Menü

A TV még háttérzajként is káros lehet

Káros, ha egy gyerek sokat tévézik, mlg akkor is az, ha mesét néz. Az újabb kutatások szerint pedig a televízió még háttérzajként is negatív hatással lehet a gyerekek fejlődésére nézve.

A kisgyerekek információfeldolgozását leginkább a belső képalkotás (fantázia) és a szabad mozgás segíti elő. A televízió előtt ülve mindkét terület passzív. Tévénézés közben ugyanis se nem mozognak, se nem fantáziálnak a gyerekek, ugyanakkor kapnak még több feldolgozni való ingert, információt. Ennek ellenére egyre több szülő használja a tévét kvázi bébiszitterként, ezzel kötik le a gyereket hosszabb-rövidebb időre.

Sokan abban a tévhitben ringatják magukat, hogy minden szülő ezt csinálja, vagyis hogy engedi tévézni a gyerekét egészen kicsi kortól kezdve. A világ megváltozott, és ha csak mesét néz a gyerek a tévében, az rendben van és egyáltalán nem ártalmas. Persze ez részben igaz, mert valóban nehéz lenne egy teljesen tévénézés-mentes környezetet megteremteni a mai világban. De a korlátozás szülői kötelesség és felelősség! Meg kell világosan határozni: mit, mikor és hogyan nézhet a gyerek a tévében. A legrosszabb, ha már egészen kicsi korban (2-3 évesen) függővé válik a gyerek, mert korlátlanul nézi (nézheti) a tévét.

És nem árt tudnunk szülőként azt sem, hogy újabb kutatások szerint már az is árthat a gyerek fejlődésének, ha csak háttérzajként megy a tévé otthon. Azokat az eseteket kell ez alatt érteni például, amikor a szülő látszólag a gyerekkel játszik, vele foglalkozik, de közben oda-oda pillant a tévéműsorra. Ez bármennyire is ártalmatlannak tűnik, hosszú távon negatívan befolyásolja a játékot és a szülő-gyerek interakciót. Vizsgálatok szerint ilyen módon hátráltathatja a gyerek nyelvi fejlődését.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?

Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség

A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.

Húsvéti harmónia – Tudatos ünneplés a rohanó világban

A modern élet egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a folyamatos rohanás és a valódi pihenés között. A húsvét különleges lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a mindennapi rutinból, és tudatosan figyeljünk önmagunkra, valamint a környezetünkre. Ez az ünnep nemcsak hagyomány, hanem egyfajta szimbolikus megállás is, amely segít újraértékelni az életünket.