Kezdődjön később a tanítás!
- Dátum: 2017.03.14., 08:05
- bűnözés, depresszió, diák, érettségi, gyermek, iskola, kezdés, kipihent, középiskola, oktatás, öngyilkosság, tanítás, tanuló
Gyakran elgondolkodunk azon, hogy a gyerekeknek vajon miért kell olyan korán kelniük és iskolába menniük. Vajon egészséges-e ez, milyen hatással van a teljesítményükre a szinte hajnali kelés?
A közelmúltban végeztek egy erre vonatkozó tanulmányt, melyben 30.000 középiskolás diák vett részt. Bebizonyosodott, hogy a tanulók akkor nyújtanak jobb teljesítményt, ha a tanítás reggel 8:30 után kezdődik. A vizsgálatok kezdetekor ahhoz a kutatási eredményhez nyúltak vissza, hogy ha a tinédzserek többet aludhatnak, akkor a pszichológiai, viselkedési és elméleti készségeik javulnak.
Később kezdődő tanítás - kiegyensúlyozottabb diákok
Pamela McKeever, a tanulmány vezetője elmondta, hogy a nem megfelelő mennyiségű alvás nagy hatással van a depresszió kialakulására, az öngyilkossági kísérletekre, a kábítószer fogyasztásra és az autóbalesetekre. Így egyértelművé válik az is, hogy miért vizsgálják a gyerekek alvásmennyiségét az iskolai teljesítmény vonatkozásában.
29 középiskolát bevonva végezték a vizsgálatokat. Két évvel a későbbi kezdés bevezetése után sok-sok százalékkal nőtt a diákok átlagos teljesítménye. Eredetileg például az leérettségizett tanulók aránya 79% volt, ez a szám két évvel később 88%-ra emelkedett. Ennek természetesen az egész társadalomra is hatása van. Ezek a diákok kisebb eséllyel kerülnek börtönbe, kevesebb nehézséggel néznek szembe a középiskola után, és nagyobb valószínűséggel építenek sikeres karriert.
Azok a tanulók, akik kénytelenek tömegközlekedéssel iskolába járni, jobban érintettek ezen a területen. Sokkal korábban kelnek, és ha lekésik a buszt, máris elkésnek az első egy-két óráról, így a tananyaggal is lemaradnak. Sok ember nem látja az összefüggést a korai kelés és az iskolai teljesítménye sikeressége között, ezek alapján pedig egyértelmű a közvetlen kapcsolat.
Ezen kívül természetesen számos faktor befolyásolja még azt a mérőszámot, amellyel az érettségizett diákok arányát kiszámítják, például a tanárok felkészültsége, a közösség, a délutáni elfoglaltságok mennyisége. Ezeket a tényezőket ebben a kutatásban nem vizsgálták. Az biztos, hogy már régóta folyik a vita arról, hogy mikorra kellene tenni az iskolai tanítás kezdetét.
Forrás: www.businessinsider.com
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.