Mi lenne, ha minden érzelmünket ünnepelnénk?
- Dátum: 2017.06.02., 18:36
- : érzelem, egészség, megismerés, megkülönböztetés, sokszínűség, szépség, szerelem, szeretet, ünnep
Napjainkban rengeteg ember ünnepli a szeretet és a szerelem érzését, például Valentin-napkor. Míg február 14-e egy világszerte elismert szimbóluma lett a szerelemnek a maga Teddy mackóival, a szív alakú csokoládéival és üdvözlőkártyáival, a naptárban szereplő sok más napot különböző nemzetek, vallások és más embercsoportok kötnek egy specifikus érzéshez, a szeretethez, a szerelemhez. Romániában hagyományosan például február 24-én ünneplik a szerelmet, és ezt „Dragobete”-nek hívják.
A szerelem nem az egyetlen emberi érzés, amit ünneplünk, hiszen a boldogságot és annak különféle megnyilvánulási formáit is globálisan megbecsülik. De vajon miért ünnepeljük csak a jó érzéseket? Miért nem ünneplünk minden érzést?
Az egész érzelmi skálánk tesz minket azzá, akik vagyunk, emberi lényekké, biztosítják a túlélésünket és asszisztálnak a fejlődésünkhöz és az alkalmazkodásunkhoz. Igen, néhányuk valóban nem boldog érzés, de ez nem teszi őket kevésbé jelentőssé vagy intenzívvé, mint azok, amelyek jó érzéssel töltenek el minket.
Ünnepeljük a félelmet, amiért engedi nekünk, hogy a veszély állapotában is megtaláljuk magunkat, ünnepeljük a szomorúságot, amiért segít nekünk abban, hogy megbirkózzunk a veszteséggel, vagy figyelmeztet arra, hogy valamit meg kell változtatnunk. Még a gyűlöletet is ünnepeljük! Hiszen az is saját magunkról tanít minket.
Természetesen a világot el tudnánk képzelni ezek nélkül a negatív érzések nélkül is. Mindig a rosszat szeretnénk kiiktatni a mindennapjainkból. De milyen áron? Az érzelmek sokszínűsége segít minket abban, hogy meg tudjuk különböztetni a saját valóságunkat a világtól. Kevesebb érzelem, kevesebb megkülönböztetés, kevesebb különbözőség. A kevesebb különbözőség viszont kevesebb szépséget, a természet kevesebb csodáját jelenti.
Ünnepelnünk kellene a képességünket, hogy az érzelmek ilyen széles tárházával rendelkezünk. Ünnepeljük tehát a szerelmet ma és minden nap, minden formájában, de talán érdemes időt szentelnünk annak, hogy emocionálisan ilyen összetett lények vagyunk.
Az észlelés és a megismerés nagyon fontos, de ennek az érzelmi birodalommal való kölcsönhatása az, ami minket, embereket egy ámulatba ejtően különböző és szép létformává tesz.
Forrás: psychologycorner.com
A belső béke nem luxus, hanem tudatos döntés
Sokáig azt hisszük, hogy akkor vagyunk jó emberek, ha mindig mindenki rendelkezésére állunk. Azonnal válaszolunk az üzenetekre, megpróbálunk minden konfliktust elsimítani, újabb és újabb esélyeket adunk azoknak, akik korábban már csalódást okoztak, és gyakran saját igényeinket tesszük az utolsó helyre.
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.
Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?
Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.