Menü

Újabb vérsejttípusokat fedeztek fel

Az emberi test valószínűleg a valaha legtüzetesebben tanulmányozott biológiai rendszer. Azt gondolhatnánk, hogy mára már mindent tudunk a tüdőnkről, a bőrünkről, a veséinkről. De időről időre derülnek ki olyan új tények, amelyek más megvilágításba helyezik a dolgokat. Most például négy új vérsejt-típust fedeztek fel, amelyeknek eddig a létezését sem sejtettük.

Korábban a vérben található sejteket azok alapján a specifikus fehérjék alapján azonosították, amelyeket a felszínükön kifejeznek, de ezzel a technikával kihagyhatják a nehezen azonosítható vagy ritka sejttípusokat. Ennek kiküszöbölésére a tudósok az egy sejten alapuló genomikát hívták segítségül. Ez lehetővé teszi, hogy a különféle sejtek génkifejeződésében lévő különbségek részleteibe is bepillanthassanak. Így egy sokkal pontosabb képet kapnak arról, valójában milyen sejttípusok léteznek.

Ezzel a módszerrel sikerült négy új fehérvérsejt típust azonosítaniuk. A fehérvérsejtek egyébként elengedhetetlen szerepet töltenek be az immunrendszer működésében, mégpedig a fertőzések elleni harcban van szerepük. Ebben a vizsgálatban két új típusú dendritikus és két új típusú monocita sejtet fedeztek fel.

A dendritikus sejtekről…

A dendritikus sejtek nélkülözhetetlen szereppel bírnak a veleszületett immunrendszer (ez magában foglalja a védelmi rendszerek, mint például a bőrt és a membránokat, amelyek hatásosan lépnek fel az infekciókkal szemben), valamint a szerzett immunitás (=védettség) összekötésében. A szerzett immunitás lényege, hogy specializált sejtek alakulnak ki, és távolítják el a kórokozókat, valamint egy memóriát hoznak létre, amelynek segítségével a szervezet a fertőzéssel való következő találkozás során felismeri azt. A dendritikus sejtek feladata, hogy a testet támadó idegen anyag egy darabját felismerjék, megkössék, majd ennek egy részét bemutassák a T-sejteknek, amelyek végül megölik a kórokozót.

Mik azok a monociták?

A monociták eltérő szereppel rendelkeznek. Ők a legnagyobb fehérvérsejtek, melyek egy érési folyamat során úgynevezett makrofágokká alakulnak. A makrofágok a fertőzés helyére vándorolnak, megeszik a kórokozót, így eltávolítva azt a szervezetből.

„Ebben a tanulmányban a kutatók egy olyan forradalmasított technológiát alkalmaztak, amelynek segítségével új sejttípusokat is találtak” – nyilatkozta egy, a kísérleti folyamat financiális támogatásában résztvevő személy. „A következő lépés az, hogy kitaláljuk, a különböző sejttípusok milyen funkcióval bírnak, ha egészségesek, illetve betegek vagyunk.”

Forrás: www.iflscience.com

Mire figyeljünk vérvétel előtt?

Időnként pusztán betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szempontjából, máskor konkrét betegség miatt szükséges laborvizsgálat. A vérvétel bizonyos időközönként fontos, ám sokszor elbizonytalanodik az ember, mi mindent tehet és mit nem a laborvizsgálat előtt, ezért csokorba gyűjtjük, mi mindenre kell figyelni vérvételre készülve.

Mit kell tudni az ekcémáról?

Talán az egyik leggyakoribb bőrbetegség az ekcéma, azonban több fajtája is van, ami akár felnőtt korban is jelentkezhet. Mutatjuk, mit kell róla tudni.

Csodákra képes az arctorna

Milyen jó lenne, ha vegyszerek nélküli ránckezelés is létezne, nem igaz? Tulajdonképpen már létezik, ez pedig az arctorna.

A pajzsmirigy megnagyobbodásának okai

A pajzsmirigy méretének, tapintásának a megváltozása az egyik legbiztosabb jele a pajzsmirigy rendellenes működésének. Az, hogy pontosan mi okozza a pajzsmirigy megnagyobbodását és milyen kezelés szükséges, csak alapos orvosi vizsgálattal állapítható meg.

B-vitamin: ezért érdemes szednie, ha szorongásra, depresszióra hajlamos

Egy friss kutatás alapján a B6-és B12-vitaminok segíthetnek a szorongásos tünetek enyhítésében.