Miért fájt a fejünk a "neonfénytől"?
A közintézmények még ma is igen népszerű fényforrása sokunknak okozott fejfájást életünk legváltozatosabb szakaszaiban. Azt hittük, az iskola miatt van. Vagy a hivatal miatt, vagy a orvosi rendelő miatt, vagy a munkahelyünk miatt.
A neoncső egy olyan világítóeszköz, amely három részből áll. 1) Legnagyobb részt gáz van benne, továbbá 2) az ehhez tartozó gyújtószerkezet, valamint 3) a fénycső belső falát bevonó ún. fénypor. A gáz mindenképpen valamilyen nemesgáz, a háztartási felhasználásra szánt fénycsövek általában argonnal (argon-higanygőz keverék) vannak töltve. (A neongáz vörösen világít, így ezt inkább olyan fényreklámoknál használják, mint amilyeneket több hipermarketnél is láthatunk.) A fénycső üzembe helyezésekor a gyújtó szerkezet (vagy fűtőszálak) gázkisülést okoznak a töltőgázban, amelyet ultraibolya (UV) fényjelenség kísér. Ez számunkra nem látható, a fénypor azonban a kisülésből származó fotonok rezgését (rezgésszámát, tehát a fény hullámhosszát) úgy változtatja meg, hogy azok eztán már láthatók. S lőn világosság. De hol a fejfájás?
A fent leírt gyújtás-kisülés-fényjelenség folyamat pillanatszerű. A fényjelenség is, bár nem így látjuk, mindig csupán egy-egy pillanatra jön létre. Pontosabban kb. 1,5-2 század, vagyis 1/50-1/60 másodpercre. A fénycső tehát egy másodpercen belül 50-60-szor ismétli meg a felvillanást, amit mindennapi tevékenységeink során folyamatos világosságnak érzékelünk. A szemünk viszont nem...
Az emberi szem az eltérő fényviszonyokhoz a pupilla átmérőjének hangolásával alkalmazkodik. Erre azért van szükség, hogy a retinára - amely többek között fényérzékeny sejtekből áll - mindig megközelítőleg azonos mennyiségű fény jusson. Egyrészt a fényérzékeny sejteket a túlzó mennyiségű fény roncsoló hatásától megkímélendő, másrészt az éles látást elősegítendő. Szemünk, e másodpercenkénti 50-60 felvillanást (50-60 Hertz (Hz)) még éppen érzékelve - a pupillareflex által - arra törekszik, hogy a fényes fázisokban szűkítse, a sötétebb fázisokban tágítsa a pupilla átmérőjét. A pupilla sugaras izomzatának ez a 60 Hz-es irányított "remegése" hosszú távon nagyon kimerítő. Ez hatással van a szem többi mozgató izmára is, szemünk fáradásával pedig fejfájás alakulhat ki.
Idővel a legtöbb helyen kicserélték a fénycsöveket magukba foglaló armatúrákat. Ezek az új, korszerűbb armatúrák tükröződő felületek tömkelegét tartalmazzák, amelyek a "neonfényt" hivatottak megtörni. Ez azért jó, mert ha szemünkbe nem csupán közvetlenül, hanem közvetve, kis késéssel is érkezik még fény, az növeli a szemet érő fényadagok érkezésének gyakoriságát. Ezt a frekvenciát a szem már lényegében folytonos fényként érzékeli, így ma már ne fájjon a fejünk a "neonlámpák" miatt!
A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény
Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.
Természetes gyógymódok elfertőződött sebre
Amikor egy seb elfertőződik, a szervezetben azonnal megindul a védekezés: a terület bepirosodik, meleg lesz, megduzzad, esetleg sárgás vagy zöldes váladék jelenik meg. Ilyenkor a test jelzi, hogy segítségre van szüksége. A természetes gyógymódoknak ilyenkor nem az a feladatuk, hogy kiváltsák a steril tisztítást vagy az orvosi ellátást, hanem hogy támogassák a bőr regenerációját, csökkentsék a gyulladást, és elősegítsék a tisztulást.
Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!
A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.
Miért fontos rendszeresen tisztítani a kárpitot, matracot és szőnyeget?
A lakások és irodák komfortja nagymértékben függ a bútorok, szőnyegek és matracok tisztaságától. Bár sokan csak a látható szennyeződéseket veszik észre, a kárpit, a matrac és a szőnyeg rendszeres tisztítása nem pusztán esztétikai kérdés, hanem egészségügyi szempontból is kiemelten fontos.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.