Hogyan „kell” jól futni?
Ha érezzük, hogy a szervezetünknek mozgásra van szüksége, de nem a mi terepünk a konditerem vagy az aerobik-szerű edzések, esetleg nincs társunk, akivel sportolni lenne kedvünk, jusson eszünkbe a futás!
A futás egy rendkívül megosztó mozgásforma. Sok ismerősöm a következőkhöz hasonlóan nyilatkozik róla:
„Mi a jó a futásban? Olyan unalmas!”
„Majd akkor futok, ha kergetnek!”
Ha futásra adjuk a fejünket, hagyjuk el a „Mi értelme…” kezdetű gondolatokat!
Személy szerint nem vagyok jó futó, de élvezem ezt a mozgásformát, mert a futás – sokak nagy meglepetésére – a maga nemében tud nagyon is izgalmas lenni, ahogy újabb és újabb eredményeket érünk el. De vannak kiegészítő lehetőségek is, például a súlyzóval való futás vagy a technika tökéletesítése és a mozgás kiszínezése (indiánszökdelés, pulzus figyelése közben).
Kezdetben sokat gondolkodtam, mert terepen gyakran kibicsaklott a bokám, ám szerencsére mindig sérülés nélkül megúsztam. Ennek ellenére minden alkalommal úgy éreztem, ez volt az utolsó, hogy ekkora „szerencsém” volt.
Egy kis utánanézést követően kiderült, hogy rossz volt a technikám. Azt javasolják ugyanis, hogy igyekezzünk úgy futni, ahogy mezítláb is futnánk. Tehát próbálgassuk otthon a házban, a lakásban, a kertben, az udvaron, hogy milyen érzés mezítláb futni. Észre fogjuk venni, hogy ösztönösen nem a sarkunkra érkezünk – mint legtöbbször, ha cipőben futunk -, hanem a lábfejünk elülső részére. Ha ráéreztünk a technikára, igyekezzünk azt megtartani cipőben való futás esetén is.
Észre fogjuk venni, hogy sokkal jobban tudjuk koordinálni a mozgásunkat, az esetleges botlásokat jobban tudjuk majd korrigálni. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a módszerrel a térd és a boka fokozottabb tehermentesítésére is képesek leszünk.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.