Menü

Mitől függ, hogy hasba, felkarba vagy vénába kapjuk az „oltást”?

Gyerekként sosem értettem miért nem tudják mindig ugyanoda adni az injekciót? Miért adják az egyiket a karomba, a másikat a fenekembe...? Későbbi tanulmányaim azonban válaszokat adtak a hogyanokra és a miértekre. Most adunk egy kis betekintést a gyógyszerek szervezetbe történő bejuttatásának lehetőségeiről.

Injekció formájában csak a legszigorúbban ellenőrzött, steril készítmények adhatóak be, de ennek is számos módja van:

- Intradermális (más néven intrakután): A bőr rétegei közé szúrják az injekciót.
- Szubkután: A bőr alá, az ott elhelyezkedő zsírszövetbe szúrnak. A gyógyszer így kerül be kapillárisokba, majd a vér- vagy nyirokkeringés segítségével jut el a véráramig. Általában fehérjetartalmú szerek esetén alkalmazzák, mivel azokat szájon át szedve a gyomor- és bélrendszerünkben található enzimek megemésztenék.
- Intramuszkuláris: Az injekciót közvetlenül az izomba szúrják. A bőr, illetve az alatta lévő zsírszövet alatt helyezkedik el, ezért a beadáshoz hosszabb tű szükséges. Alkalmas arra, hogy nagyobb mennyiségű gyógyszert juttassanak egyszerre a szervezetbe.
- Intravénás: Vénába injektálják a gyógyszert. Kedvelt módszer, mert gyors hatást ad, és a pontosan kiszámított dózis juttatható a szervezetbe. Gondoljunk csak az infúzióra!
- Intraarteriális: Artériába juttatják be a hatóanyagot. Ez a legtöbb esetben nem szerencsés, azonban a daganatok néhány típusa esetén alkalmazandó kemoterápiánál használják ezt a módszert.
- Intratekális: Az agyat és a gerincvelőt folyadékkal (liquorral) telt üreg veszi körül, ide juttatják be a gyógyszert. Segítségével gyors hatás váltható ki.
- Intraperitoneális: Hasüregbe injektálják a gyógyszert. Leggyakrabban kísérleti állatokban, azon belül is rágcsálók esetében alkalmazzák. Altatószer beadására alkalmas módszer.
- Intrapleurális: A tüdőmellhártyák közé szúrnak.
- Intraartikuláris: Az ízületbe injektálják a gyógyszert. Az így alkalmazott hialuronsavas kezelés például sokkal hatékonyabbnak bizonyult a különféle ízületi fájdalmak csillapítása esetén.
- Intraosszeális: Közvetlenül a csontvelőbe juttatják a hatóanyagot. Általában érzéstelenítésre használják.
- Intrakardiális: A gyógyszert direkt a szívbe juttatják be. Manapság kutyák és macskák eutanáziájánál, valamint humán újraélesztés során adrenalin beadásánál alkalmazzák.
- Intraspinális: A gyógyszert a gerinccsatornába juttatják.

Látható, hogy a gyógyszer beadásának számos módja ismert és lehetséges – és a fent felsorolt módszerek mindössze a parenterális (tehát a tápcsatornát kikerülő) beadási módokat taglalják. Sokat nap mint nap alkalmaznak, míg másokat csak komoly betegség vagy végszükség esetén. Mindenesetre néha érdemes tisztában lenni egy-két orvosi kartonon fellelt idegen szóval!

Veseköved van? – házi praktikák, hogy könnyebben megszabadulj tőle

A vesekő gyakori probléma, de szerencsére vannak remek megoldások, hogy hamarabb elköszönjünk a fájdalomtól.

A kádfürdőzés jótékony hatásai illóolajokkal

A mindennapi stressz és rohanó életmód egyre inkább megterheli testünket és lelkünket. Ilyenkor a legjobb ellenszer lehet egy hosszú, nyugtató kádfürdőzés, amelyhez illóolajokat használunk. A kádfürdőzés nem csupán a test tisztítását szolgálja, hanem komplex módon hat a fizikai és lelki állapotunkra is.

Tönkreteszi a vesét, pedig egészségesnek hiszi: miért veszélyes túlzásba vinni az étrend-kiegészítőket?

Az étrend-kiegészítők napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Sokan rendszeresen fogyasztanak vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjeporokat vagy különféle „méregtelenítő” készítményeket abban a hitben, hogy ezzel támogatják egészségüket. A leggyakoribb tévhit azonban az, hogy ami egészséges, abból minél többet visz be a szervezetbe, annál jobb hatást ér el.

Mi az a Q10-koenzim, és miért fontos a szervezetünk számára?

Tele vannak a reklámok a Q10-koenzim hatóanyaggal, de igazából mi is ez és miért jó nekünk? Íme, a válasz.

A szívtájéki szúró érzés okai

A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.