Menü

Ajándékvásárlás: többet szívvel, mint pénzzel!

Nem kell teljesen kivonódni az ünnepeket megelőző ajándék vásárlási lázból, de némi józan megfontolással, sokat tehetünk környezetünkért ebben az időszakban is.

Tényleg egyszerű dolgokról van szó. A lényeg, hogy legalább kicsit mérsékeljük az ebben az időszakban igen csak elszabaduló pénzköltésünket, vagyis vásároljunk kevesebbet, mint amit egyébként megtehetnénk. Ha például meg szoktuk határozni, hogy családtagjainknak milyen értékben veszünk ajándékot, akkor ezt az értéket mondjuk felezzük meg. Rossz tanácsadó a „kire mennyi pénzt szánunk” elv, ebből származik a legtöbb felesleges ajándék. Mert nem a másik fél lebeg a szemünk előtt, hanem a keretösszeg.

Ezért bár közhelyesnek hangozhat, de az ötletes, személyre szóló ajándékok nemcsak nagyobb örömet tudnak általában okozni, de mivel nem haszontalan, felesleges tárgyak, ezért kevesebb terhet rónak környezetünkre is. A legjobb, ha nem (csak) tárgyi ajándékokban gondolkozunk, hanem élményekben.

Például családon belül is érdemes lehet alkalmazni a közösségekben szokás, „húzós” ajándékozás gyakorlatát. Vagyis, hogy mindenki csak egy személynek vesz ajándékot, annak, akit előzetesen kihúzott. Ebben az esetben csak egy-egy személyre kell koncentrálnunk, így könnyebb ötletesnek és eredetinek lenni az ajándékvásárlásban, ráadásul így csökkenthető a felesleg (felesleges, haszontalan, nem személyre szabott ajándék).

Élményre pedig jó példa lehet, ha családon belül úgy döntenek, hogy ajándék helyett elutaznak valahova, vagy részt vesznek közösen valamilyen programon. Nem muszáj persze pont karácsony napjára időzíteni ezt a közös családi programot. A lényeg, hogy azt az összeget, amit az ajándékokra szánnánk, inkább élményre, családi együttlétre költjük.

Mielőtt minket is magával rántana az ünnepi köntösbe öltöztetett fogyasztási, vásárlási láz, érdemes lassítani, és kívülről ránézni erre az „őrületre”. Legyünk tudatosabbak, és vásároljunk idén, legalább eggyel kevesebb felesleges ajándéktárgyat, mint tavaly!

Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?

A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.

Hogyan születtek a hungarikumok?

A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.