Menü

Ha már vannak elvárásaink, legyenek pozitívak!

Ha pozitív elvárásokkal fordulunk partnerünk felé, pozitív eredményt kapunk. Ha a legrosszabbat várjuk, az fog bekövetkezni. Ezt azi állítást kutatási eredmények támasztják alá. Tehát eszerint olyan eredményhez jutunk, mint amilyet előzetesen várunk. Ez az, amit önbeteljesítő jóslat néven vagy Pygmalion-effektusként ismerünk.

A Pygmalion-effektus erejét először Robert Rosenthal pszichológus ragadta meg. Tanulmányában, melyet általános iskolás gyerekek között végzett, ezzel az egyszerű és hatékony módszerrel növelte a gyerekek teljesítményét. A módszer működhet a munkahelyen, a hadseregben vagy bárhol. Természetesen az emberi kapcsolatok alakítása során is alkalmazhatjuk.

Rosenthal híres tanulmányában a tanárokat oktatta és kérte arra, hogy bizonyos tanulókról gondolják azt, hogy intellektuálisan virágoznak. A gyerekek ezt a „címkét” véletlenszerűen kapták, és a tanév végén ezek a diákok jobb iskolai teljesítményt tudtak felmutatni.

Miért?

Mert tanáraik hittek bennük!

Hogyan?

Későbbi tanulmányok során kimutatták, hogy a tanárok ilyenkor tudat alatt több pozitív figyelmet, visszajelzést és tanulási lehetőséget nyújtanak a kiszemelt diákoknak. Tehát képesek voltak pozitív elvárásaik nonverbális közvetítésére.

Tudjuk-e használni a Pygmalion-effektust, hogy párkapcsolatunkat alakítsuk, javítsuk?

Tudjuk. A kulcs azonban abban rejlik, hogy őszintén hinnünk kell, hogy partnerünk viselkedése pozitív irányt vesz.

Íme egy példa:

Egy férj egy ideje már munkanélküli. Folyamatosan jelentkezik különféle állásokra, de mindenhonnan visszautasítják. A benne hónapok alatt felgyülemlő frusztráció már mindkettejükben (feleségében is) kollektív csalódottsággá alakul. A feleség elhatározza, hogy új stratégiát állít fel, és a pozitív kimenetelre gondol. Minden alkalommal, amikor a férj jelentkezik egy állásra vagy interjúra megy, emlékezteti, hogy mennyire képzett és milyen tehetség, és azt mondja neki: „Sikerülni fog, meg fogod kapni ezt az állást”. A feleség pozitív elvárásai a férj viselkedésének megváltozását eredményezik: magabiztossá válik, és az erőfeszítése kifizetődik. Szinte egyből alkalmazzák.

Természetesen a Pygmalion-effektus a másik oldalról is működik. A negatív elvárások negatív viselkedésmintázatokhoz és kimenetelhez vezetnek.

Próbáljuk ki, és osszuk meg egymással tapasztalatainkat, pozitív elvárásainkat!

Forrás: https://www.psychologytoday.com

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.