Menü

Kezdődjön később a tanítás!

Gyakran elgondolkodunk azon, hogy a gyerekeknek vajon miért kell olyan korán kelniük és iskolába menniük. Vajon egészséges-e ez, milyen hatással van a teljesítményükre a szinte hajnali kelés?

A közelmúltban végeztek egy erre vonatkozó tanulmányt, melyben 30.000 középiskolás diák vett részt. Bebizonyosodott, hogy a tanulók akkor nyújtanak jobb teljesítményt, ha a tanítás reggel 8:30 után kezdődik. A vizsgálatok kezdetekor ahhoz a kutatási eredményhez nyúltak vissza, hogy ha a tinédzserek többet aludhatnak, akkor a pszichológiai, viselkedési és elméleti készségeik javulnak.


Később kezdődő tanítás - kiegyensúlyozottabb diákok

Pamela McKeever, a tanulmány vezetője elmondta, hogy a nem megfelelő mennyiségű alvás nagy hatással van a depresszió kialakulására, az öngyilkossági kísérletekre, a kábítószer fogyasztásra és az autóbalesetekre. Így egyértelművé válik az is, hogy miért vizsgálják a gyerekek alvásmennyiségét az iskolai teljesítmény vonatkozásában.

29 középiskolát bevonva végezték a vizsgálatokat. Két évvel a későbbi kezdés bevezetése után sok-sok százalékkal nőtt a diákok átlagos teljesítménye. Eredetileg például az leérettségizett tanulók aránya 79% volt, ez a szám két évvel később 88%-ra emelkedett. Ennek természetesen az egész társadalomra is hatása van. Ezek a diákok kisebb eséllyel kerülnek börtönbe, kevesebb nehézséggel néznek szembe a középiskola után, és nagyobb valószínűséggel építenek sikeres karriert.

Azok a tanulók, akik kénytelenek tömegközlekedéssel iskolába járni, jobban érintettek ezen a területen. Sokkal korábban kelnek, és ha lekésik a buszt, máris elkésnek az első egy-két óráról, így a tananyaggal is lemaradnak. Sok ember nem látja az összefüggést a korai kelés és az iskolai teljesítménye sikeressége között, ezek alapján pedig egyértelmű a közvetlen kapcsolat.

Ezen kívül természetesen számos faktor befolyásolja még azt a mérőszámot, amellyel az érettségizett diákok arányát kiszámítják, például a tanárok felkészültsége, a közösség, a délutáni elfoglaltságok mennyisége. Ezeket a tényezőket ebben a kutatásban nem vizsgálták. Az biztos, hogy már régóta folyik a vita arról, hogy mikorra kellene tenni az iskolai tanítás kezdetét.

Forrás: www.businessinsider.com

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).