés tekintetében a rendszeres mozgás (min. heti 3-5 alkalommal történő félórás edzés) mellett leginkább a cukor-, és a finomított liszt fogyasztásának korlátozása fontos. Mindez nem jelenti azt, hogy egy végletekig korlátozó, sanyargató étrendet kellene követni, inkább egy hosszútávon betartható, kiegyensúlyozott táplálkozást kell alatta érteni. Ennek fontosabb elemei: a napi 5-6 étkezés (kis adagok), sok zöldség fogyasztása, és a feldolgozott, cukrozott és tartósított élelmiszerek fogyasztásának csökkentése.
Milyen kockázatai lehetnek a cukorbetegségnek, ha nem ismerik fel és nem kezelik?
Az érrendszeren keresztül a magas vércukorszint komoly károsodást okozhat például a szemfenéki idegekben, a veseműködésben, valamint idegrendszeri szövődményei is lehetnek a betegségnek. 2-es típusú cukorbetegség esetében pedig minden olyan folyamatot, illetve betegséget felerősíthet a magas vércukorszint, amelyek előfordulása egyébként is felülreprezentált idősebb korban.
Szomatikus jin-jang jóga
A jóga világában ma már sokféle irányzattal találkozhatunk, íme, egy újabb, nézzük mire jó.
Mikor nem kell borravalót adni?
A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.
Megelőzhető-e az Alzheimer‑kór?
Az Alzheimer‑kór a demencia leggyakoribb formája, amely elsősorban az idősebb korosztályt érinti, és az agy folyamatos romlásával járó neurodegeneratív betegségnek számít. A betegség tünetei — mint a memória‑ és kognitív funkciók romlása — súlyos életminőség‑csökkenést okozhatnak, és ma még sem áll rendelkezésre gyógymód.
MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek
Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.
Futás a fagyhatár alatt: mit bír el a szervezet?
Az extrém hidegben végzett sportolás látványos kitartást igényel, de komoly terhelést ró a szervezetre. Futás vagy szabadtéri edzés előtt érdemes tudni, hol húzódik az egészséges kihívás és a kockázat határa