Vírus okozza a lisztérzékenységet?
- Dátum: 2017.05.14., 20:42
- betegség, cöliákia, egészség, immunrendszer, immunválasz, kutatás, lisztérzékenység, tudomány, vírus
A legújabb kutatások szerint a vírusoknak egy bizonyos fajtája képes rávenni az emberi immunrendszert, hogy rendellenesen reagáljon a gluténre, amely cöliákiához (gluténérzékenységhez) vezet. Az eredményeket a Science-ben publikálták.
Ez az első alkalom, hogy egy vírusról ki tudták mutatni, képes elérni, hogy az immunrendszerünk másképp lássa az étrendünket. Az immunrendszer ilyenkor a gluténre kártékony behatolóként tekint, amelyet meg kell támadnia, le kell győznie.

A kísérletek során egereket fertőztek reovírussal – egy emberre ártalmatlan típusú vírussal. Esetükben a vírus az immunrendszer túlérzékeny válaszát hozta létre, így amikor az állatok glutént tartalmazó táplálékot kaptak, a cöliákiára jellemző gyulladás lépett fel a szervezetükben. A reovírussal nem fertőzött egereknél a gluténre adott immunválasz sokkal alacsonyabb volt.
A kutatók ezeket az eredményeket emberekben is ki tudták mutatni, a cöliákiával küzdők vérében ugyanis több reovírus elleni ellenanyag volt kimutatható, mint egészséges egyének esetében. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért alakul ki cöliákia egy idő után bizonyos embereknél: elképzelhető, hogy korábban észrevétlenül estek át egy reovírus fertőzésen.
Az emberi populáció körülbelül 40%-a rendelkezik olyan génekkel, amelyek lisztérzékenységre hajlamosíthatnak, de közülük 95% fogyasztja a glutént, és mindössze 1%-uknál alakul ki a betegség.
Miért jelenik meg a betegség egyeseknél, míg másoknál nem?
Egy vírusos fertőzés olyan mechanizmust indíthat be, amely az immunrendszer befolyásolásán keresztül ételintolerancia kialakulásához vezethet.
Vírusok a bélben
Normál körülmények között az emberi szervezet képes a glutén tolerálására. A cöliákia mint betegség akkor jelentkezik, ha az immunrendszer a búzában és egyéb gabonákban előforduló glutént károsnak ismeri fel. Ez okozza az immunrendszer támadásának elindítását. A jellemző tünetek között sorolhatjuk fel a hasmenést, a hasi fájdalmat, a haspuffadást és a vérszegénységet.
A beleinkben több vírus is jelen van, de ezekről még nagyon keveset tudunk, pontosan mit is csinálnak ott, ezért valószínűsíthető az is, hogy a reovírus autoimmun választ indít be a gyomor- és bélrendszerben.
Forrás: www.today.com
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására
A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.