Menü

Ha már vannak elvárásaink, legyenek pozitívak!

Ha pozitív elvárásokkal fordulunk partnerünk felé, pozitív eredményt kapunk. Ha a legrosszabbat várjuk, az fog bekövetkezni. Ezt azi állítást kutatási eredmények támasztják alá. Tehát eszerint olyan eredményhez jutunk, mint amilyet előzetesen várunk. Ez az, amit önbeteljesítő jóslat néven vagy Pygmalion-effektusként ismerünk.

A Pygmalion-effektus erejét először Robert Rosenthal pszichológus ragadta meg. Tanulmányában, melyet általános iskolás gyerekek között végzett, ezzel az egyszerű és hatékony módszerrel növelte a gyerekek teljesítményét. A módszer működhet a munkahelyen, a hadseregben vagy bárhol. Természetesen az emberi kapcsolatok alakítása során is alkalmazhatjuk.

Rosenthal híres tanulmányában a tanárokat oktatta és kérte arra, hogy bizonyos tanulókról gondolják azt, hogy intellektuálisan virágoznak. A gyerekek ezt a „címkét” véletlenszerűen kapták, és a tanév végén ezek a diákok jobb iskolai teljesítményt tudtak felmutatni.

Miért?

Mert tanáraik hittek bennük!

Hogyan?

Későbbi tanulmányok során kimutatták, hogy a tanárok ilyenkor tudat alatt több pozitív figyelmet, visszajelzést és tanulási lehetőséget nyújtanak a kiszemelt diákoknak. Tehát képesek voltak pozitív elvárásaik nonverbális közvetítésére.

Tudjuk-e használni a Pygmalion-effektust, hogy párkapcsolatunkat alakítsuk, javítsuk?

Tudjuk. A kulcs azonban abban rejlik, hogy őszintén hinnünk kell, hogy partnerünk viselkedése pozitív irányt vesz.

Íme egy példa:

Egy férj egy ideje már munkanélküli. Folyamatosan jelentkezik különféle állásokra, de mindenhonnan visszautasítják. A benne hónapok alatt felgyülemlő frusztráció már mindkettejükben (feleségében is) kollektív csalódottsággá alakul. A feleség elhatározza, hogy új stratégiát állít fel, és a pozitív kimenetelre gondol. Minden alkalommal, amikor a férj jelentkezik egy állásra vagy interjúra megy, emlékezteti, hogy mennyire képzett és milyen tehetség, és azt mondja neki: „Sikerülni fog, meg fogod kapni ezt az állást”. A feleség pozitív elvárásai a férj viselkedésének megváltozását eredményezik: magabiztossá válik, és az erőfeszítése kifizetődik. Szinte egyből alkalmazzák.

Természetesen a Pygmalion-effektus a másik oldalról is működik. A negatív elvárások negatív viselkedésmintázatokhoz és kimenetelhez vezetnek.

Próbáljuk ki, és osszuk meg egymással tapasztalatainkat, pozitív elvárásainkat!

Forrás: https://www.psychologytoday.com

Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata

A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.

A humor gyógyító ereje

A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.

Diszfunkcionális család árnyékában

A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.

A belső béke nem luxus, hanem tudatos döntés

Sokáig azt hisszük, hogy akkor vagyunk jó emberek, ha mindig mindenki rendelkezésére állunk. Azonnal válaszolunk az üzenetekre, megpróbálunk minden konfliktust elsimítani, újabb és újabb esélyeket adunk azoknak, akik korábban már csalódást okoztak, és gyakran saját igényeinket tesszük az utolsó helyre.

Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?

A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.