Miért fájt a fejünk a "neonfénytől"?
A közintézmények még ma is igen népszerű fényforrása sokunknak okozott fejfájást életünk legváltozatosabb szakaszaiban. Azt hittük, az iskola miatt van. Vagy a hivatal miatt, vagy a orvosi rendelő miatt, vagy a munkahelyünk miatt.
A neoncső egy olyan világítóeszköz, amely három részből áll. 1) Legnagyobb részt gáz van benne, továbbá 2) az ehhez tartozó gyújtószerkezet, valamint 3) a fénycső belső falát bevonó ún. fénypor. A gáz mindenképpen valamilyen nemesgáz, a háztartási felhasználásra szánt fénycsövek általában argonnal (argon-higanygőz keverék) vannak töltve. (A neongáz vörösen világít, így ezt inkább olyan fényreklámoknál használják, mint amilyeneket több hipermarketnél is láthatunk.) A fénycső üzembe helyezésekor a gyújtó szerkezet (vagy fűtőszálak) gázkisülést okoznak a töltőgázban, amelyet ultraibolya (UV) fényjelenség kísér. Ez számunkra nem látható, a fénypor azonban a kisülésből származó fotonok rezgését (rezgésszámát, tehát a fény hullámhosszát) úgy változtatja meg, hogy azok eztán már láthatók. S lőn világosság. De hol a fejfájás?
A fent leírt gyújtás-kisülés-fényjelenség folyamat pillanatszerű. A fényjelenség is, bár nem így látjuk, mindig csupán egy-egy pillanatra jön létre. Pontosabban kb. 1,5-2 század, vagyis 1/50-1/60 másodpercre. A fénycső tehát egy másodpercen belül 50-60-szor ismétli meg a felvillanást, amit mindennapi tevékenységeink során folyamatos világosságnak érzékelünk. A szemünk viszont nem...
Az emberi szem az eltérő fényviszonyokhoz a pupilla átmérőjének hangolásával alkalmazkodik. Erre azért van szükség, hogy a retinára - amely többek között fényérzékeny sejtekből áll - mindig megközelítőleg azonos mennyiségű fény jusson. Egyrészt a fényérzékeny sejteket a túlzó mennyiségű fény roncsoló hatásától megkímélendő, másrészt az éles látást elősegítendő. Szemünk, e másodpercenkénti 50-60 felvillanást (50-60 Hertz (Hz)) még éppen érzékelve - a pupillareflex által - arra törekszik, hogy a fényes fázisokban szűkítse, a sötétebb fázisokban tágítsa a pupilla átmérőjét. A pupilla sugaras izomzatának ez a 60 Hz-es irányított "remegése" hosszú távon nagyon kimerítő. Ez hatással van a szem többi mozgató izmára is, szemünk fáradásával pedig fejfájás alakulhat ki.
Idővel a legtöbb helyen kicserélték a fénycsöveket magukba foglaló armatúrákat. Ezek az új, korszerűbb armatúrák tükröződő felületek tömkelegét tartalmazzák, amelyek a "neonfényt" hivatottak megtörni. Ez azért jó, mert ha szemünkbe nem csupán közvetlenül, hanem közvetve, kis késéssel is érkezik még fény, az növeli a szemet érő fényadagok érkezésének gyakoriságát. Ezt a frekvenciát a szem már lényegében folytonos fényként érzékeli, így ma már ne fájjon a fejünk a "neonlámpák" miatt!
Tilos sóval felszórni a járdát – helyettesítsük környezetbarát módon
A téli hónapokban a csúszós járdák komoly balesetveszélyt jelentenek, ezért a síkosságmentesítés elengedhetetlen. Sokan azonban még mindig automatikusan a sóhoz nyúlnak, holott ez nemcsak környezetkárosító, hanem jogszabályba is ütközik.
Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért
Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.
Miről árulkodik hajad állapota – tested így is jelezhet
Mindenki arra törekszik, hogy fejük éke, a haj szép legyen és egészséges. Állapota sok mindenre utalhat egészségünk állapotát tekintve.
Mi az asztigmatizmus? – Amit a szemhibáról tudni érdemes
Sajnos többféle szemet érintő betegséget ismerünk, ilyen az asztigmatizmus is, mely kellemetlen tüneteivel akár a mindennapokat is tönkre teheti.
Színes és fagytűrő balkonnövények — így tedd vidámmá a téli erkélyt
Télen kevesebb a szín — csupaszak a fák és a havas táj is csak ritkán pótolja a sok hónapon át tartó szürkeséget. Sok országban, ahol napfény is ritkán jut a tél folyamán, az emberek színes falakkal, vidám lakberendezéssel és burjánzó növényekkel igyekeznek ellentételezni a lehangoló külvilágot.