Sétáljunk egyet a terapeutánkkal!

A tavasz elkezdődött, itt az ideje, hogy kimenjünk a szabadba sétálni! Mindannyian hallottuk, hogy a természetben lenni és mozogni nagyon hasznos az egészségünk megőrzéséhez. De mi a helyzet akkor, ha ezt a sétát egy beszélgetős terápiával kombináljuk?

Néhány terapeuta már alkalmazza ezt a módszert, amit gyakran „séta és beszélgetés” terápiának neveznek. „Ahelyett, hogy irodai környezetbe lennénk bezárva, a terápia helyszíne a természetbe helyeződik át” – mondja Denice Clark, atlantai házassági tanácsadó és családterapeuta. Denice szerint ez segít a pácienseknek, hogy ne forduljanak annyira magukba.

A mozgás endorfint termel, amitől jobban érezzük magunkat. Tehát ha valaki depressziós vagy éppen gyász időszakát éli, már az is segíthet az emocionális és mentális állapotának javításában, ha idejét a szabadban tölti. A tanácsadás erre segít rá.

Edward Adams egy olyan páciens, aki híve a terápia ezen fajtájának. „Ha a szabadban vagyok, rendkívül jól érzem magam. Nem vagyok a négy fal közé zárva. Az egész természet az enyém. A park valóban részét képezi a terápiás folyamatnak.”

A mai napig csak kevés klinikai kutatást firtatta az ilyen irányú terápia hatékonyságát. Bizonyított azonban, hogy a közlés és a nyitottság ilyenkor jobban teret nyer, és a dolgokba való belelátás is sokkal jobb ezekben a helyzetekben. Az „aha élmény”-t fokozni lehet a fizikai aktivitással.

Denice szerint a séták segítik a pácienseket tudatosságra ébreszteni. Időnként fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy figyeljék az esőt, a légmozgást, a levelek zörgését, azt, ahol éppen az adott pillanatban vannak. Ösztönözni kell őket, hogy hazafelé tartva gondolkodjanak ezeken a természeti csodákon.

Ez a mód sokkal kevésbé hivatalos, a páciensek nyugodtabbnak és szabadabbnak érzik magukat, így a problémáikról is könnyebben beszélnek.

Nem mindenkinek jó?

Vannak kihívások is. A beszélgetéseket bizalmasan kell kezelni. Denice minden alkalommal, mielőtt pácienseivel sétálni indulnak, figyelmezteti őket, hogy ügyeljenek arra, amit nem szeretnének, ha mások is meghallanának. Ő mindig figyel az őket körülvevő emberekre. Ha valakihez túl közel vannak, megállnak, és hagyják őket elhaladni. A terapeutának figyelnie kell arra is, hogy a kliense milyen gyorsan szeretne sétálni.

Ebből kifolyólag bizonyos típusú embereknek az irodai tanácsadás a legjobb megoldás. A négy fal egyfajta határt képez számukra, amely biztonságot teremt.

Edward viszont azt mondja, neki a séták másként segítenek, hogy megnyíljon. A beszélgetéseket könnyedebbé varázsolja, semmit nem érez erőltetettnek. Csak sétálnak, trécselnek és közben jól érzik magukat. Azt mondja, az út, amin sétálnak, mintha valamiféle irányba vinné őket. A séta végére úgy érzi, elért valamit, valamiféle áttörést.

Forrás: edition.cnn.com