Miért fájt a fejünk a "neonfénytől"?
A közintézmények még ma is igen népszerű fényforrása sokunknak okozott fejfájást életünk legváltozatosabb szakaszaiban. Azt hittük, az iskola miatt van. Vagy a hivatal miatt, vagy a orvosi rendelő miatt, vagy a munkahelyünk miatt.
A neoncső egy olyan világítóeszköz, amely három részből áll. 1) Legnagyobb részt gáz van benne, továbbá 2) az ehhez tartozó gyújtószerkezet, valamint 3) a fénycső belső falát bevonó ún. fénypor. A gáz mindenképpen valamilyen nemesgáz, a háztartási felhasználásra szánt fénycsövek általában argonnal (argon-higanygőz keverék) vannak töltve. (A neongáz vörösen világít, így ezt inkább olyan fényreklámoknál használják, mint amilyeneket több hipermarketnél is láthatunk.) A fénycső üzembe helyezésekor a gyújtó szerkezet (vagy fűtőszálak) gázkisülést okoznak a töltőgázban, amelyet ultraibolya (UV) fényjelenség kísér. Ez számunkra nem látható, a fénypor azonban a kisülésből származó fotonok rezgését (rezgésszámát, tehát a fény hullámhosszát) úgy változtatja meg, hogy azok eztán már láthatók. S lőn világosság. De hol a fejfájás?
A fent leírt gyújtás-kisülés-fényjelenség folyamat pillanatszerű. A fényjelenség is, bár nem így látjuk, mindig csupán egy-egy pillanatra jön létre. Pontosabban kb. 1,5-2 század, vagyis 1/50-1/60 másodpercre. A fénycső tehát egy másodpercen belül 50-60-szor ismétli meg a felvillanást, amit mindennapi tevékenységeink során folyamatos világosságnak érzékelünk. A szemünk viszont nem...
Az emberi szem az eltérő fényviszonyokhoz a pupilla átmérőjének hangolásával alkalmazkodik. Erre azért van szükség, hogy a retinára - amely többek között fényérzékeny sejtekből áll - mindig megközelítőleg azonos mennyiségű fény jusson. Egyrészt a fényérzékeny sejteket a túlzó mennyiségű fény roncsoló hatásától megkímélendő, másrészt az éles látást elősegítendő. Szemünk, e másodpercenkénti 50-60 felvillanást (50-60 Hertz (Hz)) még éppen érzékelve - a pupillareflex által - arra törekszik, hogy a fényes fázisokban szűkítse, a sötétebb fázisokban tágítsa a pupilla átmérőjét. A pupilla sugaras izomzatának ez a 60 Hz-es irányított "remegése" hosszú távon nagyon kimerítő. Ez hatással van a szem többi mozgató izmára is, szemünk fáradásával pedig fejfájás alakulhat ki.
Idővel a legtöbb helyen kicserélték a fénycsöveket magukba foglaló armatúrákat. Ezek az új, korszerűbb armatúrák tükröződő felületek tömkelegét tartalmazzák, amelyek a "neonfényt" hivatottak megtörni. Ez azért jó, mert ha szemünkbe nem csupán közvetlenül, hanem közvetve, kis késéssel is érkezik még fény, az növeli a szemet érő fényadagok érkezésének gyakoriságát. Ezt a frekvenciát a szem már lényegében folytonos fényként érzékeli, így ma már ne fájjon a fejünk a "neonlámpák" miatt!
Természetes védelem a kertben: növények, amelyek segíthetnek távol tartani a kullancsokat
A tavasz és a nyár beköszöntével egyre több időt töltünk a kertben, a teraszon vagy a családi ház körüli zöld területeken. A kellemes szabadtéri programokat azonban gyakran megkeseríthetik a kullancsok, amelyek nemcsak kellemetlen vérszívók, hanem különböző betegségek terjesztői is lehetnek.
Hogyan alakítsunk ki klímatűrő, méhbarát kertet Magyarországon?
Magyarország éghajlata az elmúlt években jelentősen változott, amihez nekünk is alkalmazkodni kell, amikor kertet tervezünk. Íme, néhány tipp, hogy a nyári meleg időszakban is szép kertünk legyen.
Az ózonréteg, a láthatatlan pajzs, amely védi az életet a Földön
Mindenki tudja, hogy nagyon kell vigyázni az ózonrétegre, mivel nagyon káros dolgoktól vég meg minket. Na, de mi az az ózonréteg és mi a feladata?
Szemünk színe: mit árul el a jellemünkről?
A szemeket gyakran a lélek tükrének nevezik. Nem véletlenül: amikor valakivel beszélgetünk, ösztönösen a tekintetére figyelünk, és sokszor már az első pillanatokban kialakul bennünk egy benyomás a személyiségéről. De vajon a szem színe valóban árulkodhat a jellemünkről?
Zöldségek a magasban – hogyan kertészkedhetünk panellakásban?
Sokan úgy gondolják, hogy a zöldségtermelés azok kiváltsága, akik saját udvarral vagy veteményessel rendelkeznek. Holott az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a lakáskertészkedés, amelynek köszönhetően ma már számos panel körül alakult ki valóságos zöld oázis.