Menü

Figyeljünk embertársainkra az ünnepek idején!

A téli időszak, és azon belül is a karácsony környéke a legkockázatosabb azok számára, akik magányosak, és/vagy tartós szomorúsággal, depresszióval küzdenek. Sajnos az öngyilkossági kísérletek száma ilyenkor jelentősen megugrik, az utókezelést végző pszichiátriai intézmények pedig zsúfolásig megtelnek. Tegyük meg, amit lehet: a kulcsszavak az odafordulás, a figyelem és a szeretet.

De miért is ez a kiemelten problémás időszaka az évnek? Az egyik ok az, amit a legtöbben csak téli depresszió néven ismernek. Ilyenkor hiányzik a napfény, nehezebb kimozdulni és szociális kapcsolatokat teremteni embertársainkkal. Éppen ezért télen nagyobb hangsúly van a befelé forduláson, azaz a lelki életen, valamint az emberi kapcsolatokon.

Viszont akinek nehézségei vannak ezen a területen, és párkapcsolata, családi és baráti kapcsolódásai nem elégítik ki az igényeit és nem adnak elegendő örömforrást a számára, továbbá problémája van önmagával, és nincsenek megfelelő problémamegoldó módszerek a kezében, az különösen veszélyeztetett.

Az öngyilkosság fő okozója a teljes elkeseredettség, kilátástalanság-érzés, és az önszeretet hiánya. Ez utóbbi tényezővel a legtöbben nincsenek is tisztában, hiába is logkus, hogy az életének az próbál véget vetni, aki egyáltalán nem szereti azt az embert, aki jelenleg ő maga.

Figyeljünk oda, ha valaki:
- Tartósan szomorú, hosszabb ideig nincs jó kedve
- Nem mutat örömöt, lelkesedést semmi iránt
- Folyamatosan negatív gondolatai, megnyilvánulásai vannak
- Sokat beszél a halálról, az elmúlásról
- Bizonyos segélykiáltásokat próbál küldeni a környezete felé, például üzenetben, vagy negatív facebook megnyilvánulásokban
- Tudomásunk van róla, hogy nyugtatót, altatót, vagy antidepresszánsokat szed
- Információnk van arról, hogy valami őt komolyan megérintő, nehéz életesemény történt vele, veszteség érte, például szakítás vagy haláleset, munkahely elvesztése.

Fontos: a fenti feltételeknek nem egyszerre, együtt kell teljesülniük, hanem ezek bármelyike kockázatot jelent, de ha több is fennáll közülük, akkor különösen legyünk figyelmesek!

Mit tehetünk embertársunkért, szerettünkért, aki ilyen helyzetben van?
* Próbáljunk neki több figyelmet szentelni. Bár nem könnyű, de hallgassuk meg őt, ha van kedve beszélgetni. Ez nem jelenti azt, hogy segíteni is tudunk neki valamilyen jótanáccsal, néha az is elég, ha csak végighallgatjuk, vagy időt szentelünk neki.
* Kedveskedjünk neki valamilyen ajándékkal! Legyen ez szívhez szóló, például saját készítésű tárgy, vagy egy levélke, kedves szövegű képeslap.
* Erősítsük meg, hogy bármikor számíthat ránk, és adjuk meg a telefonszámunkat végszükség esetére, vagy küldjünk neki gyakrabban üzeneteket. Ha nem szeretnénk, hogy minket hívjon mondjuk éjnek évadján, ha bajban van, akkor adjuk meg neki egy segélyszervezet telefonszámát, amely tud lelki segítséget nyújtani.
* Ajánljunk neki segítő szakembert, akihez fordulhat, ha erre nyitott és hajlandó.
* Lehetőség szerint mozgosítsuk a környezetében azokat az embereket, akiket szeret! Minél többen figyelünk rá, annál jobb.
* A kisállatok sokat segíthetnek, ha erre megfelel az élethelyzete és állatbarát, akkor adjunk neki lehetőséget, "ürügyet", hogy vigyázzon egy-egy kisállatra, például amíg mi elutazunk ünnepi rokonlátogatóba.
* Próbáljuk bevonni programokba, és vigyük magunkkal friss levegőre, koncertre, moziba, vagy bárhová, ami környezetváltozást jelent a számára.

Jó tudni, hogy egy depressziós ember gyakorta elutasító ezekkel a kezdeményezésekkel kapcsolatosan, de azok mégis hatásosak lehetnek, és apró lépéseket jelenthetnek a számára. Nincs könnyű dolga annak, aki olyan embernek próbál segíteni, aki már nem örül az életének, de tegyük meg, amit lehet és ami tőlünk telik! A szakember segítsége fontos lehet, ha valóban súlyos élethelyzetről van szó.

A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele

A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.

„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában

A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.

A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény

Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.

A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban

A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.