Menü

Csökken a spermiumszám az iparosodott országokban

Az iparosodott országokban 38 év alatt felére csökkent a férfiak spermiumszáma! Egy nemzetközi kutatókból álló csoport összegyűjtötte az összes hiteles tanulmányt, és ezek alapján tették közzé azt az információt, hogy az európai, az észak-amerikai, az ausztrál és az új-zélandi férfiak kevesebb spermát termelnek, mint az őket megelőző ugyanolyan korú generáció.

A rémhírkeltések ellenére az emberi fajt természetesen nem fenyegeti a kihalás veszélye, de azért találhatunk néhány zavaró tényezőt a rendszerben.

A férfi fertilitás csökkenésének ötlete 1992-ben jelent meg egy dán tanulmány eredményeként. Ebben közölték, hogy az ondó minősége az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent. Az ezt követő években azonban számos ennek ellentmondó publikáció is napvilágot látott.

A Human Reproduction Update nevű nemzetközi folyóiratban most egy kutatócsoport 185 tanulmány eredményét összegezte, amely 42.935 férfi adatait tartalmazta. Ennek segítségével meggyőző eredményeket tudtak adni legalább a fejlett nemzetek helyzetéről. Az 1973 és 2011 közötti időszakot vizsgálták. Ez idő alatt a spermiumok száma 59%-kal, a koncentrációjuk pedig 52%-kal csökkent.

Sajnos az sem meglepő, hogy egyre több férfi éri el a fertilitás küszöbértékét. Ez nemcsak egy hirtelen csökkenés, hanem egy folyamatos hanyatlás, ugyanis az össz spermiumszám évi 1,6%-kal csökken. 1993 és 2011 között ez a szám nem változott. Előrevetítve 2011 óta a megtermelt spermiumok száma tovább csökkent, erre vonatkozóan azonban még nincsenek megbízható kutatási eredmények.

Néhány egyéb tanulmányt is megvizsgáltak, amelyek Afrika, Ázsia és Dél-Amerika adatait összegezték, ezek esetében azonban azt találták, hogy a spermiumok száma kisebb mértékben csökkent.

A mesterséges megtermékenyítés és más termékenységi kezelések elérhetősége miatt a férfi fertilitás csökkenésének valószínűleg nincs látható hatása a születések összes számára. Ami talán aggasztó lehet számunkra, azok a megtermékenyítő képesség csökkenése mögött rejlő okok.

Számos teóriát állítottak már fel erre vonatkozóan. Ide sorolható az elhízás, a környezetben található, hormontermelést romboló kémiai anyagok, terhesség alatti dohányzás és a kisgyermekes szülők dohányzása, az egyre növekvő szennyezettségnek való kitettség.

Ezek közül néhány az állatokra is hatással van, akiknek viszont legtöbbször nincs lehetőségük igénybe venni a mesterséges megtermékenyítést.

Forrás: www.iflscience.com

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért fontos a gyerekeknek az ebéd utáni alvás?

Három gyerek mellett az ember gyorsan megtanulja, hogy vannak dolgok, amik nem egyszerűen „hasznosak”, hanem konkrétan a túlélés zálogai. Nálunk az ebéd utáni alvás pontosan ilyen. Persze, mielőtt anyuka lettem, én is azok közé tartoztam, akik azt gondolták: ha egy gyerek nem akar aludni, hát nem alszik. A valóság viszont egészen mást mutatott.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.