Miért fájt a fejünk a "neonfénytől"?
A közintézmények még ma is igen népszerű fényforrása sokunknak okozott fejfájást életünk legváltozatosabb szakaszaiban. Azt hittük, az iskola miatt van. Vagy a hivatal miatt, vagy a orvosi rendelő miatt, vagy a munkahelyünk miatt.
A neoncső egy olyan világítóeszköz, amely három részből áll. 1) Legnagyobb részt gáz van benne, továbbá 2) az ehhez tartozó gyújtószerkezet, valamint 3) a fénycső belső falát bevonó ún. fénypor. A gáz mindenképpen valamilyen nemesgáz, a háztartási felhasználásra szánt fénycsövek általában argonnal (argon-higanygőz keverék) vannak töltve. (A neongáz vörösen világít, így ezt inkább olyan fényreklámoknál használják, mint amilyeneket több hipermarketnél is láthatunk.) A fénycső üzembe helyezésekor a gyújtó szerkezet (vagy fűtőszálak) gázkisülést okoznak a töltőgázban, amelyet ultraibolya (UV) fényjelenség kísér. Ez számunkra nem látható, a fénypor azonban a kisülésből származó fotonok rezgését (rezgésszámát, tehát a fény hullámhosszát) úgy változtatja meg, hogy azok eztán már láthatók. S lőn világosság. De hol a fejfájás?
A fent leírt gyújtás-kisülés-fényjelenség folyamat pillanatszerű. A fényjelenség is, bár nem így látjuk, mindig csupán egy-egy pillanatra jön létre. Pontosabban kb. 1,5-2 század, vagyis 1/50-1/60 másodpercre. A fénycső tehát egy másodpercen belül 50-60-szor ismétli meg a felvillanást, amit mindennapi tevékenységeink során folyamatos világosságnak érzékelünk. A szemünk viszont nem...
Az emberi szem az eltérő fényviszonyokhoz a pupilla átmérőjének hangolásával alkalmazkodik. Erre azért van szükség, hogy a retinára - amely többek között fényérzékeny sejtekből áll - mindig megközelítőleg azonos mennyiségű fény jusson. Egyrészt a fényérzékeny sejteket a túlzó mennyiségű fény roncsoló hatásától megkímélendő, másrészt az éles látást elősegítendő. Szemünk, e másodpercenkénti 50-60 felvillanást (50-60 Hertz (Hz)) még éppen érzékelve - a pupillareflex által - arra törekszik, hogy a fényes fázisokban szűkítse, a sötétebb fázisokban tágítsa a pupilla átmérőjét. A pupilla sugaras izomzatának ez a 60 Hz-es irányított "remegése" hosszú távon nagyon kimerítő. Ez hatással van a szem többi mozgató izmára is, szemünk fáradásával pedig fejfájás alakulhat ki.
Idővel a legtöbb helyen kicserélték a fénycsöveket magukba foglaló armatúrákat. Ezek az új, korszerűbb armatúrák tükröződő felületek tömkelegét tartalmazzák, amelyek a "neonfényt" hivatottak megtörni. Ez azért jó, mert ha szemünkbe nem csupán közvetlenül, hanem közvetve, kis késéssel is érkezik még fény, az növeli a szemet érő fényadagok érkezésének gyakoriságát. Ezt a frekvenciát a szem már lényegében folytonos fényként érzékeli, így ma már ne fájjon a fejünk a "neonlámpák" miatt!
Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?
Mi az a vasfelszívódási zavar?

A vas többsége a vékonybél első területein szívódik fel. Ha valami akadályozza ezeket a szakaszokat – például gyulladás, cöliákia, Crohn-betegség vagy gyomor-bypass műtét –, akkor kialakulhat felszívódási zavar, még akkor is, ha a táplálékkal elegendő vas jut be a szervezetbe. Mi az a vasfelszívódási zavar?
Kiszáradás – figyelj oda!

A nagy nyári melegben könnyű elfeledkezni arról, hogy eleget igyunk, mert elvonja figyelmünket például a strandolás, pedig a kiszáradás veszélyes sokszor fennáll.
Probiotikum, higiénia, és tudatosság a nyugodt utazásért

Napsütés, tengerpart, finom ételek – a nyaralás sokak számára a kikapcsolódás csúcspontja. Ám az élményt könnyen beárnyékolhatja egy kellemetlen gyomorrontás vagy hasmenés. Szerencsére némi tudatossággal megelőzhetjük, hogy a pihenés napjait a mosdóban töltsük.
Zero waste: törekvés egy tisztább jövő felé

A modern világ elképesztő ütemű fejlődése és a fogyasztási szokásai hatalmas mennyiségű hulladékot termelnek. Szinte mindent eláraszt a szemét: a rengeteg visszamaradt PET-palack, a fesztiválok után maradó szeméthegyek éppen csak a felszínét mutatják egy mélyen gyökerező problémának. Túlzó vásárlási szokások, élelmiszer felhalmozás, a termelés határainak figyelmen kívül hagyása – ezek mind olyan jelenségek, amiket tudatossággal el lehetne kerülni.