A TV még háttérzajként is káros lehet
- Dátum: 2016.12.05., 09:42
- fejlődés, gyerek, gyereknevelés, káros hatás, képernyő, televízió, tévézés
Káros, ha egy gyerek sokat tévézik, mlg akkor is az, ha mesét néz. Az újabb kutatások szerint pedig a televízió még háttérzajként is negatív hatással lehet a gyerekek fejlődésére nézve.
A kisgyerekek információfeldolgozását leginkább a belső képalkotás (fantázia) és a szabad mozgás segíti elő. A televízió előtt ülve mindkét terület passzív. Tévénézés közben ugyanis se nem mozognak, se nem fantáziálnak a gyerekek, ugyanakkor kapnak még több feldolgozni való ingert, információt. Ennek ellenére egyre több szülő használja a tévét kvázi bébiszitterként, ezzel kötik le a gyereket hosszabb-rövidebb időre.
Sokan abban a tévhitben ringatják magukat, hogy minden szülő ezt csinálja, vagyis hogy engedi tévézni a gyerekét egészen kicsi kortól kezdve. A világ megváltozott, és ha csak mesét néz a gyerek a tévében, az rendben van és egyáltalán nem ártalmas. Persze ez részben igaz, mert valóban nehéz lenne egy teljesen tévénézés-mentes környezetet megteremteni a mai világban. De a korlátozás szülői kötelesség és felelősség! Meg kell világosan határozni: mit, mikor és hogyan nézhet a gyerek a tévében. A legrosszabb, ha már egészen kicsi korban (2-3 évesen) függővé válik a gyerek, mert korlátlanul nézi (nézheti) a tévét.
És nem árt tudnunk szülőként azt sem, hogy újabb kutatások szerint már az is árthat a gyerek fejlődésének, ha csak háttérzajként megy a tévé otthon. Azokat az eseteket kell ez alatt érteni például, amikor a szülő látszólag a gyerekkel játszik, vele foglalkozik, de közben oda-oda pillant a tévéműsorra. Ez bármennyire is ártalmatlannak tűnik, hosszú távon negatívan befolyásolja a játékot és a szülő-gyerek interakciót. Vizsgálatok szerint ilyen módon hátráltathatja a gyerek nyelvi fejlődését.
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.
Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben
Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.
Karácsonyi ajándékok az utolsó pillanatban – amikor az idő ellenünk dolgozik
Ismerős helyzet? December közepe van, az adventi naptár már majdnem üres, a város fényei ragyognak, de az ajándéklista még mindig hiányos. Az utolsó pillanatos karácsonyi ajándékvásárlás sokak számára stresszes.
Mi tesz minket egy munkahelyi közösség egyedi részévé?
A céges közösségek működését alapvetően az egyéni különbségek alakítják. Az igazi erőt az adja, amikor különböző szemléletek, energiák és háttérből hozott tapasztalatok állnak össze olyan hálózattá, amelyben mindenkinek megvan a helye. A kérdés mégis az, hogy mitől válunk valóban hasznossá és értékessé egy szakmai környezetben?