Milyen védőoltás típusok léteznek?
- Dátum: 2017.07.01., 17:37
- antigén, beadás, biztonság, idegen anyag, immunizáció, immunrendszer, vakcina, védőoltás
Manapság számos tévhit él a védőoltásokkal kapcsolatban. Sokan félnek tőle, ellenzik, pedig tisztában sincsenek azzal, tulajdonképpen miről is beszélnek. Ebben a cikkben áttekintjük a vakcinák különböző típusait: hogyan épülnek fel, mit tartalmaznak.
Minden vakcina tartalmaz egy aktív komponenst (idegen anyagot, azaz antigént), ami kiváltja a szervezet védekező immunreakcióját. Ezen kívül további összetevők is lehetnek benne.
Tágabb értelemben a védőoltásokat élő, illetve inaktivált csoportokra osztják. A benne lévő antigén lehet legyengített vagy elölt, ez a betegséget okozó organizmust vagy annak egy darabját jelenti. A test az antigének specifikus alakjára válaszol.
Csoportosítás:
Élő, attenuált (legyengített) vakcinák
Rendszerint magát a betegséget okozó vírust vagy baktériumot tartalmazza. Ha valakinek beadják az oltást, a vírus vagy baktérium szaporodni kezd, és az egészséges emberi szervezetben kiváltja a védekező reakciót. Általában elég egy alkalommal beadni.
Akkor kell vigyázni a védőoltás beadásával, ha az adott személy immunrendszere legyengült állapotban van, pl. leukémiában szenved vagy HIV fertőzött. Ilyen esetekben ez a vakcinatípus betegséget okozhat.
Inaktivált vakcinák
Ebben az esetben a vírust vagy a baktériumot inaktiválják, mielőtt az a védőoltásba kerül. Ebben a védőoltásban nincs élő rész. A beadást követően sem kezd el szaporodni. Azért előnyös, mert legyengült immunrendszerű egyéneknek is beadható. Előfordulhat viszont, hogy a kialakuló védettség mértéke nem olyan magas, mint egészséges emberek esetében.
A védettséget rendszerint több alkalommal történő vakcinációval lehet elérni. Előfordulhat, hogy a védett állapot kialakulása után is szükség van időnként egy emlékeztető oltásra, ami növeli az immunrendszer által kialakított védettségi szintet.
Alegység vakcinák:
Toxoid vakcinák
Ez azt jelenti, hogy toxint termelő organizmus toxinját ölik el, és a vakcina az elölt toxint tartalmazza.
Poliszacharid vakcinák
A baktérium borító tok külső rétegéből vesznek el gyakorlatilag cukormolekulákat, ezt tartalmazza a védőoltás.
Konjugált vakcinák
Ebben az esetben a fentebb leírt poliszacharidot hozzákötik egy hordozófehérjéhez, és ez a kombináció található meg a vakcinában.
Rekombináns vakcinák
A betegséget okozó organizmus egyik génjének egy darabját – amiről tudják, hogy egy olyan fehérjét kódol, ami az emberi szervezetből immunválaszt vált ki – beleültetik egy másik sejt génjébe, például egy élesztősejtébe. Amikor az élesztősejt szaporodásba kezd, előállítja a kívánt fehérjét, és ezt tudják majd immunizációra használni.
Első olvasásra talán bonyolult tűnhet némelyik a fent leírt metodikák közül, de ezek már a gyakorlatba ültetett, megbízható stratégiák.
Forrás: innen
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.