Menü

Biztonságos-e a gyermekvállalás, ha melldaganattal küzdünk?

A statisztikai adatok alapján egyre nagyobb méreteket öltenek a daganatos betegségek. Több mint valószínű, hogy nem él már olyan ember a Földön, aki ne ismerne, vagy ne lenne a családjában, barátai között, ismeretségi körében olyan ember, aki valaha már szembe nézett ezzel a kórral. Nehéz kérdés, hogy ha voltunk olyan kitartóak és szerencsések, hogy átvészeltük a kritikus időszakot, hogyan folytassuk az életünket. Bizonyosan nem leszünk már ugyanolyan emberek, mint azelőtt. A daganat különböző típusainak leküzdése különféle módokon változtathatja meg későbbi életünk folyását.

Az egyik ilyen példa a nők esetében jelentkező melldaganat. Mindenkinek hatalmas testi, illetve lelki teherrel jár a betegséggel való küzdelem, főleg mert a nőiség, a nőiesség egyik jelképéről beszélünk (természetesen ettől függetlenül is ugyanekkora nehézséget okoz). De mi a helyzet a fiatal, gyermekvállalás előtt álló nőkkel? Vajon véget vethetnek a családtervezési folyamatnak? Fel kell-e adniuk a saját gyermek vállalásának lehetőségét?

Az orvosok rendszerint igyekeznek eltántorítani a mellrákkal küzdő vagy a már „gyógyultnak” nyilvánított nőket a gyermekvállalástól, mondván, komplikációk léphetnek fel, illetve a terhességgel megnövelhetik a daganat kiújulási kockázatát.

Az ASCO (Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság) 2017. éves kongresszusán a Brüsszelben dolgozó Matteo Lambertini számolt be kutatási eredményeiről. Az elvégzett utánkövetéses vizsgálattal nagyon jó eredményeket tudtak prezentálni. Több mint 1200 nő életét követték végig a mellrák diagnózisát követő 12 éven keresztül, és a betegségmentes túlélést használták mérőszámként. Ezzel azt vizsgálták, hogy a terápia után milyen arányban maradtak a nők egészségesek, és milyen arányban újult ki náluk a daganatos elváltozás. Adatelemzésük során nem tudtak különbséget kimutatni a két vizsgált csoport, a teherbe esett és a teherbe nem esett nőbetegek között. Ez pedig valóban azt jelenti, hogy a terhesség nem növeli meg annak a rizikóját, hogy a mellrák kiújul.

A területen dolgozó szakemberek ezt csodálatos eredménynek tartják, és kollégáikat arra ösztökélik, hogy a korai stádiumban diagnosztizált melldaganatos nőket ne beszéljék le a terápia utáni terhességről. Azt bizonyosan még nem tudják, hogy a terápia vége után mennyivel a legbiztonságosabb elkezdeni a gyermeknemzést, ehhez kiegészítő vizsgálatok szükségesek még, de a vonal, amin a tudomány elindult, mindenképpen biztató.

Felhasznált irodalom: Medscape

Több mint 20 kg fogyás egészségesen – hogyan érdemes hosszú távon belevágni?

A több mint 20 kilogrammos fogyás komoly életmódváltást jelent, ezért érdemes nem gyors fogyókúraként, hanem hosszabb távú folyamatként tekinteni rá. Minél nagyobb a tervezett testsúlycsökkenés, annál fontosabb, hogy a módszer fenntartható, fokozatos és a szervezet számára biztonságos legyen. A túl gyors fogyás fokozott éhséggel, fáradtsággal, izomvesztéssel és későbbi visszahízással is járhat

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.