Miért fájt a fejünk a "neonfénytől"?
A közintézmények még ma is igen népszerű fényforrása sokunknak okozott fejfájást életünk legváltozatosabb szakaszaiban. Azt hittük, az iskola miatt van. Vagy a hivatal miatt, vagy a orvosi rendelő miatt, vagy a munkahelyünk miatt.
A neoncső egy olyan világítóeszköz, amely három részből áll. 1) Legnagyobb részt gáz van benne, továbbá 2) az ehhez tartozó gyújtószerkezet, valamint 3) a fénycső belső falát bevonó ún. fénypor. A gáz mindenképpen valamilyen nemesgáz, a háztartási felhasználásra szánt fénycsövek általában argonnal (argon-higanygőz keverék) vannak töltve. (A neongáz vörösen világít, így ezt inkább olyan fényreklámoknál használják, mint amilyeneket több hipermarketnél is láthatunk.) A fénycső üzembe helyezésekor a gyújtó szerkezet (vagy fűtőszálak) gázkisülést okoznak a töltőgázban, amelyet ultraibolya (UV) fényjelenség kísér. Ez számunkra nem látható, a fénypor azonban a kisülésből származó fotonok rezgését (rezgésszámát, tehát a fény hullámhosszát) úgy változtatja meg, hogy azok eztán már láthatók. S lőn világosság. De hol a fejfájás?
A fent leírt gyújtás-kisülés-fényjelenség folyamat pillanatszerű. A fényjelenség is, bár nem így látjuk, mindig csupán egy-egy pillanatra jön létre. Pontosabban kb. 1,5-2 század, vagyis 1/50-1/60 másodpercre. A fénycső tehát egy másodpercen belül 50-60-szor ismétli meg a felvillanást, amit mindennapi tevékenységeink során folyamatos világosságnak érzékelünk. A szemünk viszont nem...
Az emberi szem az eltérő fényviszonyokhoz a pupilla átmérőjének hangolásával alkalmazkodik. Erre azért van szükség, hogy a retinára - amely többek között fényérzékeny sejtekből áll - mindig megközelítőleg azonos mennyiségű fény jusson. Egyrészt a fényérzékeny sejteket a túlzó mennyiségű fény roncsoló hatásától megkímélendő, másrészt az éles látást elősegítendő. Szemünk, e másodpercenkénti 50-60 felvillanást (50-60 Hertz (Hz)) még éppen érzékelve - a pupillareflex által - arra törekszik, hogy a fényes fázisokban szűkítse, a sötétebb fázisokban tágítsa a pupilla átmérőjét. A pupilla sugaras izomzatának ez a 60 Hz-es irányított "remegése" hosszú távon nagyon kimerítő. Ez hatással van a szem többi mozgató izmára is, szemünk fáradásával pedig fejfájás alakulhat ki.
Idővel a legtöbb helyen kicserélték a fénycsöveket magukba foglaló armatúrákat. Ezek az új, korszerűbb armatúrák tükröződő felületek tömkelegét tartalmazzák, amelyek a "neonfényt" hivatottak megtörni. Ez azért jó, mert ha szemünkbe nem csupán közvetlenül, hanem közvetve, kis késéssel is érkezik még fény, az növeli a szemet érő fényadagok érkezésének gyakoriságát. Ezt a frekvenciát a szem már lényegében folytonos fényként érzékeli, így ma már ne fájjon a fejünk a "neonlámpák" miatt!
Só a háztartásban, nem csak a tányéron
A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.