Menü

Látogassuk gyakran szüleinket!

Milyen gyakran látogatjuk meg a szüleinket? A sok-sok napi elfoglaltság mellett a legtöbben joggal érezhetjük, hogy nem olyan rendszerességgel látogatjuk őket, ahogy „kellene”, vagy ahogy szeretnénk. A legújabb kutatások szerint azonban javasolt gyakori látogatásokat tenni náluk, ugyanis ezzel megnövelhetjük élethosszukat.

A Kaliforniai Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy idős emberek esetén a magány korai halálhoz vezethet. A vizsgálatokba 1600, átlagosan 71 év körüli felnőtt embert vontak be. A magányos résztvevők 23%-a halt meg a vizsgálatok elkezdése után 6 hónapon belül, míg azok közül, akik aktív és megfelelő szintű társasági életről számoltak be, mindössze 14% veszítette életét. A 60 év felettiek közül 43% érezte úgy, hogy a társadalomtól elszigetelten él.

Ennek megfelelően a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy idős embereknél a magány szignifikáns tényező az életminőség csökkenésében, és gyakran vezethet depresszióhoz, a szellemi képességek csökkenéséhez vagy egyéb egészségügyi problémákhoz, mint például szívbetegség.

A szükségleteink, hogy az emberek ismerjenek, értékeljenek minket, és örömet szerezzenek nekünk, sosem múlik el. Nyilvánvalóan az az elképzelés, miszerint a magány kedvezőtlen kimenetelű egészségügyi problémákhoz vezethet, nem új keletű...

Egy 2010-ben Utah-ban végzett tanulmányban azt találták, hogy a társadalmi kötelékek kifejezetten fontosak az életminőség javításában. Azok az emberek, akik barátaikkal szoros kapcsolatot ápolnak, és családjuk közelségében élnek, tovább élnek azoknál, akik teljes magányban töltik mindennapjaikat. Egy angliai kutatás eredménye is azt mutatja, hogy az 50 év felettiek, akik elégedettek az életükkel, hosszabb életkort élnek meg.

Így tehát igyekezzünk minél több időt családunkkal és barátainkkal tölteni! Meséljünk egymásnak történeteket, osszuk meg a tapasztalatainkat, és hallgassuk meg egymást!

Forrás: www.independent.co.uk

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.