A gondolatok ereje - Remez Sasson története
Egy napon a jógi és a tanítványa a nagyvárosba érkezett. Nem volt pénzük, viszont szükségük volt élelemre és egy helyre, ahol ellakhatnak. A tanítvány biztos volt abban, hogy majd koldulniuk kell az élelemért, és éjszaka a parkban fognak aludni.
„Van egy nagy park nem messze innen. Ott aludhatunk.” – szólt a tanítvány.
„A szabad levegőn?” – kérdezte a jógi.
„Igen.” – válaszolta a növendék.
A jógi mosolygott, majd így szólt: „Nem, ma este egy hotelben fogunk aludni és enni is.”
A növendék elképedve nézett, majd felkiáltott: „Azt mi nem engedhetjük meg magunknak!”
„Gyere és ülj le!” – kérte a jógi.
Mindketten leültek a földre, és akkor a jógi azt mondta: „Ha erősen és feszülten koncentrálsz az elmédre bármilyen témával kapcsolatban, az egyszer csak jön és elér téged.”
A jógi lehunyta szemeit, és teljes odafigyeléssel kezdett bele a meditációjába. Tíz perc múlva felkelt, és sétálni kezdett tanítványával a nyomában. Számos utcán és sikátoron mentek keresztül, mígnem elértek egy hotelhez.
„Gyere, menjünk be!” – mondta a jógi a növendéknek.
Éppen csak betették a lábukat a bejáraton, egy jól öltözött férfi tűnt fel előttük. „A hotel menedzsere vagyok. Úgy tűnik, Önök utazó hinduk, és fogadok, hogy nincs pénzük. Szeretnének a konyhánkban dolgozni, hogy cserében ételt és szállást adhassunk Önöknek?”
„Rendben.” – felelte a jógi.
A növendék tanácstalanul kérdezte a jógitól: „Használtál valamiféle mágiát, varázslatot? Hogyan csináltad ezt?”
A jógi mosolyogva a következőt válaszolta: „Meg szerettem volna neked mutatni, hogyan működik a gondolatok ereje. Ha valamire, amit szeretnél, hogy megtörténjen, teljesen és erősen koncentrálsz, és az elméd nem áll ellent a gondolataid tárgyának, akkor azok átkerülhetnek a materiális síkra. A titok a koncentrálás, a vizualizálás, a részletek meglátása, a hit, és az, hogy mentális és érzelmi energiákat közvetítsünk. Ezek az általános követelmények. Ha az elméd gondolatoktól mentes, és csak egy apró gondolatot engedsz belépni, azt nagyon nagy erővel lehet felruházni. Mindenkinek rendkívül óvatosnak kellene lennie azzal, amit gondol. Egy erős gondolat rendkívül hathatós, és nagyon nagy befolyással bír.”
A tanítvány a tanárára nézett, majd azt mondta: „Látom, hogy meg kell erősítenem a koncentrálóképességemet ahhoz, hogy képes legyek használni ezt az erőt.”
„Igen, ez az első lépés.” – válaszolta a jógi.
Forrás: http://www.successconsciousness.com
A túlzott engedékenység nem tesz jót
Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.
A disszociatív személyiségzavar jellemzői
Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.
Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta
Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!
A társasjátékok fejlesztő hatása
A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.
Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?
A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.