Menü

Újabb vérsejttípusokat fedeztek fel

Az emberi test valószínűleg a valaha legtüzetesebben tanulmányozott biológiai rendszer. Azt gondolhatnánk, hogy mára már mindent tudunk a tüdőnkről, a bőrünkről, a veséinkről. De időről időre derülnek ki olyan új tények, amelyek más megvilágításba helyezik a dolgokat. Most például négy új vérsejt-típust fedeztek fel, amelyeknek eddig a létezését sem sejtettük.

Korábban a vérben található sejteket azok alapján a specifikus fehérjék alapján azonosították, amelyeket a felszínükön kifejeznek, de ezzel a technikával kihagyhatják a nehezen azonosítható vagy ritka sejttípusokat. Ennek kiküszöbölésére a tudósok az egy sejten alapuló genomikát hívták segítségül. Ez lehetővé teszi, hogy a különféle sejtek génkifejeződésében lévő különbségek részleteibe is bepillanthassanak. Így egy sokkal pontosabb képet kapnak arról, valójában milyen sejttípusok léteznek.

Ezzel a módszerrel sikerült négy új fehérvérsejt típust azonosítaniuk. A fehérvérsejtek egyébként elengedhetetlen szerepet töltenek be az immunrendszer működésében, mégpedig a fertőzések elleni harcban van szerepük. Ebben a vizsgálatban két új típusú dendritikus és két új típusú monocita sejtet fedeztek fel.

A dendritikus sejtekről…

A dendritikus sejtek nélkülözhetetlen szereppel bírnak a veleszületett immunrendszer (ez magában foglalja a védelmi rendszerek, mint például a bőrt és a membránokat, amelyek hatásosan lépnek fel az infekciókkal szemben), valamint a szerzett immunitás (=védettség) összekötésében. A szerzett immunitás lényege, hogy specializált sejtek alakulnak ki, és távolítják el a kórokozókat, valamint egy memóriát hoznak létre, amelynek segítségével a szervezet a fertőzéssel való következő találkozás során felismeri azt. A dendritikus sejtek feladata, hogy a testet támadó idegen anyag egy darabját felismerjék, megkössék, majd ennek egy részét bemutassák a T-sejteknek, amelyek végül megölik a kórokozót.

Mik azok a monociták?

A monociták eltérő szereppel rendelkeznek. Ők a legnagyobb fehérvérsejtek, melyek egy érési folyamat során úgynevezett makrofágokká alakulnak. A makrofágok a fertőzés helyére vándorolnak, megeszik a kórokozót, így eltávolítva azt a szervezetből.

„Ebben a tanulmányban a kutatók egy olyan forradalmasított technológiát alkalmaztak, amelynek segítségével új sejttípusokat is találtak” – nyilatkozta egy, a kísérleti folyamat financiális támogatásában résztvevő személy. „A következő lépés az, hogy kitaláljuk, a különböző sejttípusok milyen funkcióval bírnak, ha egészségesek, illetve betegek vagyunk.”

Forrás: www.iflscience.com

Strand, utazás, kánikula – hogyan védekezz a nyári betegségek ellen?

A nyár a pihenés, a szabadtéri programok és az utazások időszaka, ugyanakkor ebben az évszakban bizonyos fertőzések kockázata is megnő. A meleg időjárás, a magasabb páratartalom, a strandolás, valamint a gyakori közösségi érintkezések kedvezhetnek a különböző baktériumok, vírusok és gombák terjedésének.

Szandálszezon repedezett sarkak nélkül – Így lesz újra puha és ápolt a lábfejünk

A szandálszezon beköszöntével sokan szembesülnek azzal, hogy a télen elhanyagolt sarkak kiszáradtak, megkeményedtek, sőt akár fájdalmasan ki is repedeztek. A repedezett sarok nem csupán esztétikai probléma: a mélyebb berepedések fájdalmat okozhatnak, és akár fertőzések kialakulásának is utat nyithatnak.

Mit tehetünk a gyorsabb sebgyógyulásért?

Talán nincs olyan ember a Földön, akinek ne lett volna már sebe itt-ott. Néha ezek elég lassan gyógyulnak, de vannak praktikák, amelyekkel kicsit segíthetünk

Hiperhidrózis, amikor az izzadás már nem áll meg

Az izzadás szervezetünk természetes és fontos folyamata, de van az az eset, amikor szervezetünk túlzásba esik, ez a hiperhidrózis.

Nyugodt pihenés a forró éjszakákon is

A nyári kánikula nemcsak nappal, hanem éjszaka is megterhelheti a szervezetet. A túl meleg hálószoba és a nyugtalan alvás miatt sokan érzik magukat fáradtabbnak a nyári hónapokban. Néhány egyszerű szokás azonban segíthet abban, hogy a forró éjszakák ellenére is pihentetőbb legyen az alvás.