A rostok, avagy tápcsatornánk házmesterei
- Dátum: 2017.07.17., 20:40
- bélflóra, cukorbetegség, köret, levélzöldség, rost, rostfogyasztás, vércukor, vércukorszint, zöldség
Az élelmiszereken feltüntetett tápértéktáblázatok egyik mellékesnek tűnő eleme az élelmi rost. Sokat tudunk már a cukorról, a zsírokról és fehérjékről, de vajon miért lényeges számunkra a rostfogyasztás?

Az élelmi rostoknak 2 az 1-ben, fogyni vágyóknak pedig 3 az 1-ben funkciója van:
1. A bélflóra karbantartása. Az emberi szervezet zavartalan működéséhez elengedhetetlen a megfelelő összetételű bélflóra jelenléte. A beleinkben lakozó mikroszkopikus élővilág tömege elérheti a 2 kg-ot is. E hatalmas mikroorganizmus-populáció összetétele dinamikusan változik: más-más tápanyagok más-más mikroorganizmusoknak kedveznek. Amelyik baktérium vagy gomba jobban hasznosít egy-egy forrást, az elhódítja az életteret más típusú versenytársaitól. Egy-egy típusú bélflóraelem azonban csak a megfelelő mennyiségben hasznos (vagy semleges) számunkra, míg túlszaporodva problémák kialakulásához vezet.
Ekkor jönnek a hosszú és keserves diéták, melyek során igyekszünk élelmes albérlőinket kiéheztetni, vagy antibiotikum kúrával kirúgni. Ezek elsőre nem mindig sikeresek. A rendszeres rostfogyasztás azonban segít elejét venni az ilyen problémáknak és karbantartja a bélflórát. A számunkra emészthetetlen rostok finoman karcolják, 'smirglizik' a bélfalainkon élő baktérium- és gombasejtekből álló bevonatot. Ezzel lényegében újabb belakható felületet biztosítanak a bélflóra-elemeknek. Ez azért fontos, mert dinamikusabbá teszi a flóraösszetétel változását, vagyis megnehezíti egy-egy flóraelem túlszaporodását a többivel szemben.
Másrészt a rostok maguk is hatalmas betelepíthető felületet biztosítanak a baktériumok és gombák számára. Az ide települő mikroorganizmusok a bélfallakókkal szemben viszont a széklettel távoznak.
2. Mi magyarok csupán napjainkban kezdünk odafigyelni arra, hogy ne fogyasszunk szükségképpen tetemes mennyiségű szénhidrátot egy-egy étkezéshez (kenyér, burgonya, tészta, rizs, stb.). Sokan közül is legtöbbször fehér és félbarna kenyeret (szinte ugyanaz), fehérrizst és egyéb, nagy tisztaságú és gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyasztanak. Ezekből egyszerre sokat fogyasztva igencsak kilőjük a vércukorszintünket, a rendszeres kiugró vércukorszint pedig egyéb tényezőkkel együtt cukorbetegséghez (II-es típusú) vezethet.
A kívánt mennyiségű szénhidrátot rosttal lekísérve (zöldségkörettel) azonban valamelyest elejét vehetjük a vércukorszint kiugrásának. A rostok a bélfalra tapadva lassítják a táplálék felszívódását, így elnyújtva a vércukorszint-emelkedés egyébként hegyesen csúcsos görbéjét is, kímélve ezzel a glükózreceptorokat.

3. Fogyni vágyóknak pedig kifejezetten ajánlott a rostban gazdag ételek fogyasztása. A rost ballasztanyag, vagyis emészthetetlen természete ellenére is növeli az elfogyasztott táplálék mennyiségét, azaz tömegét. A 100% rosttartalmú papír fogyasztása helyett válasszák inkább a zöldségeket, kiváltképp a levélzöldségeket! Magas rosttartalmuk mellett ezek sok vizet is tartalmaznak, amely tömegével ugyancsak valamicskét hozzátesz a jóllakottság érzésének kialakulásához.
Indulás gyanánt mindenkinek: a hagyományos köretekből célszerű fél adagot kérni, a hiányzó felet pedig zöldségkörettel, salátával helyettesíteni. Valamint emlékezzünk a főzelékekre is!
Jó étvágyat!
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?