Menü

Biztonságos-e a gyermekvállalás, ha melldaganattal küzdünk?

A statisztikai adatok alapján egyre nagyobb méreteket öltenek a daganatos betegségek. Több mint valószínű, hogy nem él már olyan ember a Földön, aki ne ismerne, vagy ne lenne a családjában, barátai között, ismeretségi körében olyan ember, aki valaha már szembe nézett ezzel a kórral. Nehéz kérdés, hogy ha voltunk olyan kitartóak és szerencsések, hogy átvészeltük a kritikus időszakot, hogyan folytassuk az életünket. Bizonyosan nem leszünk már ugyanolyan emberek, mint azelőtt. A daganat különböző típusainak leküzdése különféle módokon változtathatja meg későbbi életünk folyását.

Az egyik ilyen példa a nők esetében jelentkező melldaganat. Mindenkinek hatalmas testi, illetve lelki teherrel jár a betegséggel való küzdelem, főleg mert a nőiség, a nőiesség egyik jelképéről beszélünk (természetesen ettől függetlenül is ugyanekkora nehézséget okoz). De mi a helyzet a fiatal, gyermekvállalás előtt álló nőkkel? Vajon véget vethetnek a családtervezési folyamatnak? Fel kell-e adniuk a saját gyermek vállalásának lehetőségét?

Az orvosok rendszerint igyekeznek eltántorítani a mellrákkal küzdő vagy a már „gyógyultnak” nyilvánított nőket a gyermekvállalástól, mondván, komplikációk léphetnek fel, illetve a terhességgel megnövelhetik a daganat kiújulási kockázatát.

Az ASCO (Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság) 2017. éves kongresszusán a Brüsszelben dolgozó Matteo Lambertini számolt be kutatási eredményeiről. Az elvégzett utánkövetéses vizsgálattal nagyon jó eredményeket tudtak prezentálni. Több mint 1200 nő életét követték végig a mellrák diagnózisát követő 12 éven keresztül, és a betegségmentes túlélést használták mérőszámként. Ezzel azt vizsgálták, hogy a terápia után milyen arányban maradtak a nők egészségesek, és milyen arányban újult ki náluk a daganatos elváltozás. Adatelemzésük során nem tudtak különbséget kimutatni a két vizsgált csoport, a teherbe esett és a teherbe nem esett nőbetegek között. Ez pedig valóban azt jelenti, hogy a terhesség nem növeli meg annak a rizikóját, hogy a mellrák kiújul.

A területen dolgozó szakemberek ezt csodálatos eredménynek tartják, és kollégáikat arra ösztökélik, hogy a korai stádiumban diagnosztizált melldaganatos nőket ne beszéljék le a terápia utáni terhességről. Azt bizonyosan még nem tudják, hogy a terápia vége után mennyivel a legbiztonságosabb elkezdeni a gyermeknemzést, ehhez kiegészítő vizsgálatok szükségesek még, de a vonal, amin a tudomány elindult, mindenképpen biztató.

Felhasznált irodalom: Medscape

Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód

A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.