Újabb vérsejttípusokat fedeztek fel
- Dátum: 2017.05.21., 22:55
- egészség, felfedezés, fertőzés, immunrendszer, infekció, kórokozó, kutatás, sejt, típus, tudomány, vér, vérsejt
Az emberi test valószínűleg a valaha legtüzetesebben tanulmányozott biológiai rendszer. Azt gondolhatnánk, hogy mára már mindent tudunk a tüdőnkről, a bőrünkről, a veséinkről. De időről időre derülnek ki olyan új tények, amelyek más megvilágításba helyezik a dolgokat. Most például négy új vérsejt-típust fedeztek fel, amelyeknek eddig a létezését sem sejtettük.
Korábban a vérben található sejteket azok alapján a specifikus fehérjék alapján azonosították, amelyeket a felszínükön kifejeznek, de ezzel a technikával kihagyhatják a nehezen azonosítható vagy ritka sejttípusokat. Ennek kiküszöbölésére a tudósok az egy sejten alapuló genomikát hívták segítségül. Ez lehetővé teszi, hogy a különféle sejtek génkifejeződésében lévő különbségek részleteibe is bepillanthassanak. Így egy sokkal pontosabb képet kapnak arról, valójában milyen sejttípusok léteznek.

Ezzel a módszerrel sikerült négy új fehérvérsejt típust azonosítaniuk. A fehérvérsejtek egyébként elengedhetetlen szerepet töltenek be az immunrendszer működésében, mégpedig a fertőzések elleni harcban van szerepük. Ebben a vizsgálatban két új típusú dendritikus és két új típusú monocita sejtet fedeztek fel.
A dendritikus sejtekről…
A dendritikus sejtek nélkülözhetetlen szereppel bírnak a veleszületett immunrendszer (ez magában foglalja a védelmi rendszerek, mint például a bőrt és a membránokat, amelyek hatásosan lépnek fel az infekciókkal szemben), valamint a szerzett immunitás (=védettség) összekötésében. A szerzett immunitás lényege, hogy specializált sejtek alakulnak ki, és távolítják el a kórokozókat, valamint egy memóriát hoznak létre, amelynek segítségével a szervezet a fertőzéssel való következő találkozás során felismeri azt. A dendritikus sejtek feladata, hogy a testet támadó idegen anyag egy darabját felismerjék, megkössék, majd ennek egy részét bemutassák a T-sejteknek, amelyek végül megölik a kórokozót.
Mik azok a monociták?
A monociták eltérő szereppel rendelkeznek. Ők a legnagyobb fehérvérsejtek, melyek egy érési folyamat során úgynevezett makrofágokká alakulnak. A makrofágok a fertőzés helyére vándorolnak, megeszik a kórokozót, így eltávolítva azt a szervezetből.
„Ebben a tanulmányban a kutatók egy olyan forradalmasított technológiát alkalmaztak, amelynek segítségével új sejttípusokat is találtak” – nyilatkozta egy, a kísérleti folyamat financiális támogatásában résztvevő személy. „A következő lépés az, hogy kitaláljuk, a különböző sejttípusok milyen funkcióval bírnak, ha egészségesek, illetve betegek vagyunk.”
Forrás: www.iflscience.com
Flossing terápia, a gumiszalag ereje
A modern orvostechnológia egyre több rehabilitációs eszközzel dolgozik a legjobb eredmények elérésének érdekében, ilyen a flossing terápia is.
Hogyan növeljük a mentális erőnket: gyakorlatok és tippek a mindennapokra
Hogyan lehet magas a mentális erőnk? A mentális erő, vagy más néven pszichológiai ellenálló képesség, egyre nagyobb figyelmet kap napjaink rohanó világában. Nem csupán a stressz kezelésében segít, hanem abban is, hogy céljainkat kitartóan követhessük, konfliktusainkat konstruktívan oldhassuk meg, és életminőségünket javítsuk. De mi is az, ami meghatározza mentális erőnket, és hogyan lehet azt fejleszteni?
Bromhidrózis - okok, következmények és kezelési lehetőségek
A bromhidrózis olyan állapot, amelyet a kellemetlen, gyakran erős testszag tartós jelenléte jellemez. Bár önmagában nem életveszélyes betegség, jelentős pszichés és társadalmi terhet róhat az érintettekre. A probléma leggyakrabban a hónalj, a láb, az ágyék és ritkábban az intim területek környékén jelentkezik. A bromhidrózis kialakulásában biológiai, életmódbeli és egészségügyi tényezők egyaránt szerepet játszanak.
Szomatikus jin-jang jóga
A jóga világában ma már sokféle irányzattal találkozhatunk, íme, egy újabb, nézzük mire jó.
Megelőzhető-e az Alzheimer‑kór?
Az Alzheimer‑kór a demencia leggyakoribb formája, amely elsősorban az idősebb korosztályt érinti, és az agy folyamatos romlásával járó neurodegeneratív betegségnek számít. A betegség tünetei — mint a memória‑ és kognitív funkciók romlása — súlyos életminőség‑csökkenést okozhatnak, és ma még sem áll rendelkezésre gyógymód.