Hogyan lett egymás szinonimája a főiskola és a szex?
- Dátum: 2017.02.23., 13:36
- buli, diák, diákélet, egyetem, együttlét, erőszak, felsőoktatás, főiskola, hallgató, kiváltság, party, szex, szexualitás, tudás
A leendő felsőoktatási hallgatók számos tényezőt vesznek figyelembe a megfelelő egyetem vagy főiskola kiválasztásakor. Míg számos intézmény a ranglista élén áll, addig sok főiskola a bulizóna felső kategóriáiba tartozik, amelyek különleges csábítóerővel bírnak.
Vannak, akik még írnak is erről a témáról. Dr. Lisa Wade könyvében (American Hookup: The New Culture of Sex on Campus) felvázolja, hogy a főiskolai móka ötlete egészen új trendnek is nevezhető, azonban bonyolult következményekkel járhat. Dr. Wade bemutatja az amerikai egyetemek változását a túlnyomórészt szigorú, formális intézmények átalakulását, és végül elérkezünk az alkalmi kapcsolatok és vad bulik megjelenéséig. Korábban az amerikai egyetemek szigorúan regulált helyek voltak, és a hallgatók ilyen irányú változásokon estek át.
Dr. Wade azt mondja: „A hallgatók eredendően kötelességtudóak voltak, de ahogy elérkezett a 18. század, hirtelen rengeteg elit család vagyonos gyermeke kezdett el a felsőoktatásban tanulni. Ezek a fiatalemberek nem voltak annyira érdeklődőek a tanulás iránt, inkább csak a diploma megléte érdekelte őket, ami vagyonos és erős családjuk hírnevének megtartására szolgált. Ebből kifolyólag sokkal kevésbé voltak toleránsak, engedelmesek.” Ez a lázadó magatartás világszintű kiutasításokhoz vezetett sok elit egyetemen.
A diákszövetségek a partyk, alkohol és az alkalmi szex csomópontjaivá váltak, egy hagyomány helyévé, amely azóta is erősen kitart az USA számos főiskolai kampuszán. S míg a party helyszíne sokak számára csábító lehet, arra is hangsúlyt kell fektetni, hogy a közömbös, érzelem nélküli szexuális együttlét még jobban teret biztosít az erőszaknak és a szexuális zaklatásoknak.
„Az utóbbi néhány száz évnek köszönhetően, a legtöbb felsőoktatási intézmény mostmár nagyon sokféle éjszakai élet lehetőségét kínálja, melyet hasonló kiváltságos hallgatók koordinálnak, mint akik az első ilyen helyeket létrehozták. Ezek pedig arra lettek tervezve, hogy amennyire csak lehet, előremozdítsák a „nagy négy évig tartó orgia” képét, amelyre a diákok vágynak, de amitől egyben félnek is.”
Természetesen ez az egyetemi vagy főiskolai élet legsötétebb ábrázolása, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezek nélkül nem lehet elvégezni egy 3-5 éves képzést. Ha gyermekeink rendes neveltetésben részesültek, és megfelelő értékrenddel rendelkeznek, nem lehet probléma.
Forrás: www.businessinsider.com
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.