Menü

Vírus okozza a lisztérzékenységet?

A legújabb kutatások szerint a vírusoknak egy bizonyos fajtája képes rávenni az emberi immunrendszert, hogy rendellenesen reagáljon a gluténre, amely cöliákiához (gluténérzékenységhez) vezet. Az eredményeket a Science-ben publikálták.

Ez az első alkalom, hogy egy vírusról ki tudták mutatni, képes elérni, hogy az immunrendszerünk másképp lássa az étrendünket. Az immunrendszer ilyenkor a gluténre kártékony behatolóként tekint, amelyet meg kell támadnia, le kell győznie.

A kísérletek során egereket fertőztek reovírussal – egy emberre ártalmatlan típusú vírussal. Esetükben a vírus az immunrendszer túlérzékeny válaszát hozta létre, így amikor az állatok glutént tartalmazó táplálékot kaptak, a cöliákiára jellemző gyulladás lépett fel a szervezetükben. A reovírussal nem fertőzött egereknél a gluténre adott immunválasz sokkal alacsonyabb volt.

A kutatók ezeket az eredményeket emberekben is ki tudták mutatni, a cöliákiával küzdők vérében ugyanis több reovírus elleni ellenanyag volt kimutatható, mint egészséges egyének esetében. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért alakul ki cöliákia egy idő után bizonyos embereknél: elképzelhető, hogy korábban észrevétlenül estek át egy reovírus fertőzésen.

Az emberi populáció körülbelül 40%-a rendelkezik olyan génekkel, amelyek lisztérzékenységre hajlamosíthatnak, de közülük 95% fogyasztja a glutént, és mindössze 1%-uknál alakul ki a betegség.

Miért jelenik meg a betegség egyeseknél, míg másoknál nem?

Egy vírusos fertőzés olyan mechanizmust indíthat be, amely az immunrendszer befolyásolásán keresztül ételintolerancia kialakulásához vezethet.

Vírusok a bélben

Normál körülmények között az emberi szervezet képes a glutén tolerálására. A cöliákia mint betegség akkor jelentkezik, ha az immunrendszer a búzában és egyéb gabonákban előforduló glutént károsnak ismeri fel. Ez okozza az immunrendszer támadásának elindítását. A jellemző tünetek között sorolhatjuk fel a hasmenést, a hasi fájdalmat, a haspuffadást és a vérszegénységet.

A beleinkben több vírus is jelen van, de ezekről még nagyon keveset tudunk, pontosan mit is csinálnak ott, ezért valószínűsíthető az is, hogy a reovírus autoimmun választ indít be a gyomor- és bélrendszerben.

Forrás: www.today.com

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?