Menü

A különböző helyzetekre adott reakcióink megválaszthatóak

Rohanó életünkben gyakran kapjuk magunkat azon, hogy mennyire nem úgy viselkedünk a mindennapokban, mint ahogy azt este, az ágyban pihenve elképzeltük. Mintha nem is azok az emberek lennénk a reggeli hajrában, mint 12 órával azelőtt. Talán megfordul a fejünkben, hogy két személyiségünk van. Pedig nincs.

Tömegközlekedés

Fáradt reggeleken számos olyan környezeti és társadalmi hatás ér minket, ami hirtelen reakciókat válthat ki belőlünk. Ilyen például a tömegközlekedés. Felszállunk a buszra, metróra, villamosra, körülöttünk rengeteg ember utazik ugyanazzal a fáradtsági szinttel felruházva. Rálépnek a lábunkra, fellöknek a táskájukkal, hozzánk dörgölőznek, meglöknek, és kiesik a kezünkből az okostelefon. Esetleg elnézést sem kérnek tőlünk ezekért. Az első dolog, ami a legtöbb ember fejében megfordul, az, hogy „Mekkora bunkó!”. Közben jön egy következő helyzet, amikor esetleg mi okozunk kellemetlenséget másoknak, és észre sem vesszük. Ők is ugyanezt gondolhatják rólunk. Vannak emberek, akik gátlástalan módon visszaszólnak a kellemetlenséget okozó félnek, és ha ő is beleáll a drámába, egy szerencsétlen kis reggeli vita kerekedhet belőle, ami napunk hangulatát alapjában véve meghatározhatja.

Jó hír viszont, hogy a helyzetre adott reakciónkat megválaszthatjuk! A megoldást a gondolatainkban, a saját gondolkodásmódunkban kell keresnünk. Az egyéni gondolatainkat ugyanis megválaszthatjuk. Mi lenne, ha inkább ilyeneket gondolnánk?

Biztosan fáradt, azért nem vette észre, hogy meglökött, és ezzel kellemetlenséget okozott nekem.

De jó, hogy én észre szoktam venni, ha másnak bosszúságot okozok.

Inkább rámosolygok egyet, hátha ezzel feldobom a napját.

Elkésni valahonnan

Idegessé válunk, ha késésben vagyunk. Bárkivel előfordulhat, hogy egy váratlan útlezárás tesz neki keresztbe, vagy lerobban a villamos, amin utazik. Ez is egy olyan szituáció, ami a terveinket keresztbe húzza. Nehéz higgadtnak maradni, de ezek rendszerint olyan esetek, amikor a körülményeken nem, a hozzáállásunkon viszont változtathatunk. Bonyolultnak tűnik a feladat, viszont begyakorolható, és utána már nem engedjük, hogy a környezetünk nagymértékben befolyásolja, hogyan érezzük magunkat.

Szülői viselkedés

Hányszor idegesít fel gyermekünk egy nap? Ne számoljuk össze, inkább csak gondoljunk bele abba, hányszor reagálhattunk volna másképp? Kedvesebben, nyugodtabban ahelyett, ahogy tettük?

Sokszor leteremthetjük a piciket olyanok miatt, amiről nem is tehetnek, hiszen éppen még csak ismerkednek a világgal, és ahogy reagálunk a szituációra, az csak a saját, aktuális lelkiállapotunkat tükrözi, és sajnos pont azokon töltjük ki, akiket a legjobban szeretünk.

Nyilvánvaló, hogy mindig lesznek olyan helyzetek, amikor nem tudjuk visszafogni magunkat, de ez egyáltalán nem probléma. Senki sem maradhat nyugodt és kiegyensúlyozott élete minden pillanatában. Az apróságokon viszont van lehetőségünk változtatni.

Gondoljunk arra, hogy ugyanez a pillanat, amit most éppen átélhetünk gyermekeinkkel, sosem jön el többé, ezért inkább éljük meg velük együtt a felfedezés örömét!

Persze bizonyos helyzetekben nehéz nyugodtnak maradnunk, főképp, ha mi is éppen bal lábbal keltünk fel, de ha tudatosan figyelünk magunkra, egy idő után természetessé alakul az addig idegennek talált nyugodt reakció. Pozitív, jótékony hatását már rövidtávon is megfigyelhetjük életünkben.

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Mit kell tudni a jojobáról?

A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.

Melyek a verbális bántalmazás jelei?

Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?