A TV még háttérzajként is káros lehet
- Dátum: 2016.12.05., 09:42
- fejlődés, gyerek, gyereknevelés, káros hatás, képernyő, televízió, tévézés
Káros, ha egy gyerek sokat tévézik, mlg akkor is az, ha mesét néz. Az újabb kutatások szerint pedig a televízió még háttérzajként is negatív hatással lehet a gyerekek fejlődésére nézve.
A kisgyerekek információfeldolgozását leginkább a belső képalkotás (fantázia) és a szabad mozgás segíti elő. A televízió előtt ülve mindkét terület passzív. Tévénézés közben ugyanis se nem mozognak, se nem fantáziálnak a gyerekek, ugyanakkor kapnak még több feldolgozni való ingert, információt. Ennek ellenére egyre több szülő használja a tévét kvázi bébiszitterként, ezzel kötik le a gyereket hosszabb-rövidebb időre.
Sokan abban a tévhitben ringatják magukat, hogy minden szülő ezt csinálja, vagyis hogy engedi tévézni a gyerekét egészen kicsi kortól kezdve. A világ megváltozott, és ha csak mesét néz a gyerek a tévében, az rendben van és egyáltalán nem ártalmas. Persze ez részben igaz, mert valóban nehéz lenne egy teljesen tévénézés-mentes környezetet megteremteni a mai világban. De a korlátozás szülői kötelesség és felelősség! Meg kell világosan határozni: mit, mikor és hogyan nézhet a gyerek a tévében. A legrosszabb, ha már egészen kicsi korban (2-3 évesen) függővé válik a gyerek, mert korlátlanul nézi (nézheti) a tévét.
És nem árt tudnunk szülőként azt sem, hogy újabb kutatások szerint már az is árthat a gyerek fejlődésének, ha csak háttérzajként megy a tévé otthon. Azokat az eseteket kell ez alatt érteni például, amikor a szülő látszólag a gyerekkel játszik, vele foglalkozik, de közben oda-oda pillant a tévéműsorra. Ez bármennyire is ártalmatlannak tűnik, hosszú távon negatívan befolyásolja a játékot és a szülő-gyerek interakciót. Vizsgálatok szerint ilyen módon hátráltathatja a gyerek nyelvi fejlődését.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.