Menü

A rostok, avagy tápcsatornánk házmesterei

Az élelmiszereken feltüntetett tápértéktáblázatok egyik mellékesnek tűnő eleme az élelmi rost. Sokat tudunk már a cukorról, a zsírokról és fehérjékről, de vajon miért lényeges számunkra a rostfogyasztás?

Az élelmi rostoknak 2 az 1-ben, fogyni vágyóknak pedig 3 az 1-ben funkciója van:

1. A bélflóra karbantartása. Az emberi szervezet zavartalan működéséhez elengedhetetlen a megfelelő összetételű bélflóra jelenléte. A beleinkben lakozó mikroszkopikus élővilág tömege elérheti a 2 kg-ot is. E hatalmas mikroorganizmus-populáció összetétele dinamikusan változik: más-más tápanyagok más-más mikroorganizmusoknak kedveznek. Amelyik baktérium vagy gomba jobban hasznosít egy-egy forrást, az elhódítja az életteret más típusú versenytársaitól. Egy-egy típusú bélflóraelem azonban csak a megfelelő mennyiségben hasznos (vagy semleges) számunkra, míg túlszaporodva problémák kialakulásához vezet.

Ekkor jönnek a hosszú és keserves diéták, melyek során igyekszünk élelmes albérlőinket kiéheztetni, vagy antibiotikum kúrával kirúgni. Ezek elsőre nem mindig sikeresek. A rendszeres rostfogyasztás azonban segít elejét venni az ilyen problémáknak és karbantartja a bélflórát. A számunkra emészthetetlen rostok finoman karcolják, 'smirglizik' a bélfalainkon élő baktérium- és gombasejtekből álló bevonatot. Ezzel lényegében újabb belakható felületet biztosítanak a bélflóra-elemeknek. Ez azért fontos, mert dinamikusabbá teszi a flóraösszetétel változását, vagyis megnehezíti egy-egy flóraelem túlszaporodását a többivel szemben.

Másrészt a rostok maguk is hatalmas betelepíthető felületet biztosítanak a baktériumok és gombák számára. Az ide települő mikroorganizmusok a bélfallakókkal szemben viszont a széklettel távoznak.

2. Mi magyarok csupán napjainkban kezdünk odafigyelni arra, hogy ne fogyasszunk szükségképpen tetemes mennyiségű szénhidrátot egy-egy étkezéshez (kenyér, burgonya, tészta, rizs, stb.). Sokan közül is legtöbbször fehér és félbarna kenyeret (szinte ugyanaz), fehérrizst és egyéb, nagy tisztaságú és gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyasztanak. Ezekből egyszerre sokat fogyasztva igencsak kilőjük a vércukorszintünket, a rendszeres kiugró vércukorszint pedig egyéb tényezőkkel együtt cukorbetegséghez (II-es típusú) vezethet.

A kívánt mennyiségű szénhidrátot rosttal lekísérve (zöldségkörettel) azonban valamelyest elejét vehetjük a vércukorszint kiugrásának. A rostok a bélfalra tapadva lassítják a táplálék felszívódását, így elnyújtva a vércukorszint-emelkedés egyébként hegyesen csúcsos görbéjét is, kímélve ezzel a glükózreceptorokat.

3. Fogyni vágyóknak pedig kifejezetten ajánlott a rostban gazdag ételek fogyasztása. A rost ballasztanyag, vagyis emészthetetlen természete ellenére is növeli az elfogyasztott táplálék mennyiségét, azaz tömegét. A 100% rosttartalmú papír fogyasztása helyett válasszák inkább a zöldségeket, kiváltképp a levélzöldségeket! Magas rosttartalmuk mellett ezek sok vizet is tartalmaznak, amely tömegével ugyancsak valamicskét hozzátesz a jóllakottság érzésének kialakulásához.

Indulás gyanánt mindenkinek: a hagyományos köretekből célszerű fél adagot kérni, a hiányzó felet pedig zöldségkörettel, salátával helyettesíteni. Valamint emlékezzünk a főzelékekre is!

Jó étvágyat!

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.