Menü

Csökken a spermiumszám az iparosodott országokban

Az iparosodott országokban 38 év alatt felére csökkent a férfiak spermiumszáma! Egy nemzetközi kutatókból álló csoport összegyűjtötte az összes hiteles tanulmányt, és ezek alapján tették közzé azt az információt, hogy az európai, az észak-amerikai, az ausztrál és az új-zélandi férfiak kevesebb spermát termelnek, mint az őket megelőző ugyanolyan korú generáció.

A rémhírkeltések ellenére az emberi fajt természetesen nem fenyegeti a kihalás veszélye, de azért találhatunk néhány zavaró tényezőt a rendszerben.

A férfi fertilitás csökkenésének ötlete 1992-ben jelent meg egy dán tanulmány eredményeként. Ebben közölték, hogy az ondó minősége az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent. Az ezt követő években azonban számos ennek ellentmondó publikáció is napvilágot látott.

A Human Reproduction Update nevű nemzetközi folyóiratban most egy kutatócsoport 185 tanulmány eredményét összegezte, amely 42.935 férfi adatait tartalmazta. Ennek segítségével meggyőző eredményeket tudtak adni legalább a fejlett nemzetek helyzetéről. Az 1973 és 2011 közötti időszakot vizsgálták. Ez idő alatt a spermiumok száma 59%-kal, a koncentrációjuk pedig 52%-kal csökkent.

Sajnos az sem meglepő, hogy egyre több férfi éri el a fertilitás küszöbértékét. Ez nemcsak egy hirtelen csökkenés, hanem egy folyamatos hanyatlás, ugyanis az össz spermiumszám évi 1,6%-kal csökken. 1993 és 2011 között ez a szám nem változott. Előrevetítve 2011 óta a megtermelt spermiumok száma tovább csökkent, erre vonatkozóan azonban még nincsenek megbízható kutatási eredmények.

Néhány egyéb tanulmányt is megvizsgáltak, amelyek Afrika, Ázsia és Dél-Amerika adatait összegezték, ezek esetében azonban azt találták, hogy a spermiumok száma kisebb mértékben csökkent.

A mesterséges megtermékenyítés és más termékenységi kezelések elérhetősége miatt a férfi fertilitás csökkenésének valószínűleg nincs látható hatása a születések összes számára. Ami talán aggasztó lehet számunkra, azok a megtermékenyítő képesség csökkenése mögött rejlő okok.

Számos teóriát állítottak már fel erre vonatkozóan. Ide sorolható az elhízás, a környezetben található, hormontermelést romboló kémiai anyagok, terhesség alatti dohányzás és a kisgyermekes szülők dohányzása, az egyre növekvő szennyezettségnek való kitettség.

Ezek közül néhány az állatokra is hatással van, akiknek viszont legtöbbször nincs lehetőségük igénybe venni a mesterséges megtermékenyítést.

Forrás: www.iflscience.com

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.