Éjszakai bagoly létforma: génjeinkbe van kódolva?
- Dátum: 2017.05.07., 19:45
- alvás, cirkadián ritmus, éjszakai bagoly, gén, kutatás, létforma, tudomány
Ha későn fekszel, és reggel gondjaid akadnak a felkeléssel, talán nem a te hibád. Lehet, hogy a DNS-edbe van kódolva. Egy új vizsgálat eredményeképpen kapcsolatot találtak a késleltetett alvásfázis szindróma és egy gén, az úgynevezett CRY1 között. A génben található mutáció (változás) megváltoztathatja a cirkadián ritmust, amely elárulja testünknek mikor aludjon, és mikor keljen fel. Ezekben az emberekben a ritmus a normális éjjel/nappal ciklushoz képest el van tolódva, ezzel problémákat eredményezve az alvás-ébrenlét ciklusban.
A kutatási alanyok török családtagok voltak, akik a gént mutáns, illetve nem mutáns formában hordozták. A mutáns változattal rendelkezők jóval később lettek álmosak.
A cirkadián ritmust egy fehérjeciklus szabályozza. Ha a sejt egy bizonyos fehérjét termel, amit most nevezzünk aktivátornak, ez a sejt aktivitását növeli. Ezek a fehérjék azonban cserébe gátló résztvevőket is termelnek, amelyek addig csökkentik az aktivátorok hatékonyságát, míg teljesen le nem állnak. Ekkor az ott lévő gátló fehérjék lebomlanak. Amikor ez a folyamat teljesen véget ér, az aktivátorok még egy rohammal indulnak neki, és a cirkadián ritmus újraindul.
A CRY1 gén tartalmazza azt az információt, amely kiadja az utasítást az egyik gátló fehérje termelésére. Ha ez a gén mutáns, akkor az általa termelt gátló fehérje is hosszabb ideig aktív.
A mutációt hordozó emberek életében a napok normálisan hosszabbak lennének, mint amilyenek valójában, így ezek az emberek valószínűleg egész életükben küzdeni fognak ezzel a problémával.
A késleltetett alvásfázis szindróma az átlagos emberi populáció körülbelül 10%-át érinti, de egy európai adatbázis szerint (a finneket kivéve) 75 emberből mindössze egynél található meg a CRY1 mutáns változata. Látható, hogy a CRY1 fontos szereppel bír, de ezzel a történet még nem ér véget.
A tudósok szerint a betegség valamennyire karbantartható, ezért sokan igyekeznek magukra erőltetni a normális alvási ciklusokat. Egy külső ciklus és a normális alvási higiénia segíthet megküzdeni a késleltetett alvásfázis szindrómával. A lényeg, hogy keményebben kell rajta dolgozni!
Forrás: www.iflscience.com
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
Novemberi kertészkedés – ezek a zöldségek télen is jól érzik magukat
A hidegebb hónapok beköszöntével sem kell felhagyni a kertészkedéssel. Több zöldségféle a hűvös időben is szépen fejlődik, és jókor elvetve már kora tavasszal friss termést ad.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?
Amikor az orrunk kiszárad: a dugulás mögött nem mindig a váladék áll
A hidegebb hónapok beköszöntével egyre többen tapasztalják, hogy nehezebben kapnak levegőt az orrukon keresztül. Ilyenkor sokan automatikusan náthára vagy allergiára gyanakodnak, pedig előfordulhat, hogy egészen más áll a háttérben: az orrnyálkahártya kiszáradása. A kellemetlen érzés akár jelentős orrdugulást is okozhat, még akkor is, ha alig van váladék az orrban.
Miért fontos a kismedencei terület egészsége?
A medencefenék izomzata láthatatlanul dolgozik a háttérben, mégis alapvetően meghatározza a mindennapi magabiztosságot és a szexuális élet minőségét. Ideje félretenni a tabukat, megérteni ennek a zónának a valódi működését, és elsajátítani azokat a mindennapi szokásokat, amelyekkel hosszú távon is megőrizhető az intim egészség.