Miért fájt a fejünk a "neonfénytől"?
A közintézmények még ma is igen népszerű fényforrása sokunknak okozott fejfájást életünk legváltozatosabb szakaszaiban. Azt hittük, az iskola miatt van. Vagy a hivatal miatt, vagy a orvosi rendelő miatt, vagy a munkahelyünk miatt.
A neoncső egy olyan világítóeszköz, amely három részből áll. 1) Legnagyobb részt gáz van benne, továbbá 2) az ehhez tartozó gyújtószerkezet, valamint 3) a fénycső belső falát bevonó ún. fénypor. A gáz mindenképpen valamilyen nemesgáz, a háztartási felhasználásra szánt fénycsövek általában argonnal (argon-higanygőz keverék) vannak töltve. (A neongáz vörösen világít, így ezt inkább olyan fényreklámoknál használják, mint amilyeneket több hipermarketnél is láthatunk.) A fénycső üzembe helyezésekor a gyújtó szerkezet (vagy fűtőszálak) gázkisülést okoznak a töltőgázban, amelyet ultraibolya (UV) fényjelenség kísér. Ez számunkra nem látható, a fénypor azonban a kisülésből származó fotonok rezgését (rezgésszámát, tehát a fény hullámhosszát) úgy változtatja meg, hogy azok eztán már láthatók. S lőn világosság. De hol a fejfájás?
A fent leírt gyújtás-kisülés-fényjelenség folyamat pillanatszerű. A fényjelenség is, bár nem így látjuk, mindig csupán egy-egy pillanatra jön létre. Pontosabban kb. 1,5-2 század, vagyis 1/50-1/60 másodpercre. A fénycső tehát egy másodpercen belül 50-60-szor ismétli meg a felvillanást, amit mindennapi tevékenységeink során folyamatos világosságnak érzékelünk. A szemünk viszont nem...
Az emberi szem az eltérő fényviszonyokhoz a pupilla átmérőjének hangolásával alkalmazkodik. Erre azért van szükség, hogy a retinára - amely többek között fényérzékeny sejtekből áll - mindig megközelítőleg azonos mennyiségű fény jusson. Egyrészt a fényérzékeny sejteket a túlzó mennyiségű fény roncsoló hatásától megkímélendő, másrészt az éles látást elősegítendő. Szemünk, e másodpercenkénti 50-60 felvillanást (50-60 Hertz (Hz)) még éppen érzékelve - a pupillareflex által - arra törekszik, hogy a fényes fázisokban szűkítse, a sötétebb fázisokban tágítsa a pupilla átmérőjét. A pupilla sugaras izomzatának ez a 60 Hz-es irányított "remegése" hosszú távon nagyon kimerítő. Ez hatással van a szem többi mozgató izmára is, szemünk fáradásával pedig fejfájás alakulhat ki.
Idővel a legtöbb helyen kicserélték a fénycsöveket magukba foglaló armatúrákat. Ezek az új, korszerűbb armatúrák tükröződő felületek tömkelegét tartalmazzák, amelyek a "neonfényt" hivatottak megtörni. Ez azért jó, mert ha szemünkbe nem csupán közvetlenül, hanem közvetve, kis késéssel is érkezik még fény, az növeli a szemet érő fényadagok érkezésének gyakoriságát. Ezt a frekvenciát a szem már lényegében folytonos fényként érzékeli, így ma már ne fájjon a fejünk a "neonlámpák" miatt!
November, a férfi egészség hónapja
A november számos dolog hónapja, sokféle dolgot ünneplünk, vagy csak számon tartunk, de az egyik legfontosabb az, hogy a férfiak egészségmegőrzésére is felhívja a figyelmet.
Télen allergia? Ki hallott már ilyet?
Ahogy csökken a hőmérséklet úgy lélegezhetnek fel a pollenallergiások – gondoltam magamban vígan a parlagfűszezon végén, DE! Mi az a téli allergia? Melyek a kiváltó okok, a tünetek, és mit tehetünk ellene?
Rotavírus, mit kell tudni róla?
Megannyi vírussal kell szembe néznünk éltünk során, melyek főleg gyerekkorban nagyon veszélyesek, ilyen a rotavírus is. Néhány tudnivaló erről a betegségről.
Az ősz haj jelentősége. Avagy őszülni nem szégyen
“Öregedj méltósággal, vállald magad, és hagyd megőszülni a hajad, szakállad!” A fiatalságkultusz mellett szót kell ejteni arról is, hogy az emberi öregedés velejárója az őszülés. Miközben a kétezres évek elején még csak a legvagányabb stílusikonok merték vállalni a szürke vagy inkább ezüst hajat a nyilvánosság előtt, a 2010-es évekre az ősz frizurából szép lassan mozgalom lett a nyilvános terekben és az átlagemberek között is.
Az arctorna csodás hatásai
Ha létezik az arcbőr feszesítésére természetes módszer, amihez sem tűt, sem szikét, sem mesterséges anyagot nem használnak és mégis látványos, hatásos és tartós, akkor az az arctorna.