Menü

Csökken a spermiumszám az iparosodott országokban

Az iparosodott országokban 38 év alatt felére csökkent a férfiak spermiumszáma! Egy nemzetközi kutatókból álló csoport összegyűjtötte az összes hiteles tanulmányt, és ezek alapján tették közzé azt az információt, hogy az európai, az észak-amerikai, az ausztrál és az új-zélandi férfiak kevesebb spermát termelnek, mint az őket megelőző ugyanolyan korú generáció.

A rémhírkeltések ellenére az emberi fajt természetesen nem fenyegeti a kihalás veszélye, de azért találhatunk néhány zavaró tényezőt a rendszerben.

A férfi fertilitás csökkenésének ötlete 1992-ben jelent meg egy dán tanulmány eredményeként. Ebben közölték, hogy az ondó minősége az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent. Az ezt követő években azonban számos ennek ellentmondó publikáció is napvilágot látott.

A Human Reproduction Update nevű nemzetközi folyóiratban most egy kutatócsoport 185 tanulmány eredményét összegezte, amely 42.935 férfi adatait tartalmazta. Ennek segítségével meggyőző eredményeket tudtak adni legalább a fejlett nemzetek helyzetéről. Az 1973 és 2011 közötti időszakot vizsgálták. Ez idő alatt a spermiumok száma 59%-kal, a koncentrációjuk pedig 52%-kal csökkent.

Sajnos az sem meglepő, hogy egyre több férfi éri el a fertilitás küszöbértékét. Ez nemcsak egy hirtelen csökkenés, hanem egy folyamatos hanyatlás, ugyanis az össz spermiumszám évi 1,6%-kal csökken. 1993 és 2011 között ez a szám nem változott. Előrevetítve 2011 óta a megtermelt spermiumok száma tovább csökkent, erre vonatkozóan azonban még nincsenek megbízható kutatási eredmények.

Néhány egyéb tanulmányt is megvizsgáltak, amelyek Afrika, Ázsia és Dél-Amerika adatait összegezték, ezek esetében azonban azt találták, hogy a spermiumok száma kisebb mértékben csökkent.

A mesterséges megtermékenyítés és más termékenységi kezelések elérhetősége miatt a férfi fertilitás csökkenésének valószínűleg nincs látható hatása a születések összes számára. Ami talán aggasztó lehet számunkra, azok a megtermékenyítő képesség csökkenése mögött rejlő okok.

Számos teóriát állítottak már fel erre vonatkozóan. Ide sorolható az elhízás, a környezetben található, hormontermelést romboló kémiai anyagok, terhesség alatti dohányzás és a kisgyermekes szülők dohányzása, az egyre növekvő szennyezettségnek való kitettség.

Ezek közül néhány az állatokra is hatással van, akiknek viszont legtöbbször nincs lehetőségük igénybe venni a mesterséges megtermékenyítést.

Forrás: www.iflscience.com

Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.

Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.

Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

Mi az a vasfelszívódási zavar?

A vas többsége a vékonybél első területein szívódik fel. Ha valami akadályozza ezeket a szakaszokat – például gyulladás, cöliákia, Crohn-betegség vagy gyomor-bypass műtét –, akkor kialakulhat felszívódási zavar, még akkor is, ha a táplálékkal elegendő vas jut be a szervezetbe. Mi az a vasfelszívódási zavar?