Menü

Újabb vérsejttípusokat fedeztek fel

Az emberi test valószínűleg a valaha legtüzetesebben tanulmányozott biológiai rendszer. Azt gondolhatnánk, hogy mára már mindent tudunk a tüdőnkről, a bőrünkről, a veséinkről. De időről időre derülnek ki olyan új tények, amelyek más megvilágításba helyezik a dolgokat. Most például négy új vérsejt-típust fedeztek fel, amelyeknek eddig a létezését sem sejtettük.

Korábban a vérben található sejteket azok alapján a specifikus fehérjék alapján azonosították, amelyeket a felszínükön kifejeznek, de ezzel a technikával kihagyhatják a nehezen azonosítható vagy ritka sejttípusokat. Ennek kiküszöbölésére a tudósok az egy sejten alapuló genomikát hívták segítségül. Ez lehetővé teszi, hogy a különféle sejtek génkifejeződésében lévő különbségek részleteibe is bepillanthassanak. Így egy sokkal pontosabb képet kapnak arról, valójában milyen sejttípusok léteznek.

Ezzel a módszerrel sikerült négy új fehérvérsejt típust azonosítaniuk. A fehérvérsejtek egyébként elengedhetetlen szerepet töltenek be az immunrendszer működésében, mégpedig a fertőzések elleni harcban van szerepük. Ebben a vizsgálatban két új típusú dendritikus és két új típusú monocita sejtet fedeztek fel.

A dendritikus sejtekről…

A dendritikus sejtek nélkülözhetetlen szereppel bírnak a veleszületett immunrendszer (ez magában foglalja a védelmi rendszerek, mint például a bőrt és a membránokat, amelyek hatásosan lépnek fel az infekciókkal szemben), valamint a szerzett immunitás (=védettség) összekötésében. A szerzett immunitás lényege, hogy specializált sejtek alakulnak ki, és távolítják el a kórokozókat, valamint egy memóriát hoznak létre, amelynek segítségével a szervezet a fertőzéssel való következő találkozás során felismeri azt. A dendritikus sejtek feladata, hogy a testet támadó idegen anyag egy darabját felismerjék, megkössék, majd ennek egy részét bemutassák a T-sejteknek, amelyek végül megölik a kórokozót.

Mik azok a monociták?

A monociták eltérő szereppel rendelkeznek. Ők a legnagyobb fehérvérsejtek, melyek egy érési folyamat során úgynevezett makrofágokká alakulnak. A makrofágok a fertőzés helyére vándorolnak, megeszik a kórokozót, így eltávolítva azt a szervezetből.

„Ebben a tanulmányban a kutatók egy olyan forradalmasított technológiát alkalmaztak, amelynek segítségével új sejttípusokat is találtak” – nyilatkozta egy, a kísérleti folyamat financiális támogatásában résztvevő személy. „A következő lépés az, hogy kitaláljuk, a különböző sejttípusok milyen funkcióval bírnak, ha egészségesek, illetve betegek vagyunk.”

Forrás: www.iflscience.com

Mit jelent az úszófül és mely tünetekkel jár?

A strandolás kellemetlen velejárója lehet a füldugulás, fülfájás, különösen gyermekek és fiatalok körében fordul elő gyakran. Mit jelent az úszófül, s vajon összefügg a strandolással? Mitől fáj a fülünk úszás után, s miért a gyerekek és fiatalok leginkább érintettek ebben?

Napégés után…

A nyár gyakori veszélye az erős UV-sugárzás, ami különösen veszélyes, hiszen percek alatt leéghetünk a napon. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a megelőzésre, ám ha már megtörtént a baj, akkor a napégett bőr ápolására.

Ellenőrizzük rendszeresen a vércukorszintünket!

Sokak életét keseríti meg a cukorbetegség, ami köztudottan az egyik leggyakoribb népegészségügyi probléma Magyarországon. A cukorbetegséget megelőzi az inzulinrezisztencia, mely sokszor tünetmentesen jelentkezik. Mit jelent a magas vércukorszint és az alacsony vércukorszint és miért ajánlott mérni. Erről szól mai cikkünk.

Feszültséglevezetés? - Mire jó a stressz?

Azt hihetjük, hogy szükségünk van a stresszre, de közben mégis egyfajta negatív tényezőként gondolunk rá. Holott ha épp megfelelő nyomás helyezkedik ránk, az erőforrásainkat is jobban tudjuk beosztani. Nem utolsó sorban, a stresszes légkörben elért sikereink azok, amelyekre szívesen visszagondolunk: ezek a legnagyobb győzelmeink.

Amit a hosszú COVID jelenségről tudni érdemes

A COVID-19 világjárvány óta több millió ember fertőződött meg a hivatalos nevén SARS-CoV-2 vírussal. Míg sokan felépülnek a fertőzésből néhány héten belül, egyeseknél hosszabb távú tünetek jelentkeznek, amelyeket összefoglaló néven long COVID-nak nevezünk. Ebben a cikkben ezen jelenségről, annak tüneteiről, hatásairól és kezelési lehetőségeiről tudhatunk meg többet.