Mi lenne, ha minden érzelmünket ünnepelnénk?
- Dátum: 2017.06.02., 18:36
- : érzelem, egészség, megismerés, megkülönböztetés, sokszínűség, szépség, szerelem, szeretet, ünnep
Napjainkban rengeteg ember ünnepli a szeretet és a szerelem érzését, például Valentin-napkor. Míg február 14-e egy világszerte elismert szimbóluma lett a szerelemnek a maga Teddy mackóival, a szív alakú csokoládéival és üdvözlőkártyáival, a naptárban szereplő sok más napot különböző nemzetek, vallások és más embercsoportok kötnek egy specifikus érzéshez, a szeretethez, a szerelemhez. Romániában hagyományosan például február 24-én ünneplik a szerelmet, és ezt „Dragobete”-nek hívják.
A szerelem nem az egyetlen emberi érzés, amit ünneplünk, hiszen a boldogságot és annak különféle megnyilvánulási formáit is globálisan megbecsülik. De vajon miért ünnepeljük csak a jó érzéseket? Miért nem ünneplünk minden érzést?
Az egész érzelmi skálánk tesz minket azzá, akik vagyunk, emberi lényekké, biztosítják a túlélésünket és asszisztálnak a fejlődésünkhöz és az alkalmazkodásunkhoz. Igen, néhányuk valóban nem boldog érzés, de ez nem teszi őket kevésbé jelentőssé vagy intenzívvé, mint azok, amelyek jó érzéssel töltenek el minket.
Ünnepeljük a félelmet, amiért engedi nekünk, hogy a veszély állapotában is megtaláljuk magunkat, ünnepeljük a szomorúságot, amiért segít nekünk abban, hogy megbirkózzunk a veszteséggel, vagy figyelmeztet arra, hogy valamit meg kell változtatnunk. Még a gyűlöletet is ünnepeljük! Hiszen az is saját magunkról tanít minket.
Természetesen a világot el tudnánk képzelni ezek nélkül a negatív érzések nélkül is. Mindig a rosszat szeretnénk kiiktatni a mindennapjainkból. De milyen áron? Az érzelmek sokszínűsége segít minket abban, hogy meg tudjuk különböztetni a saját valóságunkat a világtól. Kevesebb érzelem, kevesebb megkülönböztetés, kevesebb különbözőség. A kevesebb különbözőség viszont kevesebb szépséget, a természet kevesebb csodáját jelenti.
Ünnepelnünk kellene a képességünket, hogy az érzelmek ilyen széles tárházával rendelkezünk. Ünnepeljük tehát a szerelmet ma és minden nap, minden formájában, de talán érdemes időt szentelnünk annak, hogy emocionálisan ilyen összetett lények vagyunk.
Az észlelés és a megismerés nagyon fontos, de ennek az érzelmi birodalommal való kölcsönhatása az, ami minket, embereket egy ámulatba ejtően különböző és szép létformává tesz.
Forrás: psychologycorner.com
Út a szabadságba
A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.
Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben
Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.
Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!
A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.
Mi az az önszabotázs, és miért csináljuk egyáltalán?
Sokszor hallani, hogy saját magunk ellenségei vagy akadályai vagyunk, de pontosan mit is jelent ez?
Szertefoszló ígéretek a kapcsolatokban
A bizalom és a tisztelet nem jár alanyi jogon sem egy barátságban, sem egy párkapcsolatban. Idő kell hozzá, következetesség és az a tapasztalat, hogy a másik szavai mögött valódi cselekvés áll. A szóbeli vállalások tartópillérei a hétköznapi kötődéseknek. Amikor ezek megrepednek, az lassú, csendes erózióval jár, amely idővel mindent átformál.