Itt az ideje megtornáztatni a hangulatunkat!
- Dátum: 2016.12.20., 00:27
- hangulat, személyiség, testtartás, testtudat
Köztudott, hogy hangulatunkról és gondolatainkról nemcsak szavaink árulkodnak, hanem például testtartásunkon keresztül is kifejeződik személyiségünk.
De vajon melyik volt előbb? Elsőre az összefüggés egyoldalúnak tűnhet. Testtartásunkon tükröződnek érzelmeink, de vizsgálatok szerint fordítva is működik a mechanizmus. Tehát ha például bizonytalanságunk ellenére magabiztos látszatott igyekszünk kelteni, pozitívan hat vissza önbizalmunkra is.
És ez konkrétan tetten érhető fizikai szinten is. A testtartásban történő változások hatására a szervezetben megváltozik például a kortizol nevezetű hormon szintje, ami többek között a hangulatunkért is felelős.
A törzsizmok erősítésével védjük gerincünk egészségét. De a fentiek értelmében a mély hátizmok erősítése, testtartásunk javításán túlmutat. A testtudat fejlesztésével tudatosabban befolyásolhatjuk közérzetünket, hangulatunkat.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat
Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.
Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret
Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?