Milyen védőoltás típusok léteznek?
- Dátum: 2017.07.01., 17:37
- antigén, beadás, biztonság, idegen anyag, immunizáció, immunrendszer, vakcina, védőoltás
Manapság számos tévhit él a védőoltásokkal kapcsolatban. Sokan félnek tőle, ellenzik, pedig tisztában sincsenek azzal, tulajdonképpen miről is beszélnek. Ebben a cikkben áttekintjük a vakcinák különböző típusait: hogyan épülnek fel, mit tartalmaznak.
Minden vakcina tartalmaz egy aktív komponenst (idegen anyagot, azaz antigént), ami kiváltja a szervezet védekező immunreakcióját. Ezen kívül további összetevők is lehetnek benne.
Tágabb értelemben a védőoltásokat élő, illetve inaktivált csoportokra osztják. A benne lévő antigén lehet legyengített vagy elölt, ez a betegséget okozó organizmust vagy annak egy darabját jelenti. A test az antigének specifikus alakjára válaszol.
Csoportosítás:
Élő, attenuált (legyengített) vakcinák
Rendszerint magát a betegséget okozó vírust vagy baktériumot tartalmazza. Ha valakinek beadják az oltást, a vírus vagy baktérium szaporodni kezd, és az egészséges emberi szervezetben kiváltja a védekező reakciót. Általában elég egy alkalommal beadni.
Akkor kell vigyázni a védőoltás beadásával, ha az adott személy immunrendszere legyengült állapotban van, pl. leukémiában szenved vagy HIV fertőzött. Ilyen esetekben ez a vakcinatípus betegséget okozhat.
Inaktivált vakcinák
Ebben az esetben a vírust vagy a baktériumot inaktiválják, mielőtt az a védőoltásba kerül. Ebben a védőoltásban nincs élő rész. A beadást követően sem kezd el szaporodni. Azért előnyös, mert legyengült immunrendszerű egyéneknek is beadható. Előfordulhat viszont, hogy a kialakuló védettség mértéke nem olyan magas, mint egészséges emberek esetében.
A védettséget rendszerint több alkalommal történő vakcinációval lehet elérni. Előfordulhat, hogy a védett állapot kialakulása után is szükség van időnként egy emlékeztető oltásra, ami növeli az immunrendszer által kialakított védettségi szintet.
Alegység vakcinák:
Toxoid vakcinák
Ez azt jelenti, hogy toxint termelő organizmus toxinját ölik el, és a vakcina az elölt toxint tartalmazza.
Poliszacharid vakcinák
A baktérium borító tok külső rétegéből vesznek el gyakorlatilag cukormolekulákat, ezt tartalmazza a védőoltás.
Konjugált vakcinák
Ebben az esetben a fentebb leírt poliszacharidot hozzákötik egy hordozófehérjéhez, és ez a kombináció található meg a vakcinában.
Rekombináns vakcinák
A betegséget okozó organizmus egyik génjének egy darabját – amiről tudják, hogy egy olyan fehérjét kódol, ami az emberi szervezetből immunválaszt vált ki – beleültetik egy másik sejt génjébe, például egy élesztősejtébe. Amikor az élesztősejt szaporodásba kezd, előállítja a kívánt fehérjét, és ezt tudják majd immunizációra használni.
Első olvasásra talán bonyolult tűnhet némelyik a fent leírt metodikák közül, de ezek már a gyakorlatba ültetett, megbízható stratégiák.
Forrás: innen
Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?
A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.