Menü

Éjszakai bagoly létforma: génjeinkbe van kódolva?

Ha későn fekszel, és reggel gondjaid akadnak a felkeléssel, talán nem a te hibád. Lehet, hogy a DNS-edbe van kódolva. Egy új vizsgálat eredményeképpen kapcsolatot találtak a késleltetett alvásfázis szindróma és egy gén, az úgynevezett CRY1 között. A génben található mutáció (változás) megváltoztathatja a cirkadián ritmust, amely elárulja testünknek mikor aludjon, és mikor keljen fel. Ezekben az emberekben a ritmus a normális éjjel/nappal ciklushoz képest el van tolódva, ezzel problémákat eredményezve az alvás-ébrenlét ciklusban.

A kutatási alanyok török családtagok voltak, akik a gént mutáns, illetve nem mutáns formában hordozták. A mutáns változattal rendelkezők jóval később lettek álmosak.

A cirkadián ritmust egy fehérjeciklus szabályozza. Ha a sejt egy bizonyos fehérjét termel, amit most nevezzünk aktivátornak, ez a sejt aktivitását növeli. Ezek a fehérjék azonban cserébe gátló résztvevőket is termelnek, amelyek addig csökkentik az aktivátorok hatékonyságát, míg teljesen le nem állnak. Ekkor az ott lévő gátló fehérjék lebomlanak. Amikor ez a folyamat teljesen véget ér, az aktivátorok még egy rohammal indulnak neki, és a cirkadián ritmus újraindul.

A CRY1 gén tartalmazza azt az információt, amely kiadja az utasítást az egyik gátló fehérje termelésére. Ha ez a gén mutáns, akkor az általa termelt gátló fehérje is hosszabb ideig aktív.

A mutációt hordozó emberek életében a napok normálisan hosszabbak lennének, mint amilyenek valójában, így ezek az emberek valószínűleg egész életükben küzdeni fognak ezzel a problémával.

A késleltetett alvásfázis szindróma az átlagos emberi populáció körülbelül 10%-át érinti, de egy európai adatbázis szerint (a finneket kivéve) 75 emberből mindössze egynél található meg a CRY1 mutáns változata. Látható, hogy a CRY1 fontos szereppel bír, de ezzel a történet még nem ér véget.

A tudósok szerint a betegség valamennyire karbantartható, ezért sokan igyekeznek magukra erőltetni a normális alvási ciklusokat. Egy külső ciklus és a normális alvási higiénia segíthet megküzdeni a késleltetett alvásfázis szindrómával. A lényeg, hogy keményebben kell rajta dolgozni!

Forrás: www.iflscience.com

Rosacea és UV sugárzás: hogyan védjük a bőrünket?

A rosacea egy gyakori, krónikus bőrbetegség, amely elsősorban az arc középső részét érinti. Jellegzetes tünetei közé tartozik az arcpír, az értágulatok megjelenése, valamint egyes esetekben gyulladt csomók és pattanásszerű elváltozások kialakulása.

Futólépésben – Plitvicei kalandon a Futamási Futócsapat

Június első hétvégéjén ismét útra kelt a Futamási Futócsapat, ezúttal a horvátországi Plitvicei Maratonra. Nem először jártunk ezen a különleges helyszínen, hiszen néhány évvel ezelőtt már megtapasztalhattuk, milyen érzés a világ egyik legszebb természeti környezetében futni.

Medical Fitness szemlélet – Az egészségközpontú mozgás jelentősége

A modern egészségmegőrzés egyik egyre népszerűbb irányzata a Medical Fitness szemlélet, amely a mozgást nem csupán a teljesítmény vagy az esztétikus külső elérésének eszközeként kezeli, hanem az egészség megőrzésének és helyreállításának egyik legfontosabb tényezőjeként.

Perimenopauza – amit érdemes tudni erről

A hormonális változások minden nő életében jelen vannak, egy ilyen a perimenopauza időszaka is, amit egyre többen érzékelnek a változókor előtt.

Tudományosan bizonyított hangulatjavítók: 10 dolog, ami működik

Vannak napok, amikor minden könnyebbnek tűnik, és vannak olyanok is, amikor már reggel úgy érezzük, mintha ólomsúly nehezedne ránk. A jó hír az, hogy a hangulatunk nem csupán a körülményeken múlik