Menü

Ötlettár a tavaszi nagymosáshoz

"Anyu okos és Tomival mos" - halljuk az egyik reklámszövegben. Nos, reméljük azért nem csak anyukák mosnak, hanem apukák és nagyobb gyermekek is, ami máris nagy okosság. A másik meg intelligens mosóport használ, ami úgy hangzik, mintha a házimunkát végzőnek már gondolkodnia se kellene. Pedig minden tanulható, a hatékonyságunk növelhető... Tanuljunk meg mosni, ügyesen ruhát szárítani, hiszen itt a tavasz, a nagymosások, nagytakarítások időszaka. Olyan kérdésekre keressük a választ, hogy miként mossunk, ha természetes anyagokat szeretnénk használni, viszont mégis tiszta ruhákra vágyunk, valamint hogyan szárítsuk a ruhákat minél hatékonyabban? Egyszóval minden, amit a mosásról tudni szeretnél!

Milyen szereket használjunk?

A szintetikus mosószerek sajnos komoly környezetszennyezést jelentenek, ezért érdemes visszatérni a természetes szerek használatához. Szerencsére már újra divatba jöttek és kaphatóak a természetes anyagok.
Fehér ruhákhoz: Használhatunk mosószódát, valamint mosásra kifejlesztett szappandarát. Célszerű ezeket harisnyába téve a mosódobba tenni, bár mosogép típustól függően van, akinél a mosószer adagolóba rakva is feloldódik. Leginkább 40-60 fokon használva célszerű alkalmazni, alacsonyabb hőmérsékleten nehezebben oldódik. Továbbá lehet kapni fehér ruhákhoz kifejlesztett természetes folyékony mosószert is.
Színes ruhákhoz: Szintén alkalmas lehet a szappandara, amit direkt színes ruhákhoz készítenek, valamint a természetes folyékony mosószerek.
Sötét ruhákhoz: A mosódió kiváló és gazdaságos megoldás, amit egy kis tasakban, vagy harisnyában kell a mosódobba tenni. Kb. öt mosódiót érdemes egy mosásnál felhasználni, de ezeket 3-5 mosáshoz nyugodtan használhatjuk. Akinek ez nem elégséges, alkalmazza pluszban a színes ruhákhoz ajánlott szereket.
Folttisztításhoz: Szerencsére kaphatunk természetes anyagokból készült szappanokat is, például a marhaepe szappan kiváló eszköz. Gépi mosás előtt csak dörzsöljük be vele a foltokat a ruha mindkét oldalán, kézi mosásnál pedig szivaccsal, körömkefével dörzsöljük a ruhába a szappant, majd mossuk ki belőle. Kényes ruháknál természetesen kézzel próbálkozzunk.
Öblítéshez: A mosóparfüm jó megoldás, ha természetes módon szeretnénk illatos ruhákat. Noha elég drágának tűnhet egy mosóparfüm darabára, ne essünk kétségbe: bőven elég annyi ideig, mint amennyi öblítőt vehetnénk ebből az összegből, hiszen 7-15 csepp elég egy mosás alkalmával. Figyelem: ezek illata igen erőteljes, ezért ennél többet nem érdemes használni belőle. Sokszor a kezünk is mosóparfüm illatúvá válik az adott napra, így akik erre érzékenyebbek, zacskóban, vagy gumikesztyűben használják a mosóparfümöt, hiszen ez valóban egy koncentrátum! Ezen túl kaphatóak már a természetes öblítők is, ha valaki a klasszikus megoldásra vágyna. A ruhák puhaságában valójában nincs különbség.

Mit mivel és hogyan mossunk?

Érdemes elgondolkodnia annak, aki magas hőmérsékleten mossa a ruhákat. Erre a mai kiváló eszközök és mosógépek mellett már ritkán van szükség, viszont a ruháknak ártalmas lehet hosszú távon, és környezetvédelmi szempontból is felesleges energiapazarlás. A ruhákat általában elég 40 fokon mosni. A kényesebb daraboknak 30 fokos hőmérséklet ajánlott, itt átgondolandó a kézi mosás, majd a gépi centrifugálás, amivel sokat spórolhatunk, hiszen ritka, hogy összejön egy teljes adagnyi kényes ruha (persze ruhatár függő). Akinek modern mosógépe van, az találhat olyan környezetbarát programfunkciókat, amivel akár 1-2 ruhadarabot is ki lehet mosni, mert eszerint használ vizet és energiát a gép. 60 fokon csak törülközőket, konyharuhákat és lepedőket érdemes kimosni, 90 fokon pedig a pelenkákat, vagy az extrakoszos lepedőt. Ha vasalunk, akkor az is fertőtlenít, ezt is számoljuk hozzá. Időt spórolhatunk azzal, ha külön szennyestartónk van a különböző színű és/vagy típusú ruháknak: egyesek a színes és fehér ruhákat gyűjtik külön, mások a gyerekek ruháit, aszerint, hogy mit mivel mosnak. A szennyestartó egyébként nem csak a fürdőszobában lehet, ha kevés a hely: a szobában még dísz is lehet egy-egy szebb darab, vagy akár festett láda.

Vasalóidő

Ha már itt tartunk, kell-e egyáltalán vasalni, és ha igen, akkor mennyit? Ez az a házimunka, ami igen sok időt elvesz, és sokszor teljesen felesleges, ha ügyesen teregetünk, vagy szárítógépet használunk. Utóbbinál egyszerű: ha azonnal kivesszük a ruhákat a gépből, akkor szép simák és puhák lesznek. Ha nincs szárítógépünk, akkor is sokat "spórolhatunk" az ügyes teregetéssel: rázzuk meg a ruhákat kiterítés előtt. Az is segít, ha a mosási gyűrődéshez képest keresztben rázzuk ki a ruhát. Majd szépen igazítsuk el a szárítón: legyen helye gyűrődésmentesen kiterülni. Az ingeket, felsőket pedig vállfára teregessük. Így alig kell majd vasalni, vagy ha mégis, akkor legalább a gőzölést elhagyhatjuk.

A teregetés és szárítás praktikái

Sokan küzdenek azzal, hogy miként szárítsák meg mielőbb a ruhákat. A jó idő közeledtével ez könnyebbnek látszik, legalábbis annak, aki családi házban, magánházban lakik, vagy van erkélye. Pedig külföldön hagyománya van annak, hogy az ablakba is teregetnek egy olyan kis szárító segítségével, amit nálunk a radiátorokra szoktak tenni. A szárítógép persze könnyű megoldás, de sajnos elég drága és helyigényes. Jó ötlet még a páramentesítő gép, ami szintén nem olcsó, de széleskörűen alkalmazható. Ha teregetéskor a ruhák közelébe tesszük, akkor nagyon gyorsan száradnak, és még a lakás emiatti penészesedését is megelőzzük vele.

Segíthet a teregetésben a megfelelő koncepció: ha van kijelölt helye a nagyobb ruháknak, anyagoknak (például a fürdőszobában), valamint az apró fehérneműknek egy körcsipeszes szárítón. Időt spórolunk állítólag, ha már a teregetésnél összepárosítjuk a zoknikat: kitesszük, ami a kezünkbe akad, és ha nincs ott a párja, hagyunk neki helyet, majd melétesszük, amikor előkerül. Van, aki zoknipárosító eszközt használ a mosáskor (régebben nagy divat volt és igen drágán árulták), mások úgy teszik a szennyesbe a zoknikat, hogy egymásba hajtják, így legalább az elkerülhető, hogy a szennyeskosárba is külön vándorolnak.

A fent említett szerek megvásárolhatóak például ITT.

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.

Tisztítsd a klímát!

Azzal, hogy érkezik a meleg idő, lassan beindítjuk a klímákat, ehhez viszont elengedhetetlen az éves karbantartás, hogy se nekünk, se a berendezésnek ne legyen baja.

Vigyázzunk az utakon!

Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen váratlan találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.

Télből tavaszba

A tavasz beköszöntével a nappalok hosszabbodnak, a hőmérséklet nő, a délutánok melegebbek és egyre több a napsütés. A természet újjászületése általában pozitív hatással van a hangulatunkra, mégis sokan panaszkodnak fáradtságra és levertségre. Mi lehet ennek az oka?

Ahogy véget ér a téli idő, egyre több a kullancs

Lassan véget ér a téli idő, egyre több a kullancs. A kullancscsípés és a Lyme kór veszélyét nem elég hangsúlyozni – a kirándulószezonnal ugyanis sajnos a kullancsszezon is indul minden évben.